Ünnepélyesen esküszöm, hogy rosszban sántikálok... /Befejezetlen/

5. rész || Átalakítás

"- Szóval igen. Ezen a helyen vallott nekem először szerelmet Regulus. - fejeztem be a történetet.
- Azta. - mondta Barty. "

---------------------------------------------------------

- Mindig ide jöttünk ha egy kicsit kettesben akartunk lenni. De így, hogy ő nincs itt olyan üresnek tűnik. - mondtam.
- Akkor alakítsuk át. Amúgy is ráfér már. - mondta Barty. El is kezdtük kivinni a felesleges dolgokat. Gyorsan haladtunk, fél óra alatt mindent levittünk a fa tövébe. Felrohantam a szobámba pár cuccért.
- Lily van pár fölös cu.... - mondtam miközben benyitottam a szobámba és megláttam Jamest Lily fölé hajolva.
- Szóval miután megfenyegetted Bartyt idejöttél? - kérdeztem Ágastól.
- Lizzie én... - magyarázkodott James.
- Menj a szobámból, most! - barancsoltam.
- Lizzie kérlek... - magyarázkodott Potter.
- Menj! Indulj! Most! - a szememben nem látszott se düh, se szomorúság. A szívem üres volt. Nem éreztem semmit. James felkapta a cuccát és rohant ki.
- Ez mi volt? - kérdezte Lily.
- Nem mindegy? - kérdeztem vissza.
- Csak elviszek pár cuccot aztán felőlem azt csinálsz a pasiddal amit akarsz. - mondtam.
- Összevesztetek? - kérdezte a vöröshajú lány.
- Megfenyegetett egy mardekárost és vele együtt engem is. Nem, szerintem még soha nem volt jobb a barátságunk. - mondtam és egy dobozba raktam a cuccaimat.
- Ülj le! Mesélj! - kérte.
- Nincs időm. - mondtam.
- Kihez sietsz ennyire? - kérdezte Lily.
- Bartyhoz. - mondtam.
- Ő az új pasid? - kérdezte az újra az ajtóban álló James. Megfogtam a nyakát és a falhoz nyomtam.
- Jól van, jól van. Nyugi. Csak vicceltem. - mondta.
- Mostanában kicsit túl sok rossz vicced van. - mondtam. - Most viszont megyek.
Visszamentem a faházhoz, folytattuk a berendezést.
- Ha ezt látná Regulus. - mondta.
- Szerinted visszajön még? - kérdeztem.
- Remélem. - mondta Barty.
- Szóval itt vagy. - bukkant fel Evan a faháznál. - Megcsalsz?
- Te hülye ő Regulus barátnője. - mondta Barty.
- Szóval ti ketten? - kérdeztem.
- Igen. - mondta a barna hajú srác.
- Tudja? - kérdezte Evan Bartyt.
- Mit tudok? - kérdeztem.
- Bizonyára tudod hogy Reggie halálfaló. - mondta Barty.
- Igen és? - kérdeztem. Barty felhúzta a pulcsija ujját. Ugyanolyan jel volt rajta, mint Regulusén.
- Ti is? - kérdeztem.
- Igen. - mondták.
- Tudjátok hol van Regulus? - kérdeztem.
- Nem szabad odamenned. - mondta a szőke fiú.
- Regulus csak meg akar téged óvni. - mondta Barty.
- Kitől? - kérdeztem.
- Voldemorttól. - mondta. - Valami nagyra készül és Reg félt téged.
- Nem félek egy öreg varázslótól. - mondtam.
- Pedig kéne. - mondta Evan.
- Hol van Regulus? - kérdeztem.
- Valószínűleg Voldemortnál. - mondta.
- Meg fogyja próbálni megölni. - mondták.
- De a családja kényszeríti, hogy Voldemortnál legyen. Nem engedik vissza az iskolába. - mondta Barty.
- Inkább folytassuk a díszítést. - mondtam.
- Jól vagy? - kérdezte Barty.
- A 16 éves barátom éppen korunk legerősebb varázslója kezeiben van, tökéletesen vagyok. - akadtam ki.
- Regulus erős srác, túléli, mint mindent. - vígasztaltak.
- És ha esetleg visszajönne, nem köszönthetjük félkész faházzal. - mondták. Egy halvány mosoly jelent meg az arcomon. Hárman folytattuk a díszítést. Evan gyorsan beszaladt a kastélyba, majd visszajött egy kis dobozzal.
- Még valamit felrakhatnánk. - mondta és kinyitotta a dobozt. Vagy száz fénykép volt benne.
- Regulus szekrényében találtam. - mondta. Amikor végignéztük a képeket 72-es képek is voltak. Amióta a Roxfortba jár készített képeket. Volt a tájról, a barátairól, a bátyjáról és rólunk is. Voltak amiket kiraktunk a faházba, de néhányat elraktam. Szerettem volna pár képet rólam és Regulusról. A ház készlett én pedig elindultam egy kis sétára az erdőnél. Gondolkoztam, mindenen. Reguluson, Jamesen, a Roxfort utáni életemen és rájöttem, hogy kurva egyedül vagyok.