Bezárva

5.

Az előző rész tartalmából:
„-Lányok!Itt van a rendőrség!-kiabálta apa, én és Ava pedig megszeppenten néztünk össze.“

-Menjünk le!-mondom határozottan
-Várj nem, te nem jöhetsz,pihenned kell!-mondja Ava
-Ahj tényleg, gyertek fel
-Oké!-mondja Ava majd lemegy a lépcsőn
Pár perc múlva mind feljönnek a szobámban.
De a rendőröknél ott van bilincsben Samantha.
-Ő hogy kerül ide!-ijedek meg
-Nyugalom, elkaptuk!-mondja a rendőr
-És most mi lesz vele?-kérdezi meg Ava
-A szülei nem vállalják a felelősséget miatta, ezért nevelőintézetbe kerül.-mondja a rendőr
-Rendben, köszönjük.-mondja anya, majd lemennek, csak én meg Ava maradunk a szobában.

-Szerinted ez így rendben van?-kérdezem Avától
-Mármint mi?-kérdez vissza
-Hát tudod..Samantha
-Jaj ne már Emily!Most komolyan Samantha miatt van bűntudatod?Az a Samantha miatt, aki majdnem megölt merr kivitt a napra, elrabolt és kikötözött a fához, és még neked van bűntudatod??-kérdezi Ava
-Jó na, értem hogy sok rosszat tett..-mondanám de közbe szól Ava
-Mi az hogy rosszat tett?MAJDNEM MEGÖLT!!-ordítja ah arcomba
-Oké értem de akkor se érdemli meg ezt..-válaszolom
-Na jó Emily, akkor elmondom újra-fújja ki a levegőt- Ő nevelőintézetbe kerül és szerinted nem érdemli meg, te majdnem meghaltál MIATTA-hangsúlyozza ki- de ő nem érdemli meg??
-Jó igazad van, csak rossz volt szembesülni
-Nem baj, na pihenj, én megyek haza és ne gondolkozz ilyeneken!Mostmár végre nyugtunk lesz és Masonnel is alakulhatnak a dolgok-mondja majd a végén kacsint egyet és kimegy

Ahj...nekem van a legeslegjobb barátnőm!!

*2 nap múlva*

Végre újra mozoghatok, és már a sebeim is kezdenek begyógyulni.
Felkelek és lemegyek reggelizni , az asztalon egy levél van, amiben ez áll:
Jó reggelt Emily!Ma hamarabb kellett munkába mennünk, neharagudj! A hűtőben van kaja, melegítsd meg és edd meg! Délután jövünk!
                       Puszi Anya és Apa

Így is tettem. Megreggeliztem majd csengettek. Kinyitom az ajtót és Susan néni áll előttem.

-Csókolom, tessék bejönni!-invitálom be
-Jó reggelt virágszál, köszönöm-üdvözöl kedvesen
-Tetszik kérni egy teát?
-Nefáradj kincsem, most nem azért jöttem
-Hanem miért?-kérdezem aggódva
-Felkéne hívni nekem egy orvost mert mostanában elég rosszul vagyok, és tudod hogy nekem nincs ilyen készülékem -mutat a telefonomra
-Ó persze!Gyakran van rosszul?-érdeklődök
-Mostanában egyretöbbet van hogy összeesek-válaszolja
-Ó istenem!-kapom kezemet a szám elé-mindjárt hívom Dr.Johnt!
-Ne fáradj, ráér később, most hazamegyek nem érzem jól magam-válaszolja kedvesen és feláll, de mikor elindulna összeesik
-Susan néni!!-kiabálom-Minden rendben lesz, hívom a mentőket, ide Mr.John nem elég!-magyarázom majd legugolok hozzá és vizes borogatást adok amíg nem jönnek a rendőrök

*Megérkeznek*

-Jó napot!Segítsenek, a szomszédunk Susan néni váratlanul összeesett, és állítása szerint ez nem az első eset-mondom kétségbeesve
-Nyugodjom meg máris visszük!-mondták majd bevitték a korházba

Ezutan felhívtam anyáékat és Avát, és mindent elmeséltem nekik.

*Egy óra múlva*

Gyorsan felöltöztem(fekete farmer nadrág, fehér top, szürke hosszú kardigán), megcsináltam a hajam (konty), és egy kis smink (szempillaspirál, szájfény) és már indultam is le, hogy beengedjem magántanárom, Miss Margaretet .

-Jó reggelt tanárnő!-köszönök illedelmesen
-Jó reggelt!-köszön vissza-Menjünk is fel!-utasít

*13:00kor, miután vége a tanulásnak és elmegy Miss Margaret*

Ahjj mikor jön már Ava, ilyenkor már jönni szokott. Kinézek az ablakon és látom, hogy a többiek már jönnek a suliból, de Ava sehol. Megszólal a mobilom, Ava az.
-Sziaa bestiee, hol vagy??-kérdezem
-Szia bariii, ma nem megyek, gyere át este és elmesélem miért, annyit mondok, hogy fiú ügy!-mondja titokzatosan barátnőm
-Uuu okeess akk este átmegyek
-Okss sziaa bestiee-köszön el
-Sziuss

*Csengetnek*
Ki lehet az?Hisz Ava mondta hogy nem jön, anyáék pedig majd csak később végeznek. Samantha?Nem ő se lehet, ő már a nevelőintézetben van... Mindegy inkább megyek és kinyitom
Az ajtóban, MASON állt.
A haja sötét barna, szürke melegítő, fehér póló és az édes mosolya...aaaa...tökéletes! Jó, bekell valljam imádom. Hogy lehet valaki ennyire tökéletes?

-Csak bámulsz vagy be is engedsz?-kérdezi Mason huncut mosollyal az arcán
-Öhmm,p..persze, gyere be!-nevetem kínosan el magam

*Felmentünk a szobámba*

-Hogy hogy jöttél?-kérdezem
-Hiányoltalak..-mondja és meg simogatja az arcom, mondanom sem kell mennyire néztem ki úgy mint egy rák
-Mivan, elpirultál?-húzza az agyam nevetve
-Hagyjál máár-nevetek én is vele
-Én nem hiányoztam?-kérdezi huncutan
-Öhm..d..d..de-mondom ki végre
-Emily, én szeretlek! -mondja Mason, majd megcsókolt....

Remélem tetszett ez a rész, ez nár kicsit izgalmasabb lett, és a kövi részben kiderül mit reagált rá Emily és hogy Ava milyen fiúval jött össze, megismerkedik Emily Mason hugával és Susan néni állapotárol is lesznek fejlemények, ha tetszett és várod a kövit, votee<33

(Bocsi a helyesírási hibákért!)