A szél elszántságtól és reménytelenségtől csillogó szemeibe fújta vörös fürtjeit. Jenna kifújta a tüdőjébe szorult levegőt, majd előre lépett. Veszélyesen közel állt a felhők közt megbúvó épületnek a széléhez. De ő egyre csak közeledett a véghez. Már csak egy lépés volt közte, és a biztos elmúlás közt. Nem tudtam nézni. Hiszen akármennyit is szívtam a vérét, akármennyi sértést is vágtam hozzá, a fel nem fedezett érzéseimet nem bírtam csak úgy a lábtörlő alá söpörni. Tetszett valami a lány kitartásában, a makacsságában. Ekkor viszont ő már a lefelé elnyúló mélységet nézte.
YOU ARE READING
Szösszenetek
RandomSzösszenetek. Random ,,történetek", amiket unott pillanataimban írtam. Legfőképp leírások. (Don't judge me, szeretek leírasokat írni). De vannak (szerintem) bűnrossz próbálkozások is. Ennyi, remélem tetszik majd <3