Szerelem és szenvedély

Vissza a régi kerékvágásba

• Szeretlek Midoriya, nem tagadhatom. Megengeded?

Bólintottam s ekkor megkaptam azt a régen várt csókot, amit eddigi idő alatt a legjobban hiányoltam. Elmélyültem Todoroki ajkaiban és közben sírtam mint egy gyermek. Todoroki folytatta heves csókunkat, majd lassan a pulcsim alá kígyózott hideg kézfeje és a hátamat simogatta. Egyre közelebb szorított magához, majd a nadrágom felé vette az irányt. Nagyon meglepődtem és hirtelen ideges lettem. Bármennyire vágytam erre a pillanatra, most valahogy nem tudnám megtenni.

• Todoroki ezt most nem kellene. Én nem érzem jól magam.

• Értem, sajnálom. Azt hittem, ugyanazt érzed amit én.

• Félreértessz. Nagyon is hasonlóan érzek. És vágyok rád minden pillanatban, de nem megfelelő az időzítés. Kérlek ne haragudj.

• Semmi baj, igazad van. Kezdjük elölről. Rendben?

• Rendben!

Annyira örültem, hogy most tiszta lappal indítunk, de nagyon nyomasztott az a valami, amit nem tudtam neki elmondani. Szörnyen érzem magam. Kerítenem kell egy megfelelő alkalmat, hogy elmondhassam. Remélem megért majd, és nem fogom őt újra elveszíteni.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Eltelt egy hónap, Katsuki nem keresett. Kirishima minden nappal egyre jobban szomorkodik. Én pedig jól meg vagyok Todorokival. Felajánlotta nekem, hogy nyáron hozzá költözhetek albérletbe. Nagyon felvillanyozott az eset, és már alig várom legyen vége a tanévnek, ugyanis rábólintottam arra a kecsegtető ajánlatra. Biztos ő sem akar egyedül lenni a lakásban. Az édesanyjáról nincs hír, nem engednek egyelőre látogatni. Az apukája úgy tesz mintha nem történt volna semmi, és folyamat a tévéadásban ragyog mint a város második legnagyobb hőse. Minden olyan, mint egy gyönyörű álom kettőnket illetően. Be kell valjam, Todoroki mellett nyugodt vagyok és boldog. Persze hiányoznak azok az izgalmak amiket Kacchan megadott nekem, de úgy érzem így jobb nekem és neki is. Boldogságomban annyira elvesztem, hogy időközben elfelejtettem letisztázni a dolgokat. Kirishimának is segítség kellene. Már megint olyan önző vagyok, csak magammal törődök. Bevallom, nem az önzőségről van szó, hanem a félelmeről, hogyha ez kitudódik, elveszítem őt, elveszítem a legjobb barátomat és egyben a szerelmemet. De itt az idő, hogy megtudják az igazságot.