A Kirishima ikrek |BEFEJEZETT|

[17] Lazari Himakoto?

Heyo, heyo, heyo!
Tudom ilyet a könyv végére kéne csinálni, de én most az elejére írom. A barátnőm Lazari111 könyvének főszereplője Lazari Himakoto fog szerepelni ettől a résztől. A múltját nem írom le, így mielőtt tovább folytatnád érdemes lenne elolvasni az ő könyvét. Igaz kicsit - sőt nagyon - átírtam, mert ott nem "kapta el" - még, és az A osztály tagja volt itt meg csak most lett - őt a liga itt meg igen. Lassan fognak kijönni a részek ahogy említettem is az előző részben, de most azért, mert lesznek ihlet hiányaim, de lehet lesz amikor gyorsan meg tudok írni pár részt. Változó lesz, de nem ígérek semmit. Jó olvasást és szórakozást a könyv további fejezeteihez!

Shigaraki él és virul. Egy új csapást szeretnének mérni a hősökre amit várok, hogy mi lehet. Sokszor találkoztam osztálytársakkal, de ők nem tudták, hogy én vagyok az. Megváltoztam külsőre. Hajamat vörösről halvány kékre festettem és kapucnit hordtam mikor az utcán sétáltam. Tőlük tudtam meg, hogy Midnight sensei meghalt...és elvileg lett egy új osztálytársuk. Gyorsan túlléptek rajtam. Valami Lazari Himakoto vagy mi a csaj neve, de Shigaraki is említett egy ilyen személyt. Azt mondta, hogy kell nekünk ha győzni akarunk, de eddig nem tudták rávenni a csatlakozásra. Eddig. Mivel nem volt feladatom és unatkoztam engem küldtek ki. Lazari Himakoto...olyan ismerős név... talán jártam vele egy suliba? Vagy ő is U.A-es volt csak B-s és most átment A-ba? Aizawa sensei lányának legjobb barátnője is valami Lazari volt. Naomit kiskorom óta ismerem, de ő még a beköltözés előtt sulit váltott.
Sötétedett, de én tök nyugisan sétáltam az utcán a sietős emberek mellett a megadott ház felé. Benéztem a szobába, de nem volt ott senki. A hátsó udvar felé mentem. Kinéztem a ház mögül és megláttam őt. Fekete haja volt és egy katanával edzett? Érdekes lány. Halványan elmosolyodtam. Érzem, hogy lesz összhang köztünk.

- Ki vagy? - fordult az irányomba. Meglepett ez nem is kicsit, de kellemesen. Feltett kezekkel, mosolyogva léptem ki a ház takarásából.

- Csak egy lány. - néztem szemébe.

- Nevet. Ki vagy? - tartotta felém a katanát.

- Nyugi, nyugi - tettem le sóhajtva a kezem és egy kisebb nevetés is elhagyta a számat. - Aoi elég legyen ennyi. - néztem rá. - Te meg gondolom Lazari Himakoto. - léptem közelebb.

- Shigarakitól jössz? - hátrált egy lépést. Gondolom ösztönösen.

- Igen, de ne félj. Nekem se csodás a múltam. - nyújtottam felé a kezem. Megszeppenve nézett rám majd behívott a házba.

- Honnan tudsz a múltamról? - ült le.

- Egyértelmű. Shiggy mesélt róla. - foglaltam helyet vele szembe.

- Értem. Te....az eltűnt lány lennél? Aki "meghalt"? - a meghaltot idézőjelbe mutatta, hogy értsem, de így is értettem. Bólintottam. Ha én nem titkolózok akkor ő se fog. Vagyis remélem.. - És te mesélsz a múltadról? - érdeklődött.

- Persze. - válaszoltam kedvesen. Talán ez a találkozás jól fog sikerülni. - Apám még mikor kicsi voltam akkor halt meg. A bátyámmal nem tudtuk még felfogni a helyzetet, de tudom, hogy anyának nehéz volt. Bátyámat nem tudom, de engem vert, mert állítólag apára hasonlítok és ez bántotta a szemét. Mikor idősebb lettem abba hagyta. Olyan 13-14 éves koromra. - mondtam komoran. - Most, hogy gonosz lettem egy kisebb szabadságot érzek. Sőt nem gonosznak mondanám magam... olyannak, mint Stain. Spinner is példaként tekint rá. Akkor én miért ne? - néztem fel rá.

- Értem. Nem lehet fényes múltad. - tördelte ujjait. - Shigaraki szeretné, hogy csatlakozzak. Gondolom ez okból küldött téged. - nézett rám.

- Igen. Amúgy hogyhogy nem a koliba vagy? - most jöttem rá, hogy kötelező kollégium van és nem szabadna kijönni.