/6/

53 3 0
                                    

Jimin:

-Kitettem szívem-lelkem és még csak egy egyszerű köszönömöt sem kapok!-ült le minél messzebb tőlem,ölbe tett kézzel
-Köszönöm és bocsánat amit csináltam!-hajtottam le a fejem,közelebb kúszva hozzá
-Nem haragszom,csak szarul esett!-nézett végre rám
-Sajnálom!

Azt a kis távolság is eltűnt közöttünk,s az ölébe mászva öleltem magamhoz.Az elején megfeszült de gyorsan feloldódott,s immár szorosan öleli a derekam.Fejét a nyakhajlatomba fúrva hallgatom egyenletes szuszogását.Valahogy mindig így oldjuk meg a problémákat, én legalábbis ezt vettem észre.
Egy idő után Yoongi fészkelődni kezdett,ezért elengedtem,de felszisszent.

-Hssz!-összeszorította a szemét
-Hyung?Mi a baj?-néztem rá aggódóan
-Azt hittem,hogy nem komoly de amikor téged vittelek akkor is fájt az oldalam.
-Ó cseszdmeeg!Elfelejtettem ,hogy te megsérültél!Nagyon sajnálom!-sütöttem le a szemem,de rögtön Yoongs az állam alá nyúlt
-Nem a te hibád!Én nem foglalkoztam vele!Te meg sokkba voltál a dolog miatt,és elfelejtődött.-egy biztató mosolyt varázsolt arcára
-Lekezelem őket!Meg mondod,hogy hol találom azt a dobozt?
-Az elsősegély dobozra gondolsz?-nevette el magát
-Ne nevess!Különben szenvedhetsz a sebeiddel!-puffogtam
-Naa gyere ide!-tárta szét a kezét,s én az ölében ültem ismét-Sajnáloom!A fürdőszobában van

Én csak mosolyogtam cukiságán.Fölkeltem az öléből és hoztam is a dobozt.Letérdeltem a kanapé elé.

-Na akkor feküdj le és hajtsd fel a pulcsid!

Mikor ezt megtette alvadt vér díszelgett az oldalán.Lekezeltem a sebet,s az arcára tértem rá.

-Most jöjjön a szád,de ahhoz föl kell ülnöd.

Én is a kanapéra ültem,szembe vele.Elő vettem a krémet.Óvatosan a vattát az ajkaira vezettem,s le tisztogattam azt.A szemeibe néztem miután készen lettem.Hosszas perceken át néztük egymás íriszét.Étcsokoládé barna.Elvesztem.Még így is gyönyörűek a szemei,ha a jobb szürkén csillog.

-A szemeid hasonlítanak egy cicára!-szerintem ezzel most elrontottam a dolgokat,de csak úgy kimondtam
-Köszi,asszem...De szerintem csúnya...És köszönöm,hogy leápoltál!
-Szívesen tettem!De miért lennének azok?Ha az egyik szemed nem ugyan olyan mint a másik az nem baj!Ettől csak különlegesebb leszel!-még ilyen romantikus dolgot életemben nem mondtam...
-De Jimin!Én egy szörnyeteg vagyok!Amikor megyek az utcán a kisgyerekek félnek tőlem!Én nem akartam ezt,én nagyon nem akartam!

És ennyi eltört a mécses...

Begyógyult sebek-Yoonmin-BEFEJEZETTWhere stories live. Discover now