Szerelem Vér Felett (Draco Malfoy ff)

Epilógus.

Egy hosszú nyár után amit otthon töltöttem Londonban a szüleimmel végre vissza térhetek a második családomhoz Roxfortba. Már 6 éve annak, hogy 11 évesen megkaptam a levelemet, hogy felvettek az iskolába. Elsőnek fogalmam sem volt, hogy miről van szó, ugyanis a szüleim közönséges emberek varázserő nélkül azaz Muglik. A gyerekek sokat bántottak vele amiért Sárvérű vagyok. Pontosabban egy ember az aki megjegyzéseket tesz erre ugyanis ő Aranyvérű varázsló. Draco Malfoy az elmúlt 5 évemet pokollá tette de idén ezt nem hagyom. Ki fogok állni magamért és nem hagyom, hogy elnyomjon.

A szüleim elvittek a pályaudvarra és elkísértek a vágányig, igaz nem teljesen odáig ahol felszálltam a vonatra mivel ők nem tudnak átjönni a Roxford Expresszhez. A könnyes búcsú után nekifutva átmentem a falon a 9 és három negyedik vágányhoz ahol már a vonat lassan indulni készült.
Felpattantam rá és kerestem egy helyet. Volt egy üres kabin ahol helyet is foglaltam. Legalábbis azt hittem egyedül leszek. Körülbelül 5 perce lehettünk úton amikor kivágódott a kabin ajtaja és Draco lépett be rajta. Nem szólt semmit csak leült velem szemben.
Próbáltam kerülni a szemkontaktust nehogy megjegyzéseket tegyen rám ahogy eddig is.
Bár kicsit furcsállottam, hogy a talpnyalói nélkül üldögél itt.
Már lassan a Roxfordnál jártunk amikor levette a tekintetét a tájról és a szemembe nézett.
-Basszus észrevette, hogy éppen őt nézem. Gondoltam.
-Ma kifejezetten jól nézel ki Sárvérű. Jót tett neked ez a nyár. Mondta, majd felállt és kiment a fülkéből és egyedül hagyott ezzel a mondattal.