A Ragyogó Hajnal

13.rész

-Öhm..Emma?-fordultam az említett felé.
-Igen?-mosolygott.
-Már egy ideje nem találkoztam Mikey-val...és csak azt akarom kérdezni,hogy jól van-e?-néztem aggodóan a lány felé.
-Kutya baja!-mondta nevetve.
-És...haragszik rám?-
-Miért haragudna?De gondolod megkérdezhetem tőle!De viszont most megyek!Szia!-mondta majd bement a házukba.
Valahogy beszélnem kéne Mikeyval-gondoltam.Írjak rá?Vagy esetleg maradjak itt?Hátha visszajön.
-Emma?-mentem oda a ház bejáratához.Majd kinyitotta a lány az ajtót.-Itt maradhatok egy kicsit?-kérdeztem félve.
-Persze!Éppen most akartam valami kaját csinálni de akkor ráér.-mondta boldogan.
-Köszii.De nem akarok zavarni!-mondtam.
-Nem zavarsz!De egy szívességet kérhetek?-fordult felém könyörgően.
-Igen?-kérdeztem félve.
-Csinálsz valami kaját?Én nem vagyok annyira jó az ilyenekben és azt hallottam te jókat szoktál főzni!És ezt most be kell bizonyítanod!-mondta kihúzva magát.
-Oké oké!-nevettem fel.Majd neki láttam az étel készítésének.Először megnéztem mi van itthon,majd egy nagy adag rámen mellett döntöttem.Emma addig a telefonján böngészett és közbe mondta a híreket.
-Kész vagyok!-jelentettem ki mosolyogva.Emma egyből mellettem termett és tányérokat vett le a polcról.Én addig odavittem a nagy leveses tálat és felfigyeltem arra,hogy három emberre terített meg.
-Emma...-
-Igen?-nézett kérdően.Mielőtt még belekezdtem volna a harmadik személy éppen most jelent meg.
-Megjöttem-mondta egyhangúan Mikey.-Amaya?Nem tudtam,hogy vendégünk lesz...-
-Legyél kedves vele!-mondta Emma majd leültünk az asztalhoz.
-Ez istenii!Nem is tudtam,hogy ilyen jól főzől Emma!-
-Ezt Amaya-chan csinálta!-nézett büszkén felém.-De tényleg isteni lett!-
-Örülök,hogy ízlik!-mosolyogtam.-Mikey...majd beszélhetnénk 4 szem közt?-kérdeztem.
-Uhaa!Komolyra fordulnak itt a dolgok!Én nekem valamit el kell intéznem.Addig is a szomszédok ne panaszkodjanak a hangzavar miatt!-nézett ránk mosolyogva.
-Hogy mi?-lepődtem meg.A lány el is hagyta a házat pillanatok alatt,majd ketten maradtunk.
-Mikey...Te haragszol rám?-kérdeztem kíváncsian.
-Nem..miért?-
-Hát,hogy már vagy 2 hete nem is beszéltünk egymással!Azt hittem kerülsz engem...-mondtam ki őszintén.
-Azt hittem megutáltál..-
-Miért is?-nevettem fel.-Téged amúgy se lehet utálni!-kacsintottam rá.
-Akkor jó-mondta majd mindketten nevettünk.
-És van valami fejlemény az összetűzés kapcsán?-kérdeztem.
-Hát..holnap lesz.Tudom ez most hirtelen jött de holnap délután 4-kor a megbeszélt helyen kellenél lenni.-mondra komolyan.
-Hát ez csak természetes!Számíthatsz rám mindig és mindenkor!-mosolyogtam felé.Még beszélgettünk egy-két dologról majd elindultam haza felé.

Másnap:

-Elkések..elkések...elkések..-mondtam miközben Aimi-val együtt futottam az iskolába.
-Nem csak te!-mormogta.
-Jól van na!Siessünk!-
Szerencsére épp időben beértünk.
Leültünk a helyünkre és vártuk a tanárt,vagyis inkább Aimi én elaludtam.
-Hé,Aya-chan!-suttogott Aimi.
-Hányszor mondtam már , hogy ne hívj így!Nem szeretem!-kiáltottam fel.
-Oh hát Amaya is felébredt!Jó reggelt!-mondta gúnyosan a tanár.
-Elnézést!-forgattam meg a szemem,majd Aimi felé egy gyilkos tekintetet intéztem.Órák után az ebédlőbe indultam valamit enni közben az iskola ,,menőivel" is összefutottam,akiket nem akartam figyelembe venni,de valahogy nem sikerült.
-Hé,nyomi!Mi van már ránk se nézel?-kiabált az egyik!
-Jaj bocsi nem láttalak titeket!Azt hittem új szemeteseket raktak ide!-mondtan lenézően.
-Huu de menő valaki!-idegesített tovább.
-Kopj le!-mondtam majd elsétáltam.
Miután vettem magamnak valami harapni valót a telefonomhoz nyúltam
-Jézusom!Már fél 4 van?-néztem ijedten a képernyőre majd felpattantam és futottam,mint az őrültek.-Nem fogok odaérni...-vosszankodtam még magamba egy kicsit,majd jobban szaporáztam a lépteimet.4 óra.Már nincs remény.Akkor már kéne valami jó belépő.Hm..

Mikey szemszöge:

Hol lehet?Azt mondta ide ér meg,hogy számíthatok rá!
-Na kezdhetjük már?-kiabált a Valhalásoktól valaki.
-Még egy kicsit várjunk!-mondtam.Tudom,hogy ideér.Biztos ide fog jönni!Hol vagy már ?!-idegeskedtem magamba.
-Mikey..-szólt Mitsuya.-Nem húzhatjuk tovább az időt!-
-Jól van.Akkor kezdjük!-mondtam.
-Rám vártatok?! -kiáltott az ismerős hang a távolból,majd megjött Amaya.
-Na végre!-mondtam.