A Te hibád! (Marics Peti ff.) /Befejezett/

30. (18+)

Az esküvő óta csak úgy repkedtek a napok, visszatért minden a rendes kerékvágásba. Én rendszeresen dolgozni jártam, valamint az egyetemre és ezúttal az időmet is betudtam osztani. A lányokkal is foglalkoztam és persze Peti se maradt ki a jóból.

Beköszöntött az október, ráadásul elseje van, ami két dologgal összeköthető. Ma van Peti szülinapja, valamint ma vagyunk egy hónaposak. Szombat lévén se suli, se meló, így volt időm előrukkolni egy igen nagy meglepetéssel neki.

-Szia Milo, zavarlak?-szóltam bele a telefonba, amint megszűnt az a jól ismert szaggatott búgás.

-Mondjad csak.-mosolyra húztam ajkaimat a kijelentésétől, szóval folytattam is.

-Lenne egy hatalmas kérésem.

-Micsoda?-hallottam a hangján, hogy kicsit meglepődött, de érdeklődve várta válaszom.

-Kb. este hétig le kéne foglalnod a haverodat.-gyújtottam meg a cigimet amint kiértem az erkélyre.

-Óóó, mindent értek.-kuncogott fel.-No problema, megoldom. Valami még esetleg?

-A terv annyi, hogy én ezután most írok Maricsnak, hogy hatra átmennék. A lényeg az, hogy ne mondd neki, hogy beszéltél velem és mindenképpen győzd meg, hogy menjen veled, így lesz egy kis időm, hogy előkészítsem a terepet.

-Baszni fogtok, ugye?-kérdezte sejtelmesen, mire felnevettem.

-Valami olyasmi. Köszönöm szépen Milán, hálám örökké üldözni fog, csak nehogy egyszer utolérjen.

-Igazán nincs mit! Akkor, hogyha nincs más...

-Ja igen! Megtennéd még azt, hogy a mai napon becsöveskedsz Rajnához? És a macskát is vigyed, egypárszor már volt probléma vele.-húztam el a számat, ahogy felidéztem az első együttlétünket.

-Oké.-nevette el magát.-Akkor szia Száva, és sok sikert.-én is elköszöntem tőle és bontottam a vonalat, ugyanakkor ezzel a lendülettel nyitottam meg a messengert, hogy írjak a szülinaposnak.

Kicsi: Szia babaaa boldog 25-öt vénembeer! <33

Köcsög: Szia kicsi, köszönöm szépen xd

Kicsi: Mit szólnál hozzá, ha ma átmennék ilyen hat körül?

Köcsög: Ehh... Benne lennék, de Milán már közölte, hogy hétig biztos, hogy nem érünk haza. Dolgunk van...

-Ez az!-mosolyogtam magamban.

Kicsi: Nem para, megvárlak<3

Köcsög: Akkor okés, de most megyek, mert már hallom, hogy élezi a kést arra az esetre ha két másodpercen belül nem tolom ki a képem😬

Kicsi: Menj csak, szeretlek sziaaa❤️

Köcsög: Én is szeretlek❤️😉

Akkor ez letudva.

Peti szemszöge:

Kb. délben felkeltem és kibattyogtam a konyhába, ahol drága barátom megrángatta a fülem.

-Boldog 25-öt, te vén fasz.-röhögött Milán.

-Kösz tesó. Felkelésnél már fájt is a derekam.-kezdem el nevetni, amihez Milán is csatlakozott.

-Na jólvan akkor, szülinapod alkalmából bent kell maradnunk minimum hétig.-mosolygott rám Milán kínosan.

-A kurva életbe.-mormogtam orrom alatt.