Van, hogy az ember úgy érzi, hogy írtó jó dolgot csinált, és hű, most megváltoztatta az életét.
Van, hogy valamit eldobtunk magunktól, amiről úgy gondoltuk , hogy csak nehezít minket, igazából életünk célja, és hoppá, kezdhetünk mindent előről.
És az is van, hogy az ember, aki eldobott magától mindent, ami eddig a múltja volt -ebbe tartozik a szerelem, a barátok, a család, a munka, egy közösség- de vissza akarja kapni.
De persze ez nem ilyen egyszerű.
Milyen már, ha egy országos zenész szünetelteti magát egy darabig -legalábbis ezt írja ki a közösségi platformokra- ,de aztán rájön, hogy mégis jó volt az élet, az volt a mindenem, vissza akarom kapni!
De hát az emberek arra számítanak, hogy 2-3 év múlva -mondjuk- kiírja a facebookra, instára -tökmindegy- hogy ,,emberek, visszajöttem".
Az emberek visszafogadják. Jönnek az új fellépések, új dalok, új szerelmek.
És Happy End.
Na persze.
De hát tudjuk, hogy az életben sosem az amit mi szeretnénk.
Az élet nem ilyen kegyes.
Az élet nem ilyen egyszerű.
Az élet nem azt akarja, amit mi akarunk.
Az élet változtat a sorsunkon, nem mi.
Vagyis velem legalábbis ez van.
Most egyszer az életben boldog voltam. 2 napig.
-------------------------------------------------- --------------------------------------------
