A Ragyogó Hajnal

10.rész

-Vajon most mit csinálhat Mikey?-tűnödtem magamban de nem sokáig mert hamarosan el is nyomott az álom.

-Fent vagy?-jött vissza Hina 1 óra múlva mire egy bólintással feleltem majd felültem.-Akkor jó!Beszélgessünk!-ajánlotta fel majd kiment és hozott nasikat.
-És miről?-néztem rá kérdően de nem válaszolt.Elővette a telefonját majd egy Emma nevű lányt tárcsázott.Majd hamarosan le is tette és rám mosolygott.
-Mindjárt megérkezik ő is!-mondta.
-Öhm....oké.De ő kicsoda?-néztem rá érthetetlenül.
-Majd meglátod!-nem telt el sok idő mire egy szőke hajú lány betoppant a házba.
-Szia Emma!-köszöntötte Hina.
-Hali Hina és te biztos Amaya vagy-mosolygott.
-Hello-üdvözöltem visszafogottan.
Majd bementünk Hina szobájába és beszélgettünk kiderült,hogy Mikey unokatesója és az is kiderült ,hogy Drakenbe szerelmes és persze Hina elárulta neki,hogy Mikeyba vagyok szerelmes.Sokat nevettünk társasoztunk beszélgettünk és valahogy nagyon jó érzés volt velük lenni.Nem is akartam elmenni de egyre inkább sötétedett.Emmával elköszöntünk Hinától és hazafelé vettük az irányt.
-Te merre laksz?-kérdezte Emma majd válaszoltam neki.
-Tényleg?!Nagyon közel lakunk egymáshoz!-mosolygott.
-Egyébként gyere be hozzánk mivel nálunk van a kulcsod!-mondta.
-Oké ha nem zavarok!Egyébként te együtt vagy Drakennel?-kérdeztem.
-Nem....-mondta.-És te Mikey-val?-váltott témát.
-Mii?Nem!Dehogy is!Bár szeretném!-az utolsó szót meg is bántam,hogy kimondtam mivel Emma felvette és azt mondja meg fogja mutatni Mikey-nak.
-Ne ne kérlek!-néztem rá aranyosan hátha beválik de semmi.
-Megjöttünk!-kiáltott be az ajtón Emma majd Mikey kinyitotta az ajtót.
-Hogy érted,hogy megjö?-nézett értetlenül majd meglátott engem és már értette.-Hali Amaya-chan!A kulcsod...-nem tudta befejezni mivel Emma gyorsabb volt.
-Hogy képzelted te barom,hogy egyedül sétáljon haza sérülten és még a kulcsát is elveszed!Szegény összesett az ajtójuk előtt majd megfagyott és mind ez a te hibád!Még jó,hogy Hina rátalalát még mielőtt baj lett volna belőle!-mondta idegesen Mikey-nak.Örültem hogy kiállt mellettem de Mikey-t sajnáltam,hogy így tudta meg.
-Tessék a kulcsod!-nyújtotta felém az említett tárgyat.
-Köszi!-válaszoltam majd a tekintetem megakadt a még mindig sokk hatása alatt lévő Mikey-nak-Sziasztok!-köszöntem majd haza felé indultam.
-Indulj már!-lögdöste mellette lévő Mikey-t.
-Amayaa!-futotott utánam ő a fiú akibe szerelmes voltam.-Nagyon sajnálom nem kellett volna magadra hagynalak.Hülye voltam!Bocsi!-mondta miközben már egymás mellett sétáltunk.
-Semmi baj!Ez az én hibám,hogy nálad hagytam a kulcsom!-mondtam.
-Ne hibáztasd magadat amikor itt csak én vagyok a hibás!- mondta megbánóan.
-Nem érezlek hibásnak!De veszekedni se szeretnék szóval legyen te voltál a hibás!És most haragszom rád-mondtam kisgyerekes hangon.
-Ne haragudj!-majd magához húzott és megölelt.
-Olyan jó illatod van...-mondtam ki véletlenül hangosan mire ő csak nevetett egyet.Haza felé út nem tartott sokáig mivel csak egy utcával laktam arrébb.
-Milyen szép az ég-néztem fel a fölöttem lévő tájra.
-De nálad nem szebb!-hangzottak el ezek a szájából.
-Azt mire véljem-közben az arcomon elég sok pír lett.
-Nemtudom.De én most haza megyek -mondta majd el is indult a házuk felé.
-Várj...-kiabáltam utána.