4. Fejezet

331 26 132
                                    

Ahogy Jungkook jobban megnézte magának az Angyalt, szívében és lelkében különös érzelmi kavalkád keveredett.

De mikor észrevette, hogy azokban az est hajnal csillagnál is ragyogóbb szemparban a szomorúság és harag tükrözödik, testét átjárta a borzongás.

S mikor eggyetlen könnycsep végi szántotta eme szépség arcát, mi némán hullott a parketre, ezzel elenyészve a tánc tömegben.
Késztetést érzett arra, hogy odamenjen hozzá és letörölje minden kitörni vagyakozó könnycsepjét, s birokba vegye azokat a dús ajkakat, melyeket most a bánat biggyesztett le.

Jungkook eme gondolatokra enyhén megrázta fejét, s ostromolta, szidta magát legbelül, hogyan is gondolhat ilyeneket.
Hisz a démonok és angyalok örök ellenségek. Vitájuk megannyi csatába torkolott, hol egyik fél sem maradt áldozatok nélkül.

De azt is be kell vallania, hogy egyik sem létezhet a másik létezése nélkül.
Hisz ők olyanok mint a Ying és Yang, összetartoznak a végtelenségig.
Ezáltal az egyensúly a jó és gonosz felett megmarad.

Hisz minden rosszban van valami jó, s minden jóban van valami rossz. Ez egy örök körforgás az univerzum vonzása között.

Jungkook kiszakítva magát gondolataiból megragadta az általa megigézett nőt s kivonszolta magával az utcára. Ezután az egyik közeli sikátor falának lökte, s vadul ajkait vette kezelésbe.
Már éppen húzta volna le a nő alsónemüjét, mikor újra átjárta testét az a különös borzongás, s tudta hogy figyelik.

- Mit akarsz Angyal? - szürte fogai között enyhén gúnnyal hangjában. - Csak nem Őrangyal-t jöttél játszani?
- Inkább a saját fajtáddal kéne kezdened! - szólalt meg az Angyal olyan bársonyos hangon, mire a másik szíve nagyott dobbant. De kivehető volt benne a szomorúság ahogyan ezeket kimondta.

Erre Jungkook felnevettett, s megfordulva az Angyalra nézett, kinek szemeiben újra könnycseppek csillogtak.
- Oh... Nocsak...nocsak - nevetett gúnyosan tovább, de szívébe fájdalom nyilalt, ahogyan azokban a szomorú szemekbe nézett - Csak nem emiatt a lélek miatt sírsz?

Az angyal gyorsan piskogott párat, így megakadalyozva, hogy újabb könnycseppek szántság végig arcát.
Csettintett az apró kezeivel, mire a megígézett nő zavartan pirlogot párat, s ezután elindult ki a sötét sikátorbó, melyet csak a Hold fénye világított meg, ezután eltűnt a sötét éjszakában.

- Hamár így bele ütötted a csinos kis orrodat a estémbe, aruld el Angyal, miért hagytad ott a Mennyet? Csak nem kidobtak?
- Mert dolgom van.. Pontosabban veled van egy kis elintézni valóm Jungkook - húzta perverz vigyorra a száját az angyal - Egyébként a nevem Jimin, így már kivittek vagyunk.

- Hmm.. Látom a nevemet tudod. Nyögt ki mit akarsz Jimin.. - kérdezte bosszúsan - Tán apámat akarod szolgálni?
- Persze hogy tudom a nevedet, hiszen régóta figyellek téged.. - mondta olyan közel, hogy a másik ajkait cirogatta a lehetete. - s hogy mit akarok Jungkook? - mosolyodot el az angyal. - Mindjárt megtudod...

Az angyal gyémánt szemeiben hirtelen aranyló vörös fény izzadt, s vadul birtokba vette a démon akjait.

Jungkook kissé ledöbbent, de mikor megérezte azokat a mézédes dús parnácskákat az övén vadul mozogni testét olyan melegség járta át, melyet eddig soha nem tapasztalt.

Ez a melegség sokkal forróbb volt mint a pokol tüze melyből öt létrehozták, de emelett ez a különös melegség szivéig s lelkédig hatolt.

Elhunyta vörösen izzó szemeit, s átadta magát ennek a különös érzésnek, s ugyan olyan válsággal viszonozta az angyal csókját mint még soha senkinek.

Az angyal belenyögött a csókba, mikor megérezte a másik kezét derekán, s ahogy nyugalmatlan állapotban lévő férfiasságát hozzá dörgölkte az övéhez.

Ez a szenvedélyes csókot sajnos levegő hiányában meg kellett szakitaniuk, s lihegve egymásnak döntötték izzad homlokukat.

Lassan mindkettejük szeme felnyitodott, s egymás szemében néztek Jungkook ledöbbeve nézet a másikra, hisz tudta már hogy ki is ő.

A sors keze néha elég csúnya tréfát űz mindenkivel, és álmainkba se gondoljuk hogy az lesz a társunk kit soha nem gondoltunk volna.

Jungkook megannyi évet várt, hogy megtalálja a lelke másik felét, de soha nem gondolta volna, hogy pont egy angyalt szánt neki a sors.

Hisz Jimin szemében az aranyló vörös fény elárulta, hogy ő Jungkook rég keresett társa.

De azon döbbent meg igazán, hogy az angyal csuklóján egy 13-as szám van.
Így még jobban be teljesítette sorsukat.

Hisz ma van 2013.junius 13, a társa a 13.angyal kit az Úr megteremtetett, emellett a mai dátum pont Péntek 13.

- Szóval te vagy az... - lehelte kettejük közé, s újra szenvedélyesen birtokba vette a másik ajkait.

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Démoni szenvedély (JiKook) (Szünetel) Donde viven las historias. Descúbrelo ahora