MINDEN egy szülinappal kezdődött.<Marics Peti>BEFEJEZETT

24.

Mivel ma már a 3. napomban vagyok nem volt semmi rossz. Már elviselhető. Reggeli után mondta Peti,hogy készülődjek ugyanis hamarosan indulunk.
-Ez így jó?-mentem át Peti szobájába,hogy megmutassam a szettem.
-Persze,hogy jó! Gyönyörű vagy!-adott egy lágy csókot.
-Köszi.-vörösödtem el.
Amúgy a szett egy fekete börnadrág volt egy szép szürke kötött pulcsival és a magassarkú csizmámmal. A hajam meg kiengedve hagytam.
-Pár perc és indulhatunk.-kapcsolta ki Peti a PS-t.
-Oki. Lent leszek.-mentem ki a szobából.
Peti 5 perccel később lent is volt. Szoltunk a többieknek,hogy megyünk és el is indultunk. Muszály volt gyalog mennünk Brunohoz,mert Peti tegnap a kocsit ott hagyta mivel,hogy ittak nem szabadott vezessen. Az én kocsim szegénykém szervízbe van. Valami lett a mittudom én milyével.
A havas járdán sétáltunk végig s egy-egy ember megálított,hogy Petivel kérjen egy képet aki szívesen fotózkodott. Annyira szeretem benne,hogy a kedvessége határtalan. Nem szeret bunkoskodni olyanokkal akiket nem ismer. S egyébként ismerősökkel se nagyon csak ha ki nem állhatja.
-Nézd Panni az a Marics Peti meg a barátnője.-mutatott egy lány ránk.
-Van barátnője?? Jujdejó. Végre boldognak tűnik.-hallottuk a távolból mire Petire néztem aki csak mosolygott.
Pár perc után odaértünk Brunohoz ahol a kocsi volt és beültünk majd azzal folytattuk utunkat. A kocdival hála az égnek hamarabb odaértünk a helyszínre.
-Hellouuu.-nyitotta ki a bejárati ajtót Peti és egyből az anyukájával szemben találtuk magunkat.
-Szia fiam.-ölelte meg Peti az anyukáját.
-Szi anya. Ő itt a barátnőm Em. Em ő anya.-mondta az utolsó mondatot nevetve.
-Jónapot!-fogtunk kezet.
-Szia. Örülök,hogy megismerhettelek.-mosolygott Peti anyukája kedvesen. Már most imádom.
-Szintén.-viszonoztam mosolyát.
-Gyertek üljetek le. Kértek valamit enni-inni?-kérdezte miközbe a konyhába sietett.
-Inni!-kiáltotta Peti.-Fater hol van?-ült le mellém.
-Ma még dolgozik aztán holnaptól január közepéig szabad.-hozott két pohár naranycslevet Peti anyukája.-Remélem szereted a narancslevet.
-Igen.-bolintottam.
-Nagyon szereti. Minden reggelét azzal kezdi kávé helyett. Aminek örülök,mert az legalább egészségesebb.-nyomott egy puszit Peti a halántékomra.
Rengeteg dologról beszéltünk. Peti anyukája még képeket is mutatott Petiről kiskorában.
-Ezt neked adom.-vett ki az albumból egy képet.
-Köszönöm.-mondtam mosolyogva.
-Jó szerintem elég a képekből.-vette el Peti óvatosan az albumot.-Szerintem ideje mennünk.-tette a polcra vissza.
-Hátjó.-áltam fel.
-Ilyen hamar?-kérdezte kissé letörten az anyukája.
-Igen otthon várnak már.-vette kabátját Peti.
-Rendben. Nagyon örülök,hogy megismerhettelek Em.-ölelt meg és énis őt.
-Énis nagyon örvendek!-mosolyogtam majd kimentünk az ajtón.-Kedves az anyukád.-mondtsm miközbe beültünk a kocsiba.
-Ahogy látom nagyon bír téged.-mosolygott elégedetten.
Pár nappal később jöttek hozzánk az én szüleim. Nagyon tettszett nekik a ház és minden. Mikor elmondtam,hogy együtt vagyunk Petivel nagyon örültek és elmondták,hogy nagyon remélték ezt. Szóval Petivel mi is örültünk,hogy mindkét félről támogatnak minket.
Miután elmentek arra jutottunk,hogy ideje lennr megvenni a karácsonyfát. Nadr nem tudtuk elfönteni,hogy műfenyő legyen vagy élő. Végül az élőt választottuk. Nagyon szép dús volt.
~5 nappal később~
-Várjátok a holnapot?-keverte a süti alapot Nóra. Mostanában annyi sütit csináltunk hogy csak na.
-Persze.-vágtam rá miközben nutellát zabáltam.
-Jujdejó! Holnap 24.-e.-ugrált Mira.
Az éjszakát Petinél töltöttuk. Mikor felkeltem ugrálni kezdtem az ágyon.
-Jézusom.-kelt fel Peti.
-Karácsony!-futottam ki és a szobák előtt elkiabáltam magam. Mindenki kifutott a szobából.
Nórával és Mirával lementünk és karácsonyi zenét tettünk. Addig a fiúk behozták a fát és beletették az álványba.
-Kezdjünk neki.-szoltam és a díszítés kezdetét vette.
Fél óra alatt kész lettünk.
-Nagyon szép lett.-nézte kicsit messzebbről Milán a fát.
-Na mindenki hozza le az ajándékokat.-utasított minket Manu mi meg máris mentünk.
Nagyon jó ajándékokat kapott mindenki. Én nagyon örültem a sajátjaimnak.
(Írói.megj: mindenki képzeljen most el valami ajándékot)
Estefele leültünk vacsizni utána pedig vártuk,hogy megkezdődjön a Resszkessetek betörők 1. Nóra hozott nasit és megbontottuk. A film elkezdődött mi meg rengeteget röhögtünk. Miután lejárt a fiúk mentek volna de mi átraktuk egy másik adóra ahol épp a jégvarázs kezdődött.
-Dejó. Olyan régen láttam.-húztam fennebb.
-Ezt is meg akarjátok nézni?-pillantott rám Peti.
-Naná.-tettem le a távirányítót.
Nagyon jol telt a karácsonyi esténk. Nevettünk beszélgettünk.Az elmult 4 évem legjobb karácsonyi estéje ez volt.

---------------------------
Sziasztok. Remélem nem nagy gond,hogy ez a megszokottnál rövidebb rész de most nem nagyon volt időm készíteni hosszabbat. A mai második rész ígérem hosszabb lesz!❤️