Szerelem és szenvedély

Másnap

Mikor felébredtem irdatlan bűz áradt rólam. Bementem zuhanyozni de nem tudtam a tükörbe nézni. Undorító személynek éreztem magam. Ha ne legyek ennyire béna, akkor ez nem történik meg. Kacchanak igaza van, egy szerencsétlen szar alak vagyok és semmire nem vagyok jó. Pocsék egy világ ez és pont az olyanok mint én teszik azzá. Nem lehetek hős, ilyen becstelen ember nem érdemel reflektor fényt.

Miután az önbecsülésem nullára kerekedett lementem az ebédlőbe.

• Hu Midoriya elég szarul nézel ki. Van valami baj? - Kirishima érdeklődött.

• Nincs baj

• Ha van valami, én itt vagyok és szívesen meghallgatlak. Ja amúgy Todoroki nem rég ért vissza, szerintem hozzá több kedved van - vigyorgott egyet.

Most vajon ő is sejti mi a helyzet? Mondjuk egésznap Kacchan társaságában van, biztos elszólta magát.

Rohantam volna Todorokihoz, de valahogy nem vitt rá a lélek, nincs pofám elé állni. S ha ez nem lenne elég nyomasztó Kacchan épp felém tart.

• Deku - szólalt meg Katsuki majd elhaladt mellettem minden szekálást hanyagolva, ami felettébb furcsa

• Kacchan?

Már attól, hogy hozzám szólt Kacchan megint előtört bennem az a furcsa érzés. Félek tőle és esküszöm, hogy szívemből nem szeretem ezt az embert, de valahogy mégis érzem azt a lüktetést odalent. Hiába is vele voltam először. Nem fér a fejembe, hogy miért, de most arra gondolok, hogy vágyok alá feküdni. Istenem te idióta! Mostanig ostorozom magam a történtek miatt erre azon jár az eszem, hogy megegyszer megtenném.

• Midoriya?
Egy ismerős, selymes hang szólal meg mögöttem és félbeszakítja a gondolataim. Ez Todoroki. Nem bírok a szemébe nézni.

• Mhh Todoroki! Hát visszatértél! Aggódtam érted, tudod? Nincs kedved mesélni mi történt?

• Nem rád tartozik, személyes. -válaszolt ridegen, ami egyenesen szíven ütött, bár ennél rosszabbat érdemlek.

• Todoroki, beszélnünk kell ez fontos. Kérlek gyere el valami nyugodtabb helyre.

Erre bólintott. Majd kimentünk a suli mögé. Itt az idő, hogy vallomást tegyek mindenről.