II.

378 20 1
                                    

Az első iskolai hetek mindig a beilleszkedésről és a megszokásról szólnak. Vicces végignézni az első évfolyam eltévedt tanulóinak rémült arcát, amikor a griffendél ajtóőrző festménye előtt ácsorognak, mert elfelejtették a jelszót.
- Hallatlan! Felettébb hallatlan cselekedet ez! - lebeg el fejük felett Félig Fejnélküli Nick, láthatóan a frászt hozva az új tanulókra, akik nincsenek megszokva azzal, hogy ilyesféle lények beszélgetnek velük, mint egy átlátszó lovag.
Hirtelen kiabálás hallatszik a lépcső felől.
- Nem igaz! Kettő dolgot kellett volna megjegyezned, az egyiket mégis elfelejted. Van még ilyen ember a földön? Remus, te is mondj már valamit!
- Szökött Gurkó! - lihegi Remus, mire a Griffendél klubhelyiségének ajtaja kinyílt. Az elsősök hálásan néztek a magas szőkésvörös srácra. James és Sirius a szobájukba betörve még mindig egymással veszekedtek.
- Pálca, könyv. Ennyi. Kettő dolog. Nem több! James, nem igaz hogy ennyire feledékeny vagy! - dorgálja barátját még mindig Sirius.
Félreértés ne essék, ez nem az adott értelemben vett szidás. Ez csupán egy baráti tanács, amire Jamesnek igazán szüksége is van, ugyanis mindig mindent elfelejt, ha Lily közelébe kerül. És a tény, hogy a lány is Griffendéles, nem sokat segít a teszetosza fiú agyán.
Sirius az ágya végének dőlve cigarettára gyújt, miközben barátja keresi elkallódott varázspálcáját, amit végül az ágy alatt talál meg.
Remus a klubhelyiség bejáratánál várta őket és Félig Fejnélküli Nickkel beszélgetett közelgő születésnapjáról.
- Ejnye Sirius, tudja maga hogy a Roxfort területén nem szabad dohányozni? De egye fene, nem köpök róla senkinek, nekem is voltak káros szenvedélyeim fiatalon. - kacsint a fekete hajú fiú felé a szellem.
- Lekötelezel, Nick. - morogja vissza Sirius.
A tekergők hatalmas késésben rohannak a kastély déli szárnyába, ahol McGalagony ráncolt szemöldökkel várja őket.
- Az örök késők! Jöjjenek! Lupin, magának meg mi baja? Tiszta sápadt, így nem engedem dolgozni! Menjen a gyengélkedőbe, majd ott adnak magának valami gyorsítót. - McGalagony, Sirius, James és még egy csomó más mindenki tudhatta mi baja a vörös vékony fiúnak, anélkül hogy a naptárra pillantottak volna. Telihold lesz az este. Remus minden hónapban másként reagált a holdra, volt hogy már előző nap nem bírt lábraállni, de ahogy egyre idősebb lett, annál később kezdődött el nála a gyengeség.
- Lehet ott is kell töltenie az éjszakát! Emberek, dolgozni! Lupin, magának jobbulást! - nézett rá McGalagony, és ebben a nézésben minden sajnálat benne volt.
- Esetleg ha elkísérhetnénk a barátunkat! - nézett Sirius a tanárnőre már az ajtócsukódás után.
- Eszébe se jusson, Black! Bízom Remus képességeiben, hogy egy egyenes folyosón nem fog eltévedni! Így is egy csomó időt vesztegettem el a késésük miatt! Munkára!

***
Másnap hajnalban
***

A három barát fáradtan ébred a szellemszállás padlóján. Körülöttük alvadt vér, víz és homály van.
Sirius és James leápolja Remus már emberi testét. Vizes ruhával letörlik a mellkasát és arcát beborító sebeit, majd betakarják, és visszaindulnak a szobájukba, a Griffendél toronyba. Ha McGalagony rájönne, hogy ők minden teliholdat és átváltozást együtt vészelnek át, és jobb hónapokon még az egész iskolát és környékét is bejárják éjszaka, már nem kéne az év végi vizsgákon stresszelni, mindhármójukat a fúriafűz hajítaná be a Tiltott Rengetegbe. Főleg hogy Remus csupán Dumbledore jóindulatának köszönheti, hogy az iskola tanulója lehet, nem nagyon fogadnak be vérfarkasokat a Roxfortba. A fiú ezt a jóságot meg is hálálja, nem keveredik annyi problémába mint Sirius és James (előbbi minden nap kihívja valaki haragját tekintve, hogy bárhol, bármikor pofátlanul képes cigarettára gyújtani).
Remus már egyedül ébred a Szellemszálláson. Végignéz magán. Szánalom vegyül a szívében, sírva kuporog a sarokban. Miért pont ő? Miért ő kapta ezt a sorsot?
Kopogás hallatszik. Sirius kócos fejét dugja be az ajtón.
- Hoztam neked egy egész doboz bonbont! - majd közelebb lépve barátjára mered - Remus, te sírtál?
- Az én helyemben te is sírnál, Sirius. Kérem a bonbonomat! Az segíteni fog.
Remus Lupinnál nincs nagyobb édességmániás egész Roxfortban. Mindenféle csokoládét bonbont és cukrot megeszik, mégis olyan vékony, hogy egy nagyobb szél ledönti a lábáról. Most is 5 perc alatt elfogyasztotta a doboz csoki felét, és láthatóan boldogabb lett tőle.
- Mesélj Sirius, mi történt, amíg távol voltam?
Sirius letelepedik a nyúzott fiú mellé, majd előveszi a cigarettáját.
- Zavar ha rágyújtok?
- Ha zavar, akkor is rá fogsz.
- Ez igaz. De azért megkérdeztem. - Sirius lábait felhúzva dől a falnak, beszívja az éltető dohányfüstöt, majd mesélni kezd.
- Miután elmentél, átváltoztatástanon James elkezdte lebegtetni Perselus bögréjét, aminek egyébként egérfarkat kellett növeszteni. Te jó vagy ebben neked ment volna, de amennyit szenvedtem ne tudd meg. Óra végén a bögrém el is mászott az asztalról mert nem farka lett hanem lába.
De visszatérve, James Piton fejére ejtette a bögrét, amiért Tanárnő kiküldte, velem együtt, pedig az én bögrém nem direkt ment oda, csak lába kélt.
Remus már teljes szívvel nevetett, majd Sirius felhúzta őt a földről, támaszt nyújtva kísérte vissza a jelenleg nagyon gyenge, az élet egyik legnagyobb megpróbáltatását túlélt, sebes arcú barátját a szobájába.

Moonlight ShadowsDonde viven las historias. Descúbrelo ahora