-Öhm miről lesz szó a gyűlésen?-kérdeztem.
-Mielőtt elmondanám inkább mond el ki az a bujkáló lány?-nézett kérdően.
-Hogy ki?-hátra fordultam és megpillantottam Aimi-t.-Te mit keresel itt?-néztem még mindig az említett felé.
-Öhm én én csak megnéztem mi volt neked olyan fontos-mondta majd oda állt mellénk.-Hali!Én Aimi vagyok-mondta a tömegbe de láthatólag Mikey-nak akarta mondani.
-Ok.Nem kérdezte senki!-mondta Draken.
-Amaya ő ki?-kérdezte még mindig Mikey.
-Ő itt a testvérem akit én is csak tegnap ismertem meg-válaszoltam.
-Értem.-mondta majd Aimi felé fordult.-Elmennél?!-
-Engem is bevesztek?-mondta miközben semmibe vette Mikey kérését.
-Nem-válaszolt Draken egyszerűen.
-Aimi most menj haza-momdtam neki még türelmesen.
-De...rendben-törödőtt bele a sorsába majd megfordult és ott hagyott minket.
-Na tehát tegnap összefutottam a Valhallák vezetőjével,aki egy harcra akar kihívni minket.Azt mondtam neki,hogy még át gondolom.Mivel mèg nem tudom mire készülnek és nekünk is fel kell készülni,hogy a legjobb formánkat tudjuk hozni.-mondta Mikey.Mindenki elmondta a véleményét majd átbeszéltük és elhatároztuk,hogy elfogadjuk az ajánlatot.Ezek után mindenki szép lassan elszivárgott és már csak én,Mikey és Takemichi maradtunk.
-Szia Takemicchi-köszönt el Mikey majd elindult haza felé.-Amaya nem jössz?-nézett vissza rám.
-De-futottam oda hozzá.-Szia Takemichi-integettem neki.
-Sziasztok!-köszönt el tőlünk.
-Számíthatok rád az összecsapáson?-nézett komolyan felém Mikey,a meglepődöttségem miatt csak bólintottam egyet.Miért ne számíthatna rám?
-Akkor jó-mondta.A rövid beszélgetés után csak csöndben sétáltunk egymás mellett.Gondolkodtam,hogy mivel tarthatnám fent a beszélgetést,de csak egy dolog jutott eszembe.
-Öhm Mikey?-kezdtem bele,majd egyből rám szegezte a tekintetét a mellettem sétáló fiú.-Te voltál már szerelmes?-néztem rá kérdően.
-Hát nem is tudom..lehet.-bökte ki akadozva.Egyébként is mi ez a válasz?Erre igent vagy nemet kellett volna mondani.-És te?-szakította félbe a gondolkozásomat.
-Öhm...Én?-értetlenkedtem,
mintha nem értettem volna a kérdést.-Igen voltam már-mondtam ki.
-És ki?-kérdezősködött.
-Nem mondom el-nevetettem el magam majd elkezdtem futni.-Kapj el ha tudsz!-mondtam neki gúnyosan majd elkezdett felém futni.Hamarosan utol is ért és véletlenül úgy kapott el,hogy megölelt.Mindketten elpirultunk majd amikor Mikey realizálta a helyzetet elengedett.
-Bocsi-mormogta halkan.Ezekután abba hagytuk a gyerekeskedést,viszont újra a csend leple fedett le minket.Nem tudtam mit mondhatnék ezek után neki,pedig tudtam,hogy ez nem jelentett semmit neki,ellenben nekem ez a kis ölelés a világot jelentette.Hamarosan oda értünk a házam elé és elköszöntünk egymástól.
Amikor benyitottam a lakásba egyből az orrom előtt volt Aimi.
-Mit szeretnél?-kérdeztem tőle miközben levettem a cipőm.
-Ő a pasid?-kérdezte.
-Nem -mentem el mellette egyenest fel a szobámba.
-Most meg mi van?Megbántottalak valamivel?-követett.
-Nem!Csinálsz vacsit vagy én csinálok?-kérdeztem.
-Csinálok!-mondta határozottan,mire én csak egy jól van-t mondtam.Majd felértem a szobámba,ahol először kitakarítottam,majd megcsináltam a házikat,miközben arra lettem figyelmes,hogy valami égett szagot érzek.
-Aimi?Minden rendben?-kiabáltam le.Nem érkezett válasz,így lesétáltam megnézni mű a helyzet.
-Aimii!-néztem a földön fekvő lányra,majd az égő ételre a
tűzhelyen.Szerencsére egy kis idő múlva észbe kaptam,így eloltottam a tüzet és kitártam az ablakokat.Az ételt pedig kidobtam a kukába.Majd megfogtam a földön fekvő lányt és a kanapéra fektettem,vittem neki egy pohár vizet.Hamarosan szerencsére fel is kelt.
-Mi történt?-kérdezte két köhögés közepette.
-Majdnem felégetted a házat azon kívül semmi.-mondtam,mintha semmi nem történt volna.
-Tényleg?!Nagyon sajnálom!Nem volt szándékos!-magyarázkodott lehajtott fejjel.
-Semmi!Viszont csinálok én vacsorát!-mondtam majd elindultam a konyha felé.Gyorsan összedobtam valamit és tálaltam,majd megettük és mindenki ment a saját dolgára.Másnap egész nap nem láttam Mikey-t és ez így ment napokon át.Míg egyszercsak összefutottam Emmával.
-Halii-integettem neki az út másik oldaláról.
-Oh Amaya-chan szia!-intett vissza.
Elsétáktam a zebrához és átmentem volna ha egy motoros nem száguldott volna.
-Mikey?-pillantottam meg a száguldozót.De nem hallotta mivel 1 másodperc alatt elment előttem,majd átmentem és odasétáltam Emmához.
-Hogy vagy?-kérdeztem.
-Jól-mondta.-Te?
-Én is!Egyébként az előbb az a srác Mikey volt ?-kérdeztem,de Emma nem értette.
-Mikey?Hol?-kérdezte,mire legyintettem egyet,hogy mind1.Majd még beszélgettünk és sétálgattunk.Haza kísértem Emmát,de Mikey nem volt otthon.
-Kerül engem?De mi oka lenne rá?Lehet valami rosszat csináltam!-ezek a gondolatok cikáztak a fejemben haza fele utón.
YOU ARE READING
A Ragyogó Hajnal
FanfictionAmikor ott álltunk a naplementében és néztünk ki a fejünkből ő megszólalt. -Ezt már rég ki akartam mondani!-kezdett bele.-Többet jelentessz nekem mint barát!Még sose éreztem ilyet,de rájöttem,hogy "szeretlek"-fejezte be majd azzal a lendülettel magá...