Bezárva

9.

Az előző rész tartalmából:
„-Oké-mondom boldogan és már le is siettünk a lépcsőn“

Kinyitom az ajtót ahol Mason és Robert áll. Mindketten oda megyünk saját szerelmünkhöz.

-Gy.. gyönyörű vagy!-mér végig Mason
-Köszönöm -mondom vidáman mosolyogva
-Na gyere, itt a kocsim. -húz magával szerelmem

*A bulin*

-Kérsz valamit inni életem?-kérdezi kedvesen Mason
-Most nem, köszönöm-válaszolom-Aa ez a kedvenc zeném, gyere táncoljuunk!-húzom magammal a táncparkettre Masont.
-Tényleg nagyon jó ez a zene!-mondja táncolva Mason. Épp válaszolni akartam, azonban amit láttam az még a lélegzetemet is elállította.
-Baba minden rendben?-kérdezi Mason
-N..nézz hátra!-csak ennyit tudtam kinyögni, mire Mason is meglátta ....Apát. Méghozzá Abbyval!

Már épp szóra nyitotta volna a száját Mason, amikor odafutott hozzám Ava, mögötte Robert-tel.

-Emily, Emiyl!Ne nézz hátra!!-mondja indulatosan Ava
-Már késő, láttam..-mondom
-Nyugii, ne törődj vele, ő már nincs az életetekben!!-próbál vigasztalni Ava
-De..de azt mondta hogy megfogjuk bánni anyával azt amit tettünk, h..hogy elkültük otthonról-szipogom
-Ne aggódj Emily, nem fog tenni semmit, itt vagyok és megvédlek!-ölel át Mason, majd letöröl egy könnycseppet az arcomról

Elindul felém ...APA. Miközben egyre erősebben ölel magához védelmezően Mason.
-Te hogy hogy itt vagy?-kérdezi kicsit sem kedvesen Apa, de hívjük inkább csak Liamnek- Mivan, elvitte a cica a nyelved?-nevet ki
-Hagyd békén!-szól rá indulatosan Mason
-Jaj a kis barátja, azt hiszed megtudod védeni?-nevet ki mindkettőnket
-Nem hiszem, tudom.-jelenti ki Mason, miközben szúros szemekkel néz Liamre.
-Hogy hogy elengedett anyád?-kérdezi Liam, nem is figyelve Mason mondatára
-Megkértem és elengedett, mi ezzel a baj?-szólalok meg
-Na mi van visszahozta a cica a nyelved?-húzza gúnyos mosolyra a száját, s hátatfordít nekünk majd visszamegy Abbyhoz.

Abby egy fekete hajú, kb 42 éves karcsú nő. Akire ahányszor ránéztem, mindig szúros szemekkel méregetett.

*5 óra múlva*

-Gyere Emily, mostmár hazamegyünk- szól kedvesen Mason
-Rendben, de előtte keressük meg Aváékat
-Már kint vannak a kocsinál az előbb találkoztam velük, na gyere -ölel magához, majd kimegyünk

*Otthon*

-Szia anya, te hogyhogy még fent vagy?-kérdezem a nappaliban tévéző anyukámtól, aki ahogy meglátott kikapcsolta a tévét
-Szia édesem, gondoltam megvárlak, minden rendben?-kérdezi aggódva
-Öhm persze -válaszolok bizonytalanul
-Na akkor jó-mondja majd mosolyra húzza a száját
-Amúgy..-kezdek bele valamibe
-Igen?-kérdez vissza kiváncsian
-Ott volt a buliban apa is..meg az az Abby-vallom be neki őszintén
-Mi van?-kérdez vissza értetlenkedve anya
-Hát igen...
-És mondtak neked valamit?-kérdezi aggódva anya
-Hát az a lány oda se jött hozzám, apa viszont igen és kérdezgette, hogyhogy elengedtél meg ilyenek, de miután beszéltünk eltűntek az egész buliból..-mesélem el anyának
-Értem kincsem, örülök hogy minden rendben, na de nyomás aludni már biztos nagykn fáradt lehetsz
-Igen, eléggé-ásítok bele a beszédbe, majd még megölelem anyát és felmegyek a szobámba.

Sziasztokk<33 Újabb részt hoztam, hogy ne unatkozzatok^^Szívesen várom a véleményeket, és ha tetszik a történet kérlek vote-olj💗