BDSM Vulkán 8. (Bef)

23. Törökország🇹🇷

A multban megunnepeltuk Kaban orosz nevnapját. Azert nem irtam le eddig hogy ne lehessen kovetkeztetni, hiszen fontos a nevtelensege. Ezt tiszteletben es titokban tartva kutyulom össze az eseményeket.
Náluk egy kicsit mást jelent a név vagy a nevnap. Az ő neve a hűségről szól a pogányságrol. Az elemekrol.
- Gyere ide édes fiam.
Pappa egy uveg minosegi italvalogatas mellett kicsit nagyobb ajandekot is adott a fianak. Egy történetet. Ami a születésével kapcsolatos volt és kicsit furcsálltam hogy ezt pont most hozza fel de mintha most jutott volna eszébe. Az öreg nem szokta kimutatni a szeretetét a fia iránt. Inkább csak megveregeti a vállát, de úgy vettem észre hogy ahogy idősebb lesz úgy törnek fel az emlékek. Egy kicsit a múltba révedő tekintettel.
- Kösz hogy ezt elmondtad. - pillant fel hálásan az apjára. Mert hát neki csak ő van. Akárhogy is vesszük az édesanyjára nem emlékszik, a testvérei és az apja az ő családja. Fura, de mégis összetartóbbak az átlagosnál. Ahogy jön a költözés ideje az ikrek egyre szomorúbbak. Zed már arról beszél, lehet hogy lefújja az egészet. Pont most elhagyni a családját? Pont most? Ezekben az időkben? Mintha öngyilkosságot követne el.
Ahogy a papa meséje szól...
- Fiaim mindig fontos volt a család mindenekfelett, de most még fontosabbá vált. Bármi is történik ebben a mai őrült borzalmas világban, a családra mindig számíthattok, védelmet, kenyeret ad az asztalodra és életet. Még fontosabb hogy most erősek legyünk és egységben van az erő. Blanka, lányom. Ne szomorkodj. Sosem tudhatod hogy hova vet az élet, a nagy tengerén. De bármi történik is veletek az a dolgotok hogy túléljétek. Mi már leéltünk jó pár évet. - ránéz Nusira és megpaskolja a fotel karfáját hogy üljön le mellé. Igen már idősebb ezért a lábára már nem nagyon tudja ráültetni, hiszen fáj neki de még mindig maga mellett szeretné tudni hűséges alárendeltjét. - Nektek is az a dolgotok hogy megöregedtek. Segítsétek a gyermekeiteket és az unokákat. Ez az élet rendje, ez a család célja, a sorsunk. Aki hisz a természetben, az hisz a túlélésben is.
A szavainak előzménye is van. Az ohioban történt vonat tragédia sok emberben felveti a lehetőséget, hogy esetleg nem véletlen baleset történt. Bizony ki tudja hogy milyen hatással lesz a földünkre, mert ha a vegyianyag ilyen mennyiségben ömlik valahol szét, akkor ott is van időjárás ami csapadék, felszáll a levegőbe, az Európa területén akár savas eső formájában le is eshet, és ezzel megmérgez bennünket. Megöli az állatainkat. Kipusztítja az ételt adó termést. Az ökológiai katasztrófáknak pedig mindig van felelőse. Csakhogy valamiért a Pappa úgy gondolja hogy nem a vonat sofőrje a ludas mindenben.

🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍

Úgy döntöttem nem depressziozom tovább. Felkelek a padlóról. Leporolom magam és várom haza az Uramat nagy mosolyban. De addig is megpróbálom nem ellökni magamtól az embereket. Mondom megpróbálom, így elfogadtam a meghívást, amit széles mosollyal fogadott és egy nagy öleléssel.
Szóval vacsorázunk. Juhuuu. Vegul beadtam a derekamat.
Ahogy megerkeztunk es leultunk a szekre megrendeltuk az etelt csörgött a mobiltelefonja.
- Hát ilyen nincs. Khm Mond!
Kikerekedő szemeit látva azonnal sejtettem hogy valami történt.... De nagy sóhajjal csak annyit mondott hogy...
- Akkor menjen mindenki a villába!
Mikor lerakta a telefont hiába kérdeztem megnyugtatott hogy minden rendben van. Olyan meggyőző volt. Beszélgettünk kicsit mindenről, könyvekről, filmekről, az épülő játszótérről a város felújítási programjáról, az útburkolatok cseréjéről, egy két politikai beszólása is volt. Olyan viccesen. Aztán a vacsora végeztével ahogy kortyolgattuk az italainkat, csörögni kezdett az én telefonom is.
- Szia Uram.
- Kincsem biztonságban vagy a villában?
Olyan ideges a hangja. Az első döbbenetem az arcomra volt írva. Kaban egyből fogta a fejét. Tudta hogy lebukott.
- Miért mi történt a villában?
- Tehát nem tudod? A gyerekek a villában vannak Péterrel és Cintiával. Mindenki ott van. Te hol vagy?
- En? En Kabannal egy hulye vacsoran... Grr máris indulok.
- Zayka megmagyarazom. - a vad felteszi a kezet de hozzavagom a sotartot. Igen direkt azt. A babonas feje a sot nem szereti kiszorni.
- Te. Inkabb. Hallgass!
- Kincsem a protokoll szerint át kellett menniük. - magyarazza a tigris a telombol.
- Mégis miért? A protokoll szerint?