Ellenségek vagy annál többek | Jungwon ff. |

16.

Rendben, megteszem. -mondtam majd Jungwon felé vettem az irányt.

Nem hiszem, el már megint?! Heeseung annyira utálak. Lassan közeledni kezdtem Jungwon felé lehajtott fejel, nem tudtam és nem is akartam rá nézni. Előtte állva, fel néztem rá majd tettem azt amit Heeseung mondott. A többiek elkeztek újongai, kivéve Sunoot, szegény, hát én sem érzem magam jobban, mikor elváltam tőle, rá néztem Heeseungra aki komoly tekintettel nézet, ezzel jelezve, hogy még nem végeztem a feladattal. Lassan fel néztem Jungwonra aki rideg pillantásokal jutalmazott.

-Szeretlek Jungwon. -mondtam, neki mire a szemei kikerekedtek, megint ránéztem Heeseungra akinek az arcán egy elégetett mosoly volt. Majd úgy döntöttem jobb ha haza megyek. Mikor már indultam ki Sunoo utánam jött.

-Várj veled megyek. -mondta,majd
haza kisért.

Jungwon szemszöge:

-Szeretlek Jungwon. -mondta, majd szemeim kikerekedtek, a szívem meg hevesebben kezdett verni. Bár jól tudtam, hogy ezt nem gondolta komolyan, de akkor is boldog lettem ennek az egy szó hallatán.

Mikor már mondani akartam valamit, Seoyeon el futót. Hirtelen Sunoora néztem aki pár perc gondolkozás után utána futott.

Annyira féltékeny vagyok rá.

Miért nem lehetek én Sunoo helyében?

Sunoo szemszöge:

-Szeretlek Jungwon. -mondta, Seoyeon Jungwonak nekem meg a szívem szakadt meg, bár jól tudtam, hogy nem mondta komolyan akkor is fájt ezt hallani.

Hirtelen, Seoyeon el futott, én meg akaratlanul is Jungwonra néztem, aki épp engem nézet. Meg szakítottam a szem kontaktust, majd a lány után futottam.

-Várj veled megyek. -mondtam bizonytalanul. Ő csak bolintott egyet, majd követem őt.

Seoyeon szemszöge:

Már itthon vagyok, Sunooval az úton egy szót se beszéltünk, meg akartam törni a csendet, de láttam Sunoon, hogy most nincs kedve beszélni, amit meg is értek.

Másnap rosszul éreztem magam a tegnapi után ezért nem mentem iskolába. Ahogy szerintem, a többiek se.

Ring Ring

Hallodtam meg, a csengőt.
Semmi kedvem sem volt kinyitni az ajtót, de mivel kiváncsi voltam ki az így lementem az emeletről és meg néztem.

-Hát te meg mit keresel itt?

-Elmondom, ha beengetsz.

Jungwon szemszöge:

Reggel fejfájásra ébredtem, amin nem is csodákszom, bevettem egy gyogyszert, majd úgy döntöttem, hogy el megyek Seoyeonhoz , hogy beszéljek vele.

Már vagy öt perce nyomom a csengőt, de az ajtó még mindig nem nyílik.

-Hát te meg mit keresel itt?- kérdezte egyszerre álmos és ideges hangon.

-Elmondom, ha beengetsz .

Pár perc gondolkozás után be engedett, végre.

-Na mond mit akarsz. -mondta majd keresztbe tette kezeit.