A Sztárpár (Niall Horan Ff)

Még

Reggel, mikor kinyitottam a szemem, rájöttem, hogy még mindig Niall emelkedő és süllyedő mellkasán fekszem. Ő úgy ölelt magához, mintha egy plüss lennék és aranyos fejpuszikkal keltegetett. Kinyújtóztam karjaiban.
-Jó reggelt Izzy. -mosolygott rám álmosan. A haja szerteszét állt, szemei alig voltak nyitva.
-Jó reggelt! -néztem fel rá az öléből és csillogó kék szemeit kémleltem. Nagyon vonz ez a fiú. 3. napja ismerem és olyan közel kerültünk egymáshoz, amennyire nem sok emberhez szoktam. Éreztem rajta, hogy rendesen küszködik azzal, hogy ne csókoljon meg, hisz alig egy centi választott el minket.
-Köszi, hogy itt maradtál! -suttogtam.
-Semmi pénzért nem mentem volna el! -lehellte számra. Hálásan magamhoz öleltem őt és ő is magához szorított. Egy idő után kikecmeregtem az öléből és megigazitottam magamon a tegnapi ruhám.
-Gyorsan átöltözök, aztán csinálok valami reggelit. Érezd magad otthon! -mosolyodtam el, majd felmentem a szobámba. Gyorsan átöltöztem, aztán lesiettem a konyhába. Niall ott ült egy széken már szinte teljesen felébredve és mosolyogva nézte, ahogyan nekiállok a kajának.

Vigyorogva készítettem el a tojásrántottát egy kis pirítóssal és főztem le a kávét, miközben Niall csöndben nézte végig összes lépésem. Teljesen zavarban voltam, tekintete szinte égette a hátam.
-Nem nyomtalak össze nagyon este? -fordultam felé egy tányérral, amire már ki volt rakva a kaja, majd egy bögre kávét is elé raktam.
-Egyáltalán nem. És köszönöm a reggelit! -kezdett el falatozni boldogan, miközben én is helyet foglaltam vele szemben.
-Nagyon jól éreztem magam tegnap.. -mosolyogtam rá, mire egy félmosoly terült szét arcán, miközben a tányérját nézte.
-Igen, én is. És még itt van ez a nap is! -nézett fel rám- Előbb még hazamegyek átöltözni, aztán beugorjak érted? Hogy együtt menjünk a stúdióba. -kérdezte.
-És mi lenne, ha elkísérnélek.. és akkor onnan mennénk? -vetettem fel.
-Ja igaz, az sokkal könnyebb! -bólintott, miközben befejeztük a reggelit.
-De nem muszáj, ha egy kicsit kipihennéd a dolgokat vagy ilyesmi, csak egy ötlet volt..
-Egy nagyon jó ötlet Izzy! -rakta kezét az én asztalon pihentetett kezemre- Szívesen töltök időt veled! -simította meg ujjával a kézfejemet, mire elpirultam.
-Az jó, mert én is veled! Rövid idő alatt megszerettelek! -néztem boldogan a szemébe, de nem fogtam fel a szó jelentését. A baráti köröm társaságában túl sokszor mondogatom ezt a szót és rám ragadt. Mindenkinek mondom akár köszönésként is, amivel összezavarom az embereket. Niall nem reagált a dologra, így inkább nem kezdtem el magyarázkodni, ha úgysem kell. Nyilván érti, hogy nem úgy gondoltam, nem kell rugózni rajta.
10 perc alatt összepakoltam a mára kellő cuccaimat egy táskába, majd kimentünk Niall kocsijához. Ő szokás szerint kinyitotta nekem az ajtót, amit csak egy mosollyal köszöntem meg. Az egész úton be nem állt a szánk, csapongtunk a témák között és nevetve vágtunk bele egymás szavába, miközben mindketten egy történetet próbáltunk elmesélni egymásnak. Régen tudtam ilyen felszabadult lenni, talán Tommal régebben, mikor még Zendayával nem voltak együtt. Nagyon bírom a lányt, de így Tom már nem foglalkozik annyit velem, mint régen. Természetesen nem hibáztatom, hisz nagyon belezúgott a lányba, de így nekem háttérbe kellett kicsit vonulnom.
Erről most Niallnek is meséltem egy keveset. Ahogy odaértünk Niall házához, ott állt pár paparazzi, amit nem nagyon értettünk. Minden esetre kiszálltunk a kocsiból és Niall védelmezően átkarolta a derekamat, mire mosolyogva néztünk egymásra. Odasétáltunk a ház bejáratához, majd megálltunk a paparazzik előtt, akik azonnal milliónyi kérdéssel bombáztak meg minket.
-Kérem önöket, hogy egyszerre egy kérdést tegyenek fel! -mondta Niall nyugodtan, miközben még mindig átkarolt.
-Önök együtt vannak?
-Tegnap válaszoltunk erre a kérdésre és az állás azóta sem változott! -mondtam mosolyogva, miközben megráztam a fejem.
-De Niall önnél aludt?
-Igen, elaludtunk filmezés közben! -erősítette meg Niall.
-A tegnapi ruhája van rajta!
-Mivel 3 napja ismerjük egymást, nincsen ruhám Izzynél.. -nevetett fel Niall.
-A mai napot is együtt töltik?
-Ez a terv! Igen! -mosolygok a férfire, majd Niallre, aki szintén felém nézett.
-Csak barátok vagytok?
-Igen! -válaszol Niall, majd fülembe suttogott egy szót- Még. -majd elhajolva tőlem, kacsintott egyet, mire én felnevettem.
-És Harryvel is?
-Igen, Harryvel is! -mondta Niall, mire kitört belőlem a nevetés és Niallből is.
-Igen, Harryvel is csak barátok vagyunk! -válaszoltam a kérdésre mosolyogva.
-Eléggé összenőttetek pár nap alatt! -jegyezte meg az egyik paparazzi.
-Köszönjük? -néztem mosolyogva.
-Sajnáljuk, de mostmár mennünk kell!
-Hová indulnak? Randira sietnek talán?
-A stúdióba megyünk! -kacsintott az egyik kamerába Niall, mire én elmosolyodtam. Azonnal záporozni kezdtek a kérdések, de mi gyorsan elköszöntünk és beléptünk Niall házába.
-Várj meg, gyorsan elkészülök, aztán indulhatunk! Érezd csak otthon magad és szólj ha kell valami!
-Oké! Köszi! -mondtam, majd leültem a kanapéra és onnan vettem szemügyre a házat. Nagyon igényesen volt berendezve az egész és otthonos volt. Pár helyen családi fotók voltak felakasztva, amiket mosolyogva nézegettem meg. Mikor lejött Niall, éppen egy képet néztem, amin valószínűleg az anyukájával áll. Mellém lépett és egyik kezét a vállamra simította.