Good Girls /a.f.i. ff.

4.rész

Nem tudom Cal hogyan reagált arra, hogy ilyen hirtelen leléptem de abban a pillanatban nem is nagyon érdekelt. Sietős léptekkel haladtam az utcán. Mivel a közös helyünk Tommal nincs messze ezért hamar oda is értem. A part egy eldugottabb részére érkeztem. Ez volt régen a közös helyünk. Nem kellett sokáig keresgélnem az exemet ugyanis csak ketten voltunk a partnak ezen a részén. Mikor jobban szemügyre vettem a területet láttam, hogy a fiú mellett egy pokróc is van. A pléden egy kosár volt mellette különféle ételekkel, italokkal. A tekintetem lassan áttért az ex barátomra. Fekete térdnél szakadt farmert és egy fehér félig begombolt inget viselt. A lábán egy hasonlóan fekete Vans cipő volt. Barna enyhén göndör haja rakoncátlanul lógott az arcába de azért mégiscsak látszott rajta, hogy időbe telt mire elrendezte. El is felejtettem mennyire dögösen néz ki. Mikor meglátott elmosolyodott és látványosan végigmért. Lassan odalépkedtem én is a pokróc mellé.

-Szia- köszöntem félénken. 

-Szia- köszönt vissza és látszólag izgult.- Azért hívtalak ide mert gondolkodtam.- folytatta.

-Tudsz olyat is?- vágtam rá bunkón. Jólvan na nem kell leszólni, ez már reflexszerűen jön.

-Igen- sütötte le a szemét, majd folytatta.- Rájöttem, hogy nagyon hülye voltam, hogy hagytam kicsúszni a kezeim közül a világ legcsodálatosabb lányát. Sajnálom Angel. Remélem meg tudsz bocsátani és ha nem is most, idővel adsz még egy esélyt.- mondta és a mondandója végén rám nézett. A szemében őszinteséget láttam megcsillanni. Azt hiszem hiszek neki.

-Figyelj Tom. Hajlandó vagyok megbocsájtani és adni még egy esélyt egy feltétellel.- mondtam neki sokatmondó mosollyal az arcomon.

-És mi az?- kérdezte egyből kíváncsian. Aztán leesett neki.- Hát ha ez kell ahhoz, hogy kapjak még egy esélyt akkor legyen- ezután a beszélgetés után már csak megettük az ételeket amit Tom hozott és indultunk is hozzánk.

Út közben a volt barátom megfogta a kezem. Bevallom ez egy kicsit meglepett de nem kifejezetten zavart. Aztán eszembe jutott a bátyám. Ki fog akadni amiért haza viszem Tomot. De meg kell értenie, hogy mindenki megérdemel egy második esélyt.  

-Figyelj! Lehet, hogy Cal és a haverjai még nálunk vannak, úgyhogy ne lepődj meg ha több ember lesz nálunk mint amennyi alapból szokott- szólaltam meg hirtelen. 

-Oké. Meg gondolom arra is számítsak, hogy a bátyád nekem fog esni ha meglát- húzta félmosolyra a száját.

-Ez elég valószínű igen.- kuncogtam fel.- De meg kell értenie, hogy mindenki megérdemel egy második esélyt.- vázoltam fel neki a gondolataimat.

-Annyira szeretlek Angel. Te vagy a legcsodálatosabb lány az egész világon. Nagyon szerencsés vagyok, hogy visszakaptalak- vallomása után hálásan rám nézett. Be kell vallanom ez nagyon meghatott. Azelőtt soha nem hallottam még Tomot így beszélni. Láttam rajta, hogy tényleg megbánta és, hogy azóta megváltozott.

-Azelőtt soha nem mondtál nekem ilyen szépeket Tom- mondtam meghatottan.

-Azelőtt még nem tudtam mennyire csodálatos is vagy valójában. Ahhoz, hogy erre rájöjjek el kellett veszítenem téged.- mondta és látszódott rajta, hogy őszintén beszél.

Közben oda is értünk a házunk elé. Megálltam a bejárati ajtó előtt. Tom bíztatóan megszorította a kezem, én pedig vettem egy mély levegőt és benyitottam.

Sziasztoookkk!! Boldog Karácsonyt mindenkinek!!!🎄 Meghoztam a következő részt. Remélem tetszik.