Konohába 5 éve érkezett meg egy új technológia, a hordozható fényképezőgép. Naruto pedig Hokageként elsőként próbálhatta ki, megörökítve saját maguk és az utókor számára minden vidám, kellemes és kevésbé publikus pillanatot. Ezzel pedig Sasukét telj...
Szombat. Végre hétvége. Ez a hét próbára tette Sasukét mind érzelmileg, mind lelkileg, mind pedig a türelmét is.
Mi is történt eddig?
Hétfőn Menma kitalálta, hogy Narutónak öltözik. Este a padláson megtalálták a fényképezőgépet és minden eddig elfelejtettnek hitt emléke visszatért. Egy újabb lehetőséget kapott, hogy közelebb érezhesse magát az ő szeretett Dobéjához.
Napról napra érezte a lelki megkönnyebbülést, azt, hogy egy régen hordott, mázsás súlytól szabadul meg.
Tegnap pedig Menma az év csínyét követte el. Sasuke azt sem tudta, hogyan úszták meg a dolgot.
Ma mégis elégedetten gondol arra, hogy neki a kisujját sem kell mozdítania azért, hogy a gyermeke megtanulja a leckét. Ezt a lehetőséget Konohamarunak átadta, aki ördögi vigyorral élt is vele.
Úgyhogy ma van egy kis szabadnapja szülőként is. Csúnya gondolat, de be kell vallania, egy kicsit jólesik neki.
Reggeli után útnak indítja az ördögfiókát, és úgy, ahogy van, pizsamában ül le a kanapé elé, hogy a napok oly kedves tevékenységét űzze.
Már izzik is a képernyő, ahol megjelenik az első kép.
- Ennyit a gyerek mentes napról - gondolja száját elhúzva.
**
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Emlékszel Dobe? Reggel még lázasan indultál el dolgozni, alig fél órával később pedig vissza is tértél. Azonnal két dolog futott át az agyamon, amikor benyitottál a lakásba: először, hogy nem sikerült előkészülnöm, aztán aggódni kezdtem, hogy baj van. De azt álmomban sem gondoltam volna, hogy egy babával lépsz be az ajtón. Épp mosogattam és a tányér, ami a kezemben volt, hangosan csattant a földön. Egyszerűen fel sem fogtam, hogy mit hoztál haza. Mégis ki tudná ezt nálam könnyebben feldolgozni? Valld be, te még talán el is ájultál volna. Mondjuk én is közel voltam hozzá...
De te?! Te hatalmas mosollyal az arcodon fogtad azt a törékeny gyermeket a kezeidben, elszántan arra, hogy bizony, megtartod, ha a fene fenét eszik is.
Már azelőtt eldöntötted, hogy beszéltél volna velem. Én pedig annyira meg voltam döbbenve, hogy még csak gondolkodni sem voltam képes, így szinte tudattalanul mondtam nekem mindenre igent.
Ha azt hittem, hogy eddig voltál fényképezés mániás, akkor nagyot tévedtem. Ezután voltál teljesen megszállottja a gépnek. Ezután több képet készítettél, mint előtte összesen. És mindnek Menma volt a főszereplője.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
