Sosem foglak szeretni (szünetel)

28

Amara elment a boltba a vacsorához venni dolgokat. Nicholas pedig bement dolgozni.
"Senki se emlékszik a születésnapomra?"
Mivel egyedül vagyok itthon vagyis a testőrökkel ezért úgy döntöttem elmegyek futni.
A testőrök kocsival követtek én pedig fülessel futottam.

Nicholas szemszöge

Rachelnek azt mondtam, hogy a munkahelyre megyek pedig a tortát mentem meg venni addig anya a díszeket.
Diego mondta, hogy Rachel elment futni ami most jól jött így legalább nem lesz annyira gyanús neki a dolog.
Miután megkaptam a szép tortát elmentem megvenni neki az ajándékot. Már rég megkellett volna vennem de neki különlegeset akartam ezért csak most tudtam. Megfogom kérni a kezét, de nem akármilyen gyűrűvel, egy rózsa amit ha elfordít egy kis kés jön ki belőle. Sokszor támadták már meg így jól jön majd neki.
Anya elé mentem majd beletapostam a gázba, hazaérve pedig kapkodtunk mivel nem tudom meddig lesz Rachel. Mondtam Diegonak, hogy hívja majd fel és vigye el kávézni vagy nem tudom csak foglalja le.

Éppen Rachel hívott amikor raktam fel a díszt egy létrán állva így nem tudtam fel venni.

Rachel szemszöge

Diego felhívott és azt mondta elvisz kávézni egyet mondom okè úgy sincsen semmi dolgom ha már a többiek elfelejtették ezt a napot.
Kávézóba érve felhívtam Nicholast, de nem vette fel.
-Diego mikor megyünk màr? Itt vagyunk 2 órája.
-mindjárt megyünk csak azt a csajt fel akarom szedni, de nem merem.-majd a pultos lányra mutat.
-most komolyan arra vársz két órája?-nevettem fel mivel Diego bárkit felszedhetne mivel nem csuda sőt nagyon jó pali csak nekem olyan mint a bátyám.
-ne nevess!-felálltam majd oda sétáltam a csajhoz aki kb velem egyidős.
-szia, bocsi látod ott azt a helyes palit?-rámutattam Diegora.
-nem rossz az az igazság.-nevetett fel.
-tehát ha elhívna téged valahova igent mondanál?-bólintott-akkor egy telefonszámot kérhetek?
-persze-gyorsan leírta majd oda is adta.
-a nevedet meg mondod?
-Chloe
-köszikee-vissza mentem Diegohoz akinek oda adtam a telefonszámot, de előtte lefényképeztem mivel kedves lány így lehet barátok leszünk, majd oda adtam neki.
-köszi Répa-igen így szokott hívni mert azt mondja ha ideges vagyok akkor olyan piros a fejem mint a répának ami sárga de Diegonák ezt elnézzük.
-mehetünk mostmár?-bólintott én pedig már futottam is a kocsihoz.
Beültünk majd beindította és rátaposott a gázra.

Házba belépve sötétséget láttam majd hírtelen világosság és mindenki kiabálta, hogy
"Boldog születésnapot"
-úristen srácok köszönöm!-könnyeztem be. Mindenki itt volt a vállalattól meg a maffiából.
(persze azok akiket ismertem)
-boldog születésnapot drágám!-jött oda Rosie.
-ROSIEEE-ugrottam rá.
-annyira hiányoztál.-sírtuk el magunkat, igen mi ilyenek vagyunk.
-na de nem azért vagyunk itt, hogy sírjunk hanem azért, hogy ünnepeljük mert az én barátosném 25 éves lett!
-benne vagyok.

Elkezdtünk bulizni mindenki felköszöntött majd ajándékokat is kaptam.
-egy kis figyelmet kérnék!-mindenki elhallgatott amikor megszólalt Nick-köszönöm, ma azért vagyunk itt, hogy az én kedvesemnek a születésnapját ünnepeljük meg. Amikor először megláttalak már akkor tudtam, hogy te nem csak egy álom leszel hanem a valóság. Az én valóságom és remélem az is maradsz. -intett nekem, hogy menjek fel-ha felkelek reggelente és magam mellé nézek azt akarom, hogy te legyél ott nem pedig más. Ha elalszom este a téged akarlak ölelni senki mást. Megváltoztattad az életemet amit senki nem gondolt volna. Csak úgy betoppantál és felforgattál mindent olyan hírtelen. Majd azt hittem elveszítettelek, de megmutattad, hogy erős a szerelmünk így ha most nem haragszol meg letérdelnék-már így is bőgtem de mostmár nagyon-és kiveszem a zsebemből azt a dolgot ami mindent megfog változtatni. Eddig nem is éltem, te adtál nekem értelmet az életbe amit nem akarok elveszíteni. -előhúzta a zsebéből a kis dobozt majd megkérdezte- Rachel Bhorsellino megtisztelnél azzal, hogy hozzám jössz és hozzám kötöd az életed?-síri csönd lett mindenki az én válaszomat várta.
-Igen ezerszer is igen-majd megcsókoltam.
-szeretlek-mosolyogtunk bele a csókba.
-én is szeretlek, ez a legjobb születésnapom köszönöm.-mindenki ujjongott majd gratulált.
-mennyasszony az én drága barátosném!koszorúslány én leszek!
-ez természetes, hogy te leszel!-nevettünk.
-menyecském!-jött oda Amara mosolyogva.
-anyuka!-nevettem fel majd megöleltem.
-nagyon sok boldogságot kívánok nektek!-sírva mondta ki.
-boldogok leszünk az is biztos ne aggódj!-megint megöleltem- na de azonnal töröld le a könnyeidet mert a sminkedet összekened!
-dili egy lány vagy te az is biztos!-nevetett majd megjelent Nicholas.
-nem gond ha ellopom a mennyasszonyt?
-csak nyugodtan-mondta Rosie egyből. Ránéztem azzal a "köszi kedves vagy" nézéssel. Kinevetett.
-vigyed fiam-karon fogott majd elrángatott.
-hova viszel Nick?
-csak csukd mán be a szemedet és ne kérdezz semmit.
-jólvan már na. -tettem amit kért.

Sokat mentünk vagyis nekem soknak tűnt.
-kinyithatod-kinyitottam és egy gyönyörű kocsi volt előttem.
-úristen Nick ez egy kocsi!-sikítottam fel örömömben.
-ha ezt te most nem mondod hülyén halok meg-megforgattam a szemem majd nem törődve vele ráugrottam és megköszöntem neki.
-ne nekem köszönd. Ezt nem én adom. Ülj be a kocsiba amiben talált egy cetlit majd tedd az utasítást ami rajta áll.
-okess-oda adta a kulcsot majd be is ültem. Olyan gyönyörű volt belül mint kívül.
Megtaláltam a cetlit amire egy cím volt írva.
Elindultam majd az őrök nyitották a kapukat és elkezdtem száguldani. Amikor piros volt gyorsan raktam be zenét majd zöldre váltott így mentem tovább a helyre ahol nem tudom ki vár.

Megérkeztem 20 perc alatt egy parkba ami tele volt virágokkal és középen pedig egy fa volt előtte meg egy pad ahol ült egy fiú.
Kiszálltam majd oda sétáltam.
-Rachel! Szia.
-öhmm szia-nevettem fel kínosan mivel nem tudtam ki ő.
-tudom furcsa a dolog és nem tudod ki vagyok. Ülj le ide és mindent elmesélek.-helyet foglaltam-hallgass végig utána ítélkezz csak kérlek.-bólintottam majd folytatta- Jason Bhorsellino vagyok 28 éves. Amikor 5 éves voltál akkor elrabolt engem a maffia és először úgy volt, hogy megölnek de végül kiképeztek és most pedig az egyik legnagyobb maffia feje lettem Miraglia. Amikor kiderült, hogy a szüleink meghaltak akkor kutakodtam egy kicsit és megtudtam, hogy kiölte meg őket. Romero Cancia, Nicholas apja. Amikor megtudtam, hogy lecsukták pontosabban te csuktad le akkor megnyugodtam hiszen így már nem lesz semmi bajod. Megkerestek engem, hogy ma lesz a születésnapod. Nicholas mindent elmondott nekem majd megvettem neked a kocsit ami a legkisebb dolog amivel bocsánatot tudok kérni azért amiért nem voltam melletted. Féltem egyszerűen mert ha vissza jöttem volna akkor a maffiába keveredték volna és megakartak volna ölni, én csak óvni akartalak nem pedig megbántani. De mint làtom Nicholas teljesen belekevert a maffiába. -nevettünk fel-megakartam ismerni a húgomat és az egyik találkozón én is ott voltam. Nicholas ott is beszélt velem majd miután eltűntél akkor is szólt nekem a dolgokról ès segítettem. -megöleltem, nem tudtam, hogy van egy bátyám de nagyon örülők neki, hogy ő az ès nem más.
-nem hittem volna, hogy van egy bátyám főleg azt nem, hogy egy nagy maffia feje.-nem tudtam mást mondani. Sokkos állapotba kerültem amit ő is észrevett.
-nem kell semmit mondanod megértem, hogy furcsa ez az egész dolog. Csak akartam, hogy tudd itt vagyok bármi is történjen.
-köszönöm azt hiszem-nevettem fel kínosan majd elindultam a kocsi felé. Kinyitottam az anyósajtót (honnét tudjam, hogy mi a neve) majd ránéztem és még mindig ott ült.
-meghívó kell vagy jössz magadtól?-nevettünk majd beszállt én pedig a volán mögé ültem.
-köszönöm a kocsit. -hálásan néztem rá.
-mint mondtam ez a legkisebb dolog, de kezdetnek jó. -megöleltük egymást majd elindultunk hiszen a többiek engem várnak.

✨Sajnálom ha egy kicsit uncsi, megpróbálom a legtöbbet kihozni ebből az egészből. ✨