A Te hibád! (Marics Peti ff.) /Befejezett/

43.

A napok csak úgy repültek, huszonharmadika van, ami azzal összeköthető, hogy Dominik ma érkezik meg Budapestre és egészen másodikáig marad.

-Igyekezzél már, hát a reptér nem itt van.-noszogattam folyamatosan Atit.

-Hagyjál már ember, még egy óra mire leszáll.-dobott nekem egy gitárpengetőt. Most voltam életemben először Azi lakásán és pozitívan csalódtam. Egész takaros kis helyen lakik, bár a szomszédok nagyon szerethetik amikor Desh-sel az éjszaka közepén zenét csinálnak.

-De azalatt az egy óra alatt épphogy kiérünk Ferihegyre.-kaptam fel a slusszkulcsot a pultról.

Ati felhúzta a bakancsát és a kabátját a kezébe véve végre elindulhattunk.

-Mutatok valamit.-vett elő a zsebéből egy Bluetooth csatlakozót.

-Miért van nálad egy indokolatlan...?-ráncoltam szemöldököm és végignéztem ahogy betuszkolja a szivargyújtóba. Még szerencse, hogy éppen piros van.

Nyomogatott egy sort a rádión és a telefonján, majd felcsendült egy ismeretlen dallam.

-Mi ez?

-Miafasz. Majd valamikor május végén tervezzük kiadni az egész "A ló túloldalán" albummal.

-Eskü jó.-bólintottam elismerően.

Mutatott még pár kiadatlant az új albumról, amik közül a Felednéd lett a kedvencem.

-Egy zseni vagy faszi.-pillantottam rá mikor odaértünk a reptérre.

-Köszönöm szépen.-mosolyodott el kisfiús zavarában. Pont időre érkeztünk meg, Dominik gépe kb. 3 perccel ezelőtt szállhatott le. Bementünk az épületbe és a csomagtartóból kivett 90x40-es kartontáblát - amire hatalmas betűkkel volt felfestve, hogy "SZOBOSZLAI DOMINIK" - a fejem fölé emeltem. Kicsit sem feltűnő, áh dehogy.

-Ott van ni!-mutatott egy irányba Azi, ahonnan már a fejét fogó Domi jött velünk szembe.

-Nem vagytok normálisak.-nevetett és lepacsizott Atival, engem pedig felkapva egy szoros ölelésbe vont.-Hiányoztál Tökfej.

-Te is nekem te Dinnye.-szorítottam még jobban magamhoz, legalábbis amennyire a kabátunk engedte. Kint az autónál nagynehezen beraktuk Dominik bőröndjét a csomagtartóba és miután megbizonyosodtunk arról, hogy semmit sem hagytunk el útközbe, elindultunk Éviékhez.

-Mizu van kint a piros bikáknál?-vigyorogtam bele a visszapillantó tükörbe.

-Nem sok, most nincsenek annyira meccsek hál'isten. Végre bűntudatmentesen ereszthetem szabadjára a magyar véremet.-dőlt hátra az ülésben. Értetlenül néztem Azira.

-Arra gondol, hogy bűntudat nélkül baszhat be.-pillantott rám, mire megvilágosodtam. Hiányzott ez a majom, az esküvőn is, meg úgy utána is hatalmasakat dumáltunk, neten is tartottuk a kapcsolatot, de sajnos szeptember óta nem volt Magyarországon, így akkor láttam utoljára.

-És mi történt míg kint szoptam a faszt?-hajolt előre a két ülés közé.

-Tekla és Laci összejöttek.-értetlen fejét látva felnevettem.-Teklát nem ismered, nem volt ott az esküvőn. Akkor épp egy nagyon rossz időszaka volt, Lacinak pedig már akkor is bejött. És végül úgy hozta az élet, hogy Spaci szülinapján összekeveredtek.

-Na, gratulálok nekik.-vigyorgott.

Leparkoltam a kétszintes családi ház előtt, ami mint kiderült, kb. 5 perc autóútra van apámék rezidenciájától.

-Kisfiam.-állt meg a bejárati ajtóban Évi elérzékenyülve.-Üdv itthon.

-Szia anya.-tárta szét karjait mosolyogva Domi.

Megható pillanat volt, de már rohantunk is tovább Atival, így csak egy gyors odaköszönésre volt időnk.

A panelház elé érve meglepetésként ért, hogy egy kicsit talán túl ismerős R3-as Audi parkol a bejárat előtt.

-Te mi a picsát keresel itt?-léptem közelebb az autó mellett ácsorgó Kittihez.

-Ennyire azért nem kell örülni nekem.-húzta gúnyos mosolyra ajkait.-Csak azért jöttem, mert szerettem volna, ha tudsz róla, hogy elfogsz bukni.-állt meg előttem.

-Nem értem miről beszélsz.-dugtam zsebre kezeim.

-A kis fogadásodról. Előbb utóbb kifog derülni Csillagom.-hajolt bele az arcomba.

-Légyszíves, vedd már ki a faszt a szádból miközben hozzám beszélsz.-szóltam rá kicsit erélyesebben.

-Mi folyik itt?-bukkant fel a semmiből Rajna.

-A két folyó.-érezni lehetett a maró gúnyt a hangjából.

-Addig menj el míg szép vagyok és nőies.-szűrtem ki fogaim között a szavakat.

-Mert ha nem, mi lesz?

-Ne hidd azt, hogy a te mocskos titkaidról nem tud senki.-szólalt meg hirtelen Rajna.-Hidd el, egy szavamba kerülne és az egész életedet tönkre tudnám tenni. És most szépen fordulj meg, ülj be a palid szakadt kocsijába és húzd el a csíkot, világos voltam?

-Dögölj meg!-sziszegte, mire végre tényleg megfordult és beülve a kocsiba elhajtott.

-Kösz.-fújtam ki megkönnyebbülten a bent tartott levegőt.

-Gyere.-karolt belém és felmentünk a lakásba.

-És érted. Hogy lehet valaki ennyire egy életképtelen faszszopás?-gesztikulált elég hevesen Hetti a nappali közepén.

-Kit szidunk?-dobtam le a táskámat.

-Senki konkrétat. Egy sorozatról beszéltünk.-legyintett Tekla.-Valami baj van?

-Itt volt Kitti a ház előtt.-mondta Rajna és gondterhelten levágta magát a fotelba.

-Neki is kellemes ünnepeket.-fintorgott Hetti. Valahogy úgy...

Bementem a szobámba, hogy átöltözzek valami kényelmes cuccba. Úgy döntöttem, hogy a nap további részében passzív magatartást fogok produkálni, így bekapcsoltam a TV-met, hogy fifázzak egy jót.

-Mondjad gyorsan.-hangosítottam ki a telefont.

-Mit csinálsz?

-Épp elpicsázom a Juventus-t, szóval mondjad, mit szeretnél?-nyomkodtam a kontrollert.

-Csak annyit akartam mondani, hogy Hellával összejöttünk.-kezdett bele a mesélésbe Bruncsa.

-Na, ez tök jó. Boldog karácsonyt neki.-nevettem fel.

-Ja, ő is ezt mondta..

-Húha, nem tűnsz valami lelkesnek.-ráncoltam szemöldököm. Hol a picsába tudnék szerezni egy kormányt a Need for Speed-hez?

-Persze, hogy nem vagyok az..

-A másik lány miatt? Tényleg, hogy is hívják?-próbálkoztam meg ismét a lehetetlennel.

-Miért fontos az, hogy hogy hívják?-nevetett fel.

-Azt mondtad ismerem.-vontam vállat.-Talán segíthetnék.

-Nem kell kerítőnőt játszanod, köszi.

-Hát jó, az ajánlatom bármikor áll.

-Köszi. Most mennem kell, randizni viszem.

-Ügyes legyél, puszika.

-Cső cső.

-EZAZ!-kiáltottam fel, amikor a meccs lejárta előtt fél perccel belőttem Zalewsky-vel a győztes gólt.

Ezután nem tudtam, hogy mit kezdjek magammal, szóval elmentem fürdeni és eldöntöttem, hogy ma korán fekszem. Így fél kilenc se volt, amikor bedőltem az ágyba és kb. 3 perccel később már durmoltam.