Lee Felix vagyok az iskola gyomoréka és szégyene. Az az ember akinek meg sem kellett volna születnie, de minden ember okkal van a földön és én hiszek abban, hogy nekem is van jövőm, csak sajnos ez a remény kezd elhalványulni.
-Trágár beszéd
-18+
Kez...
(én mai napig imádom ezt a zenét, istenim i love it🥰👆 xd ezt muszály volt)
Felix pov
Megszeppenve szedtem Jisung után átfagyott lábaimat. Egy kis idő után, megálltunk egy aranyos kertesház elött.
-Hát itt laknék. Gyere bejebb.-mondta lehúzva cipőit és beljebb lépett. Követtem példáját és én is beljebb léptem.
-Szia anya! Áthoztam az egyik barátomat!-kiabált Jisung a konyha felé, ahonnan kilépett egy negyven év körüli nő.
-Oh szia, téged még nem láttalak! Han Lily vagyok Jisung anyukája, légy üdvözölve.-nyújtotta felém kezét, amit kis hezitálás után megfogtam.
-Lee Felix.-mondtam halkan, mire kissé meglepődött.
-Rólad hallottam már. Minden rendben? Nem kell hívni a szüleidet?-kérdezte aggódva.
-N-nem köszönöm.-mondtam. jisung megfogta kezem és elkezdett az emeletre húzni. Nem kissé voltam összezavarodva. Van egy barátom?? Van egy barátom!!
-Köszönöm!-ugrottam Jisung nyakába és mivel túl hirtelen érte a nagy lendület a földön kötöttünk ki. Egymásra néztünk és kitört belőlünk a röhögés. Meglepődtem.
-Mégis mit?-kérdezte miközben összszedte magát a földről és felsegített.
-Hát, hogy a barátom vagy.
-Miért? Neked még nem voltak barátaid?-kérdezte
-Hát...nem.
-És Hyunjin? Ő nem a barátod?-kérdezte, de nekem azonnal összeszorult a szívem és nem tudtam válaszolni. Könnyeim folyni kezdtek, amit Jisung észre is vett.
-Jaj sajnálom.-mondta és óvatosan megölelt, amit nem viszonoztam, de nem i stoltam el magamtól.
-Ő csinált valamit?-kérdezte. Igazából nem akartam válszolni, hiszen mégis csak 5 perce, hogy ismerjük egymást.
-Am bocsánat, hogy ilyen közvetlen vagyok veled. Már régóta szerettem volna beszélni veled, de nem tudtam, hogy hogyn szólítsalak meg. Sok pletyka van rólad, de ameddig nem tudom mennyire valódiak nem hiszek nekik. Szóóóóóval szeretnélek megismerni. De ha nem szeretnél akkor haza kísérlek.-mondta mosolyogva. Összeszedve minden erőmet kifacsartam magamból.
-Én szeretnék veled barátkozni, ha nem baj.-mondtam még mindig szipogva.
-szeretnél beszélni arról, hogy mi történt vag yesetleg nézzünk valamit. Én meghallgatlak mármi is van.
-Hát igazából ez ott kezdődött, hogy....
...
-És akkor találkoztunk és most itt vagyok.-mondtam sírva Jisungnak aki engem ölelve hallgatot végig csedben.
-Hyunjin egy faszszopó hülye.-Erre a reakcióra elkuncogtam magam. Ezt Jisung is észre vette és elkezdte kifigurázni Hyunjint hülyébbnél-hülyébb mutatványokkal együtt.
Már szinte a földön voltam a röhögés miatt Hanival mellettem.
-Lixh nem vagyh éhes?-kérdezte lihegve.
-Nem köszönömh. Szerintem lassan mennem kéne.
-Maradj nyugottan. Már sötét van, biztos, hogy nem engedlek haza. Helyette eszünk valamit.
-De én nem...
-Végonyabb vagy mint egy lány szóval eszel.-mondta fenyegetően, de mégis viccesen.
-Rendben.
Reggel
Jisungal este telezabáltuk magunkat. Mivel a szervezetem nincs hozzá szokva ennyi kajához az első utam a wc volt.
-He Lix, minden oké?-kopogott be Jisung. Számat kiöblítve, nyitottam ki az ajtót.
-Persze. Nem vagyok ennyi kajához hozzá szokva.-mondtam kicsit kábán.
-Pedig nem is ettél szinte semmit.
-Fiúk!! Elkéstek a suliból!!-hallottuk meg Jisung anyukáját. Észbe kapva készülődtünk össze, legalábbis Jisung.
-Te?
-Hát nincs mit felvennem.-vakartam tarkóm. Jisung homlokára csapva, húzott ágya mellé. Elkezdett kutakodni végül egy teljesen más stílusu ruhát húzott elő.:
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
-Am biztos, hogy jól áll ez?-kérdeztem mikor már felvettem a ruhát.
-nagyon cuki vagy!-mondta és már rohant is velem együtt a suli felé. Szerencsémre ma csak olyan óráim lesznek ahová elég egy füzet, így nem kellet a kolihoz mennünk.
Na halii. Csak annyit, hogy innentől lesznel izgalmasak a dolgok...😏😏
