MINDEN egy szülinappal kezdődött.<Marics Peti>BEFEJEZETT

10.

Hát sajnos,nem sajnos elérkezett a mai nap is aki annyit jelent,hogy forgatás lesz. Azt mondták a fiúk,hogy valami szolidabb ruhába menjünk ugyhogy nekem egy fekete farmernadrág,egy fehér póló amit betürtem a naciba. Nem tudtam eldönteni,hogy farmer dzseki vagy bőr. Aztán végül Mira segítségével a bőr-re jutott a választás. A fekete Conversem vettem fel vele. Az outfitet végül pedig egy nyaklánncal és két gyönyörű fülbevalóval zártam.
Fél 11kor már mindeki készen volt ezért elindultunk a helyszínre ahol már a fontosabb dolgok ki voltak pakolva. 11 után sikerült kezdenünk.A lányok a bárszéken ülnek a fiúk pedig nem messze tőlünk egy kanapén. Nóra odamegy Manuhoz és ott is marad vele. Milán odaál elénk és elviszi Mirát. Mikor Mira is eltünik a szemem elől én elindulok mosdóba. Látom ahogy a szőke lány akit azt hiszem Reni-nek hívnak nagyon beleéli magát az egészbe. A féltékenységtől ha meglehetne halni eddig én már az lennék. De nem is értem,hogy miért? Na mindegy. Térjünk vissza a témához.Petivel szembe néztünk mire Peti elkezdett röhögni és énsem tudtam már visszatartani így belőlem is kitört a nevetés.
-N-ne haragudjatok.-emelte fel egyik kezét Peti a másikkal pedig a hasát fogta a röhögéstől.
-Huuh oké.-fujtam ki a levegőt még mindig röhögve és mentem vissza ahonnan indulok a mosdó fele.
-Komolyan.-nevetett Milán is. Nagyon szereti a főnöki posztot.
Komolyan kezdve elindultam a mosdó fele ahol ismét megpillantottam Petit és a szőkét. A szőke csak ölelgette őt. Nagyon örvendhetett,hogy pár percig Marics Petit kell ölelje. De én vele lakok háh. Nyugtattam ezzel magam.
-Bocs,hogy megzavartam. Már itt sem vagyok.-emeltem fel két kezem és megfordultam majd elhúztam a csíkot.
Úgy volt a forgató könyvben,hogy mire én megyek visszafele addigra Nóra,Manu,Mira és Milán a kanapén ülve nevetnek mikor meglátnak engem elviharozni s pár másodperccel később Petit utánam.
Az ő részük az volt,hogy mikor Peti elhalad melletük akkor összenéznek és gyorsan felpattanak és követnek. Hát ez sikerült is volna ha Manu nem borítja fel az asztalon lévő üvegeket.
-Bazki.-röhögött mindenki.
-Hát itt olyan jó bakik lesznek-tapsolt Peti.
Újravettük majd megint én és Peti voltunk a soron.
Mentem az utcán. Amugy mire mindennel elkészültünk este lett szóval az utcsó jelenet már este van. Hát nem romi? Szóval mentem ez utcán Peti meg kiáltotta utánam a szövegét. Végül megfordultam és kezdődött a nagy jelenet.
-Menj vissza a barbibabádhoz nyugottan.-mondtam Petinek.
-Nézd nem tudom milyen bajod van és azt sem,hogy mit tettem de egyszer hallgass meg.-mondta a szövegét Peti.
-De miért is? Semmi közünk sincs egymáshoz. Nem értem miért akarsz magyarázkodni nekem?Nem tartozol nekem semmilyen magyarázattal-tártam szét a karjaim.
-Éppen ez a baj!!!-orditotta.-Azt akarom,hogy legyen közünk egymáshoz. Azt akarom,hogy minden reggel és este úgy keljek fel és feküdjek le,hogy mellettem vagy.-mondta miközben egy kiss vízcsepp esett az oromra. Majd kettő majd három.-Mindennap akarom látni a gyönyörű mogyoróbarna szemeid. Szeretném érezni az illatod. Azt szeretném,hogy mindig csókkal köszöntsük egymást.Tudod miért? -hirtelen zuhogni kezdett az eső de minket ez nem állíthatott meg.-Mert szeretlek.-gyült egy kevés könny a szemébe.
-É-én...-elindultam felé és ő is felém.
Mikor már annyira közel voltunk egymáshoz megragadta a karom és magához húzott majd ajkait az enyémre tapasztotta. A júliusi hüvős esőben állva csókoltuk meg egymást.
-OLEEEE.-ugrott hozzánk Milán.-Geci jó volt.
-Tényleg az volt.-jöttek a többiek is.
-Ha ti mondjátok.-vontunk vállat.-De leszakad az ég szóval jobb ha elvonulunk.-futottunk vissza a bárba.
Megnéztük a jeleneteket. Mindegyik nagyon szuper volt. Már csak a ráéneklés és a vágás hiányzott. Ez több időtt vett igénybe így két héttel később kikerült a *GONDOLATAIM* című szám.
-Naa. Kikerült a zene. Ezt meg kell ünnepelni.-tapsolt Mira.
-Mira annyira boldog vagyok. Ez egy új lépés számodra.-öleltem át.
-Igen. És mindent ennek a két jómadárnak köszönhetek.-ölelte át Milánt és Petit egyszerre.-Nameg Manunak aki bíztatott.-mondt oda hozzá is.-köszönöm nektek.
-Egy ilyen csodát nem szabad elrejteni az ország elől.-vigyorgott Milán mire Mira csak elvörösödött.
Buliztunk-szórakoztunk jól elvoltunk. Nóra,Peti meg én nem nagyon ittunk. Csak egy-egy Malibu-körtét.
Megcsörrent a telefonom és a képernyőre nézve elmosolyogtam magam.
-Ki az?-kérdezte perverz mosollyal Nóra.
-Nemár.Csak egy régi jó barát.-mosolygott mégjobban.-Gyerekei vannak és egy gyönyörű felesége.-töröltem le egy mondattal Nóra mosolyát az arcáról.
-Szia Bencee. Megtaláltál a névjegyzékeid közt.-mondtam nevetve a telefonba.
-Igen meeg.-mondta nevetve.-Igazából csak azért hívtalak,hogy mivel nagyon rég találkoztunk gondoltam meghívlak a következő IstenEst-re. Mit szólsz? Benne vagy?-kérdezte.
-Abszolut.-mosolyogtam bár ezt ő nem látta.
-Remeeem. Akkor holnap délután 4kor kezdünk de te gyere előbb,hogy rudjunk kicsit beszélgetni.-mondta az időt.
-Rendi és kik lesznek még?-kérdeztem.
-Hát Adél biztosan a másik személyt még kitalálom. Majd meglátod.-mondta.-Appaaaa.-szolt a telefonba a fia azt hiszem Nathan.-Tessék Nathan.-én mosolyogva hallgattam végig.-Csinálsz nekem müzslit.
-Na jolvan nem zavarok. Csinálj neki müzslit.-mondtam a müzli szót ugyanúgy ahogy NathanY
-Csinálok. Akkor holnap találkozunk.Sziaaa Emci.-na igen. Csak ő hív így. Senki más nem.
Boldogan tettem le a telefont. Marics időközben elment a mosdóba.
-Naa?-kérdezte Mira.
-Csak Bence volt. Meghívott a kövi IstenEstre.-mondtam.
-És kik lesznek ott?-kérdezte Manu érdeklődve.
-Adél,Bence,én és a 4-ik személyt még nem tudja.-tártam szét a karom. Tovább buliztunk majd 2 óra elteltével Marics is berugott. Végül arra az elhatározásra jutottunk,hogy jobb lesz a lefekszünk aludni.
Másnap boldogan keltem,mert végre egy régi jó barátommal talizhazok. Fél 4-re mentem oda.
-Sziaaa Em.-nyitott ajtót Adél és egyből meg is ölelt.
-Sziaa Adél. Hogyvagy?-kérdeztem miközben felakasztottam a szabadidő dzsekim a fogasra.
-Jól. Te?-invitált beljebb.
-Énis köszi. Bence hol van?-érdeklődtem.
-Az irodájába.-mondta.-Nathaaan.Ki hívod apát?
-Igen ki. Szia Emci.-intett egyet Nathan én meg leguggoltam mellé.
-Szia nagyfiú. Nézd mit hozzam neked.-nyujtottam át a kedvenc gyümölcsét.
-Köszönöm.-ölelt meg.
Bence kijött majd leültünk a kanpéra egy kávé mellett. Elbeszéltük az időt és már csak 10 perc volt 4ig.
-Na és akk ki lesz a 4-ik személy.-döltem hátra a kanapén.
-Hát én a Puskás Petit akartam de sajna ő nem ért ma rá ugyhogy...-mondta volna mikor csengettek.-Oh itt is van a 4-ik vendég.-nyitotta ki az ajtót.
-Csá haver.-lépett be Marics az ajtón és lepacsiztak Bencével.
-Csá. Jó a kedved.-veregette meg a hátát Bence.
-Ou szia Em.-ült le mellém Peti.
-Ismeritek egymást?-döbbent le Bence.
-Hát. Lakótársakkén elég furi lenne ha nem ismernénk egymást.-röhögtünk fel Petivel mire Bence álla súrolta a földet ugy meglepődött.
-Ezt én nem is tudtam. Lakótársak vagytok?-kérdezte.
-Igen azok. Nem emlékszel mikor hívtál egy IstenEstre és nem értem rá?-kérdezte Peti.
-Igen,mert költözködzél.-esett le neki.-Bazki tényleg. Uh de hülye vagyok. Na jo. Mindegy. Szerintem le indulhatunk is inkább a stúdióba.-legyintett.
-Hát szerintem is.-kuncogtam mögötte.
Bementünk a stúdióba és elfoglatuk a helyünket. Peti szokásosan Bence közelébe ült a nagy kanapén. Adél Bencével szemben foglalt helyet így nekem maradt a Peti melletti hely. Lehuppantam majd el is keztük az adást.
-Na hát szóval. Udvözlök mindenkit. Ez itt az IstenEst és hát a mai cendégeink nem másak mintt...
Csobot Adééél. Tóth Emiliaa de csak Emy.-mondta mire röhögni kezdtünk.-Marics Péteeer. És jómagam Istenes Bence. De én nem vagyok vendég.-rázta meg a fejét idétlenül.
-Szóval az első téma amit választottam,az az,hogy hogyan viszonyultok ahhoz amikor fotózkodni akarnak veletek?-olvasta fel az első kérdését Bence.-Csak azért ez,mert mi Adéllal jártunk valamelyik nap úgy,hogy az állatkertbe voltunk a gyerekekkel és odajöttek hozzán 2-3 percenkét képeket csinálni. Így mi sem és a gyerekek sem tudták jól érezni magukat és itt döntöttünk úgy Adéllal,hogy ezentúl ha a gyerekekkel vagyunk nem fotózkodunk.-mesélt a történtekről Bence.
-Helyes.-bológatott Peti.-Nekem igazából az a véleményem erről a szituról,hogy énis tök szivesen fotózkodom tényleg gyertek srácok,csajok...csajok-kacsintott az utolsó szónál,mire Adéllal összenéztünk és halkan nevetni kezdtünk.-deee például-folytatta Peti.-amikor a családdal vagyunk vagy ilyesmi...egyébként így megjegyzem,hogy történt már ilyen nem 1x és odajönnek,hogy n-ne haragudjatok dee kérhetünk egy képet? Nyílván nem mondok nemet,mert énsem akarok akkora bunkó lenni deee vannak olyan pillanatok amikor nem azzal akarom eltölteni az időt,hogy fényképezkedek hanem a családommal vagy a haverekkel vagyok.
-Igen ezzel énis így vagyok és mindennek megvan a maga ideje. Pl egy kocert vagy egy közönség találkozó. De annyire tud idegesíteni mikor a hyerekekkel vagyunk és odajönnek,hogy bocs a zavarásért de egy képen csinálhatunk.-szolt bele a témába Adél is.
-Em neked mi a vélemenyed erről?-fordult hozzám Bence.-Vagy ezzel a témával kapcsolatban meg tudsz szólalni?
-Oo hát hogyne tudnék. Valmelyik nap a lányokkal elmentünk pizzázni. Éppen ettem mikor odajön hozzán egy kislánybanda és ezt mondja az egyik:,,Bocsánat,hogy evés közben zavarunk de úgytudom,hogy te Manuel barátnője vagy és szeretnénk veled egy képet." Mondták Nórának aki amúgy éppen akkor kezdett neki enni. Ránk nézett majd lenyelte a kaját és értetlenül felált,gyorsan meg lett a kép majd odafordul hozzám az egyik lány és ilyet szól:,,Amugy te nem a Marics Peti barátnője vagy?"-mondtam mire Peti és Bemce elkezdett nevetni.-Nem mondom én csak a lakótársa vagyok. ,,Oh akkor veled is szeretnénk képet" mondta a kislány én meg hát feláltam és megcsináltuk azt a képet... szóval igen. Velem is történnek ilyenek hála ennek a jómadárnak itt mellettem.-fejeztem be.
-Ezt nem is mondtátok-nézett rám Peti.
-O ki is ment a fejünkből. És egyébként visszatérve az eredeti témához szerintem is megvan mindennek az ideje. Nyilván nekünk ez volt az első de már az is fura volt,hogy látták ahogy épp eszünk és odajönnek,hogy bocsi de szertnénk képet. Mi meg csak teli szájjal néztünk össze.-mondtam értetlen fejjel.
-Hát igen ez ilyen.-surolta meg tenyerét Bence.-Na hát a következő témánk ami szerintem mindannyiotoknak tetszeni fog az nem más mint........

--------------------------
Itt iss lenne a 10. rész. Remélem,hogy tetszik nektek. Mindenképp jelezzétek. Ma még fog jönni 1-2 rész. További jóóó napoot!!!!❤️❤️❤️