*Tegnap esti utolsó próbán*
- A tornatermet hamarosan bezárják! - közölte Eiji.
- Fussuk át mégegyszer, utoljára! - javasoltam.
- Rajta! - tapsolt Mina.
- Lép, lép, kettő! Lép, lép, kettő! - ismételgettük.
- Gyere, Aoyama, középre! - szóltam.
- Midoriya, menj a színfalak mögé! - mutatott Mina oda ahova kell mennie. - Midoriya! - szólt utána. - Még mindig nem szívből jön a mozgásod! Koncentrálj a mozdulatokra! - mutatta meg.
- Vettem! - mondta Midoriya és elindult ahova az előbb mondta a rózsaszín.
Átmentem a hangszeresekhez.
- Kezdek izgulni. - aggódott Momo.
- Ne improvizálj fura dolgokat az előadáson! - szólt Jirou Bakura.
- Csak össze zavarna minket, de ugyse fog ilyet csinálni. Ugye? - néztem Katsukira.
- Nem fogok nyugodjatok le! - mondta morcosan. Jajj, de szeretem!
- Ez rosszul esett! - mondta Kaminari.
- Ez nem csak rólad szól. - fogta meg a vállát Tokoyami.
Mina odajött szólni, hogy nézzem jól néz-e ki amit csinálnak.
Beállt a terem közepére, hogy ő is jól lássa, mit csinálnak.- Aztán, Midoriya, menj fel egészen a mennyezetig....és rögzítsd Aoyamát...majd húzd fel a kötéllel! - adta ki a parancsot Mina.
- Na ez az én barátnőm. - huppantam le Eijirouék mellé és figyeltem őket, ahogy Mina megkért.
- Meg kell hagyni jól egymásra találtatok. - mosolygott Sero.
- Úgy, úgy! Ez jól néz ki! - mutattam egy like jelet és Minával összenevettünk.
- Ennyi volt! Kilenc óra! A diákok csak kilencig lehetnek itt! - rontott ránk pár perccel később Hound Dog sensei.
Vissza mentünk a koliba, mert nem akartunk veszekedni és a parancs az parancs.
*Ma reggel*
- Jó reggelt! - futottam le a többiekhez.
- Jó reggelt! - köszöntek vissza.
- Midoriya? - néztem körbe.
- Leszaladt a boltba. Te reggelizz és készülj! Nyolc óra múlt! - rajta elém a reggelit. Ashido és ha nem kezdek el gyorsan lapátolni szerintem meg is etet.
Mindjárt kilenc óra, de Midoriya még sehol. Hol lehet? 8:45 van.
- Mindjárt idő van! Kezdek ideges lenni. - pánikolt Denki.
- Csend és béke! Higgadj le, Kaminari-san! - szólt hozzá Momo.
- Csend és béke...? - kérdezte Tokoyami.
- Tényleg, Bakugo! Vedd fel a pólódat, ezért készítettük! - nézett Jirou Bakugora.
- Légyszi Katsu. - adtam puszit az arcára. Morgott valamit, de elment és felvette a pólót. Én is elmentem átöltözni.
- A táncruhák is tökéletesek! Bár alakítottunk egy kicsit a kész ruhákon. - forgolódott Mina.
- Eléggé meggyűrődött. - igazítgatta a szoknyáját Ochako.
- Nem baj. Az a lényeg, hogy jól nézünk ki benne. - léptem be a terembe most már én is felöltözve.
- Wáó Aoi-chan! - jött oda Ashido. - Nagyon jól nézel ki! - dicsért meg.
BẠN ĐANG ĐỌC
A Kirishima ikrek |BEFEJEZETT|
Viễn tưởngKirishima Eijirouról és Kirishima Aoiról szól a történetem. Nem az anime elejéről kezdek el mesélni. Az ikrek élete nem mindennapi hiszen sok mindennel meg kell küzdeniük. Szerelem. Öröm. Harag. A küldetések, a gyakorlati feladatok meg persze ott a...