Néha..máshogy is történhet

2. Kegyes hazugság

Hazaérve a vásárlásból, egyből a konyhába mentem. Leraktam a zacskókat a konyhapultra, majd az asztalnál lévő egyik széken foglaltam helyet. Amíg könyököltem az asztalon, a tenyeremmel támasztottam meg a fejem, és teljesen elbambultam. Régi emlékek kezdtek cikázni a fejemben jobbról - balra, majd balról- jobbra. Csak úgy szállingóztak a gondolatok. Szállingóztak arról hogy mi is történt köztünk Natt-el, és arról is hogy miért nem tudok mindenkit magam körül tartani akit szeretek. Teljes elkeseredésemben ráhajtottam a fejem az asztalra, és belemerülve az emlékeimbe aludtam el a konyhában.

***

-Ahjj..-morogtam magamban, ugyanis valaki már egy perce csak támaszkodott a csengőmön. -Jólvan, megyek már!- gondoltam ingerülten úton a bejárati ajtó felé. Mikor oda értem, épp hogy lenyomtam volna a kilincset, amikor eszembe jutott hogy teljesen elaludtam a filmezést Natt-el. Ránéztem a tőlem balra lévő cipős szekrénye ahol egy óra állt magányosan. 18:52. Ez állt a digitális óra kijelzőjén.
-A francba!- suttogtam. Fel és alá kezdtem el sétálgatni a fejem vakargatva, hogy mi legyen. A csengő és a telefonom csodás szimfóniát játszottak ahogy az exem megpróbált engem elérni. - Ha kinyitom az ajtót nagyon kellemetlen lesz, hogy elaludtam a találkozót. Az azt jelentené nem változtam semmit az évek alatt. Ki kellene találnom valamit miért nem mentem el hozzá. Oké, akkor azt mondom hogy hívott a húgom valami sürgős ügyben és most ott volt rám szükség, és hogy épp hívni akartam mert nemrég értem haza. - teljesen megörültem az ötletemnek. Bár levegőért kapkodtam a sok hadarástól. Meg hát igaz három ujjamról már lerágtam a körmöm, és izzadásig idegesítettem magam. De legalább elő tudtam állni valamivel. Vettem egy mély levegőt, és kinyitottam az ajtót. -Hát ez meg?- néztem körül érthetetlenül. Senki nem állt az ajtóban. Sehol egy autó. Csak az esti sötétség. -Ez nem lehet igaz!- toporzékolni kezdtem. -pedig olyan jól felkészültem, hogy mit mondjak. -motyogtam. Mindezt egy újabb sóhaj követte, és már mentem is a telefonomért, hogy ott kérjek tőle bocsánatot.

"Szia Natt! Ne haragudj a mai miatt. Húgomnak szüksége volt ma rám, nem hagyhattam cserben. Remélem megérted! Holnap gyere értem a könyvesboltba 15:00 re. Utána kávézunk egyet. "

Kissé remegő kézzel, és nagy csalódottsággal az arcomon cammogtam be a fürdőszobába. Gondolat elterelés gyanánt nyomtam be a telefonomról zenét,   gyújtottam egy sütőtök illatú gyertyát, aminek igazából köze sincs a sütőtök illatához. De megtette. Le volt értékelve. Levettem az aznapi öltözetem, és ezt követően neki láttam a fürdővizem elkészítéséhez. Szokásosan: sok hab, sok víz. Ez itt a tuti. Hatalmas nagy hab hegyek nélkül nincs fürdés. Az nálam lehetetlen. Miután megtörtént az egy óra fürdés a kádban, és már a bőröm is öregasszonyosra ázott, kiszálltam. Jöhetett a fogmosás, utána az arcápolás. Ami igazából annyit jelentett hogy egy éjszakai krémet kentem fel a szemem alá. Belebújtam egy random mintás pólóba, és felhúztam egy szintén véletlenszerűen kiválasztott pizsama alsót. Innentől nem maradt más, minthogy bebújtam az ágyba, és hason feküdve elaludtam.