A Ragyogó Hajnal

1.rész

-Amaya!!-lengette a szemem előtt a kezét Hinata.
-Huh?-tudni kell nem vagyok annyira barátkozós típus,egyedül is jól meg vagyok.
-Gyere máár!-mondta majd egy szempillantás alatt az ajtóban termett.
-Hova is megyünk?-kérdeztem majd a végén ásítottam egyet jelezve,hogy semmihez nem lenne kedvem.
-Bemutatlak Takemichinek butus!Az előbb mondtam!-majd felkeltem és elindultam a hiperaktív barátnőm után.Útközben találkoztunk néhány utálommal akiket úgy megütöttem volna de Hinata emlékeztetett,hogy nem ez az eredeti cél.
-Takemichi!-futott Hinata az említett barátjához.Bár elvileg harcolni is szokott nekem inkább tünt egy sírós kisfiúnak.
-Takemichi ő itt Amaya,Amaya ő itt Takemichi!-mutatott be minket egymásnak.
-Örvendek!-nyújtotta felém a kezét.
-Én is.-mondtam majd kezet ráztam vele.
-Viszont nekem mennem kell.-mondtam majd az ajtó felé vettem az irányt.
-Szia.-köszönt Hinata.
-Hali-mondta Takemichi.Majd ahogy a folyosón véletlenül neki mentem valakinek.De persze csak én vagyok olyan szerencsétlen,hogy elesek.
-Sajnálom...-mondtam közben fel akartam tápaszkodni de a lábam be adta az unalmast azaz kifordult.
-Jól vagy?-kérdezte egy férfi hang majd a kezét nyújtotta felém.
-Igen,igen csak a lábam kicsit kifordult.-mondtam majd megfogtam a kezét amivel ő felhúzott.
-Hol találom Takemicchit?-kérdezte.
-A folyosó végén balra.-mondtam.Majd seperc alatt ott is hagytak én meg szenvedhettem le magam a lépcsőn,ahol nem másokkal,mint a drága utáloimmal találtam szemben magam.
-Chh nézzétek ki van itt!-kiáltott az egyik fiú.Mire én csak egy szemforgatással válaszoltam.Hagytam volna el az iskolát,amikor egy lány megütött.
-Huh?!-néztem hátra a szemben a gyilkolás vágyát lehetett érezni.
-Segítség megütött Ayibana!!-kiáltozott amin úgy fél húztam magam,hogy majdnem megütöttem de oldalról egy szép ütést kaptam az arcom bal részére.
Mire láttam,hogy az egyik fiú volt az osztályomból.
-Huh?-fordultam meg majd ütöttem őt is arcon.A lábam még mindig fájt de nem volt vészes de arra lettem figyelmes,hogy az orrom elkezdett vérezni.
-Ch..ezért kapsz!-néztem le a földön lévő fiúra.
-Itt meg mégis mi folyik?-kérdezte az egyik tanár.
-Megütött Ayibana!-mondta a földön fetrengő fiú aki éppen a hatyjúk halálát játszotta.
-Ő kez..-kezdtem volna de félbeszakított a tanár.
-Nem kérek kifogásokat Ayibana nyomás az igazgatói!-mondta majd elindult az említett hely felé.
-Tanár úr!Amaya-san nem tett semmi rosszat!-kiáltott utánunk Hinata majd futott felénk.
-De tett!Megütötte azt a fiút!-mondta felháborodva.
-De...-mondta volna Hinata de közbeszólt az a fiú akinek neki mentem.
-Elnézést!Hogyha ő ütött volna meg valakit akkor,hogyan vérezne az orra.-kérdezte felhúzott szemöldökkel és kérdő tekintettel.
-Öhm..ezt az esetet semmisnek veszem,de folytatása ne legyen!Megértetted?!-kérdezte felemelt hangon.
-Jah persze..mintha én lettem volna..-néztem mérgesen.De a tanár szerencsére szó nélkül hagyta és elment.
-Köszönöm a segítséget Hinata és...ő...neked is köszi!-mondtam zavarodottan mivel a nevét nem is tudtam.
-Mikey..-mondta.-Mármint a nevem.-
-Én pedig Amaya vagyok-mutatkoztam be én is.
Hinta már rég elment még a ciki beszélgetésünk előtt ezáltal csak én a kedves srác és valami égimeszelő maradtunk.
-És te ki vagy?-kérdeztem a magas srácot.
-Draken.-mondta.
-Örültem a találkozásnak de most megyek!-mondtam majd sántikáltam az ajtóhoz.
-Várj...-