MINDEN egy szülinappal kezdődött.<Marics Peti>BEFEJEZETT

20.

Annyira örültem,hogy végre megtörtént. Azt kívántam bárcsak meg állt volna az idő de sajnos nem. Leültünk egy padra és mindent megbeszéltünk. Elmondtam énis az én szemszögemet.
-Mennyire vártam már ezt a pillanatot.-karolt át Peti.
-Én még annál is jobban.-néztem fel rá és adtam egy csókot.
-Ho-ho-ho. Sok boldogságot.-jött oda egy öreg bácsi aki Mikulásnak öltözött be.
-Köszönjük szépen.-mosolyogtunk a Mikulásra.
-Fogadjátok el ezt a kis apróságot tőlem.-nyujtott felénk egy-egy szív alakú hógömböt.
-Köszönjük. Nagyon szép.-vettem el.
-További jó mulatást és kellemes ünnepeket.-köszönt el.
-Kellemes ünnepeket.-intett Peti.
-De aranyos bácsi.-néztem a távoldó Mikulásra.
-Igen az. Viszont ha nem akarsz megfázni ideje lenne mennünk.-forditott maga felé.
-Igazad van.-áltam fel.
Kézenfogva elindultunk a kocsihoz amibe beültünk és haza vezetett Peti.
-Megérkeztünk!-kiáltottam ahogy beléptem a házba.
-Na végre. Hol voltatok?-mérgelődött Milán.
-Csak beszélgettünk.-ültünk le közéjük.
-És miről?-húzta fel szemöldökét Manu.
-Hát tudod az elmult pár hétről/hónapról.-kacsintottam.
-Tessék?-ráncolta össze szemöldökét Mira és Spacc mi Petivel meg összenéztünk majd mosolyogva vissza a két személyre ekkor pedig Nóra felált.
-NEEE. AZTA BÜDÖS PICSA!-kiáltotta el magát.
-Mivan? Csak én vagyok lemaradva?-tárta szét kérdően a karját Manu.
-Várj. Beszélgettetek? Kettesben?-dörzsölte orrnyergét Milán.
-Ja.-bolintottam.
-ANYÁM.TESÓ.-pacsiztak le szokásosan.-Jöhet a kérdés?-kérdezte Milán mi meg Petivel bolintottunk.-Együtt vagytok?
-IGEN.-vágtuk rá Petivel.
-VÉGRE.-sóhajtották mindannyian.
-Miaz,hogy végre-kérdeztem.
-Szerinted nem tudtuk,hogy odavagytok egymásért?-tettete le az asztalra sörösüvegét Bruno.
-Ja de komolyan. Látszott rajtatok.-szállt be Laci is.
-Na meg mind ketten mentetek mindenkihez,hogy jaj de szeretem. De ne mondd el neki.-változtatott hangot Manu.
Petivel döbbenten néztünk egymásra majd elröhögtük magunkat.
-Na jó Brunyesz. Szerintem menjünk.-állt fel Laci barátunk.
-Ja szerintem is. Késő már.-lépkedtek az ajtóhoz.
Miután a srácok elmentek én vissza mentem a nappaliba. A maradék italt még elfogyasztottuk majd mindenki felment lefeküdni csak én és Mira maradtunk lent elpakolni a dolgokat.
-Na és ki vallotta be először?-rakta a poharakat a mosogató gépbe.
-Ő. De annyira édes és aranyos volt. Elmondta,hogy nem tudja,hogy hálálja meg neked,hogy aznap megpusziltattál vele és elvittél a koncertre,mert ha te nem vagy ilyen jó barátnőm akkor talán sose ismer meg.-döltem a pultnak.
-De cuki. Majd meghálálja. Sok kindercsokival.-álmodozott Mira.
-Rengeteg mennyiséggel fogsz kapni majd.-lépett be Peti a konyhába engem meg megcsókólt és Mirát át karolta.-Neked köszönhetem,hogy megismerhettem ezt a csodát itt előttünk. Bár kitudja amúgy is megismertem volna.-mutatott rám.
-Jaj még elpirulok.-sütöttem le színészien szemem.
-Na jolvan galambok. Én elhúztam a csíkot.-nyújtózott Mira.
-Ma már Milánnal alszol egy szobába?-kérdeztem.
-Aha.-ásított.
-Akkor halkan.-suttogta Peti mire Mira egy nyaklevest adott.
-Hülye gyerek.-nevetett.
-Au.-fogta nyakát Peti.
-Megérdemelted.-néztem Petire.
-Ez komoly? Én igazából mondtam nem hülyeségből.-fogta még mindig a nyakát röhögve mi meg Mirával összenéztünk.-A multkor nem tudtam aludni ,,Aah Milaan" ,,Ahh"-vett át egy rinyálos hangot. Gondolom Mirát akarta utánozni.
-MARICS!-szolt rá Mira kínosan.
-Hehe.-kuncogott a fiú és egy poharat megtöltött vízzel.
-Majd kiváncsi leszek,hogy téged fog-e érdekelni a többi mikor Em a te neved nyögi...-kacsintott röhögve én meg férrenyeltem a sütit.
-Dehogy fog érdekelni.-húzta le egyből a bizet.-Sőt.
-Na jó oké. Mostmár elég lesz.-ittam énis egy pohár vizet.
-Na joéjt!-lépkedett fel Mira a lépcsőn és mi is követtük a példáját.
-Jóéjszakát.-csókolt meg Peti.
-Neked is.-csókoltam vissza.
-Gyönyörű vagy.-mondta és egy kósza hajtincset a fülem mögé türt.
-Te meg jóképű.-kacsintottam rá majd újra megcsókoltam.-Na jóéjt.-mentem be a szobámba.
-Jóéjt.-köszönt el újra Peti.
Nagyon rég aludtam ilyen jól. Mintha a felhők fölött járnék. Átfordultam a másik oldalamra és mikor kinyitottam lassan a szemem Petit láttam meg aki engem bámult.
-Jóreggelt.-mosolyodtam el.
-Jóreggelt.-simogatta meg az arcom.-Hogy aludtál?
-Jól.-adtam egy reggeli köszöntő csókot.-Te?
-Énis.-csókolt vissza.-Kitaláltam mára egy programot. De csak ha te is benne vagy.
-Persze. Én akármibe benne vagyok.-csuktam vissza a szemem.
-Ha akarsz még aludj. Ráér.-puszilt homlokon majd kiment a szobából én meg 1 órányira visszaaludtam.
Amitnt felkeltem felöltöztem és én mentem át a Peti szobájába. Éppen fifázott.
-Ou bazki. Vesztettem.-dobta el a kontrollert.
-Sajnálom.-biggyesztettem le a szám miközben mellé kúsztam az ágyon.
-Semmi baj. Mostmár,hogy itt vagy.-húzott magára és ölelt át.
-Na látod. Viszont.-száltam le róla.-Éhes vagyok szóval menjünk le kajálni?
-Menjünk.-állt fel majd felkapott az ölébe és levitt.
-Na megjöttek a turbékolók.-tapsolt Manu.
-Pofa be.-száltam ki Peti öléből.-Inkább kajáljunk.
-Mi a mai program?-kérdezte Nóra.
-Mi Em-el ma elmegyünk itthonról.-ült le Peti.
-Ó. Ez egy randi szerűség?-kérdezte Mira.
-Olyasmi.-vette kezébe Peti a villát.
-Mi Milánnal átpakoljuk az én szobámból a kellékes dolgokat az övébe. Ami pedig nem kell azzal nemrudom mi lesz...mint pl az ágyam.-vont vállat Mira.
Reggeli után elkészítettem a sminkem s Petivel el js indultunk.Nagyon vártam ezt a napot. Peti rengeteg helyre elvitt. Kezdetben mivel fel akartam ülni az óriás kerékre Peti felvitt. Nagyon szép volt. Amikor az óriáskerék tetején voltunk Peti közelebb jött hozzám és csókolozni kezdtünk. Szerencse,hogy abban a kabinban csak ketten voltunk. Ahogy visszaértünk az aljába kiszáltunk majd beültünk egy meleg étterembe ahol én szokásomhoz hívően pizzát ettem és egy narancslevet ittam. Peti is pizzát kért de ő nem narancslével hanem kávéval.Elmentünk ugyan oda ahol a tegnap összejöttünk. Ugany arra a padra leültünk és beszélgettünk kicsit erről arról mikor Peti telója megcsörrent.
-Csáo Istenes.-köszönt én meg jeleztem,hogy hangosítsa ki.
-Csá Marics. Na ma este IstenEst. Kellene kettő beugró,mert Dzsudló barátunk megfázott a Puskás meg nem tudta vállalni. Szóval rád gondoltam. És még valakit keresek.-mondta Bence reménykedve,hogy Peti elfogadja.
-Persze. De én tudom ki legyen a másik személy.-pillantott rám Peti.
-Ki?-szolt Bence.
-Em. Ő bíztosan elválalja.-mosolygott rám a pasim. Fhu de jó ezt kimondani. Pasim. Marics Peti a pasim.
-Oké akkor felhívom.-köszönt volna el.
-Nem kell itt van mellettem.-adta át nekem a telefont.
-Hali Benceee.-köszöntem.
-Sziaaa Emci. Na azt akarom,hogy ma este jössz-e az IstenEst forgatásra?-kérdezte.
-Persze,hogy igen.-vágtam rá.
-Fhu életmentők vagytok a Mariccsal. Köszönöm. Akkor ma 4-től. Csáo.-tette le.
-Egyébként tudja,hogy eggyütt vagyunk?-adtam vissza Petinek a telefonját.
-Nemhiszem.-vette el majd tette zsebre.

--------------------------
Szijasztoook. Itt is lenne. Remélem,tetszik. Jelezzétek mindenképp!🤍🤌🏻