Just give me a reason Kai Havertz ff.

4.Fejezet

Az este folyamán nem tudtam annyira aludni, így reggel korán kikeltem az ágyból, és elmentem a közelbe futni egy kicsit. A futás közben sem tudtam kiverni a fejemből a tegnapi érzéseimet. Először féltékeny voltam, majd azt nem akartam elhinni. A gondolataim kavarogtak. Az út felénél rányomtam a tempóra, és csak a ház előtt álltam meg. A térdemen támaszkodtam, és a könnyeim elkezdtek folyni. Hogy lehetek ilyen ember? Mi történt velem? Ennyire elvette a pénz a fejemet vajon? Letöröltem a könnyeim, majd bementem a házba. Balou a golden retrieverünk szaladt oda hozzám.

- Szia, kiskutyám!- simítottam meg a fejét, majd egy puszit nyomtam rá, és a fürdőbe igyekeztem.

Balou követett a fürdő felé is. Közben bepillantottam a hálószobájába Kai-nak. Békésen aludt az ágyon. Megbeszéltük Kai-al, hogy még nem költözünk össze, de nagyon sokszor itt vagyok nála mert közelebb van a munkahelyemhez. 

Balou a fürdőben volt akkor is, amikor éppen zuhanyoztam. Megmostam a hajamat is, mert már ráfért egy mosás. Miután megszárítottam a hajamat, és felvettem egy itthoni ruhákat, elindultam a konyhába reggelit készíteni. 

7 óra volt amikor elkezdtem a reggelit készíteni. Balou-nak is adtam reggelit. A zöldségeket vágtam fel, amikor egy kezet éreztem körülöttem. A fejemet hátra hajtottam, és még a szememet is becsuktam. Bárcsak ebben a pillanatban maradhatnánk. Kai egy csókot adott, majd elengedett.

- Jó reggelt!- mondta egy kicsit rekedtes hangon. 

Annyira szeretem ezt a reggeli hangját. És akkor a hajáról ne is beszéljünk.

- Jó reggelt!- mosolyogtam rá, majd a zöldségeket egy tálba öntöttem, és az asztalhoz vittem.

- Mi ez a korai kelés?- kérdezte nézegetve engem Kai.

- Semmi komoly- mondtam, és a tojásokat kezdtem el felverni.

- Nekem elmondhatod!- fordított maga felé.

A szemeiben egy kis aggodalmat véltem felfedezni, ami a szívemet még jobban darabokra törte.

- Tényleg nincs semmi!- mosolyogtam rá, majd egy gyors csókot adtam neki, és a tojást a forró serpenyőbe öntöttem.

A tojások hamar megsültek, így hamar tudtunk reggelizni.

- Anya meghívott minket hozzájuk.- mondta Kai, és éppen egy adag tojást vettem be a számba, amit félre is nyeltem. Gyorsan ittam egy kis vizet, majd még egy kicsit köhögtem.

- Mi?- kérdeztem egy kicsit ijedten.

- Igen, anya tudni akarja, hogy kirabolta el a szívemet.- mosolygott rám.

Az igazság az, hogy én még tényleg nem találkoztam Kai szüleivel, bár ő már az első napokon találkozott az enyémekkel. Bár ez egy kicsit érthető, de nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar már bemutat. Általában akkor szokták bemutatni a férfiak a barátnőjüket, ha komolyan gondolják vele.

- De, ha nem akarod, akkor le is mondhatjuk..- folytatta, de közbevágtam.

- Rendben!- mondtam, mire Kai egy kicsit lefagyva nézett rám.

- Komolyan?- kérdezte reménnyel telt arccal.

- Igen!- bólogattam hevesen.

Kai felpattant a helyéről, majd oda ugrott mellém, és egy hosszú csókot nyomott az ajkaimra.

Szegény Balou nem értette, hogy miért örülünk ennyire, így csak elkezdett ugatni.

- Balou, megyünk a nagyiékhoz!- mondta boldogan Kai neki, mire csak nézett rá.

- Szerintem nem érti meg- mondtam kacagva.

Sziasztok! Nem tudom, hogy ki van még itt. Remélem tetszett nektek ez a fejezet! Puszi!