Kalimera (Jó napot kívánok)A mai napot a pihenésre szánjuk. Járkálunk a piacon a bevásárlóközpontban egy hal piacra is elmegyünk a tenger mellé. Különleges helyeken étkezünk. Megkóstoljuk a tenger gyümölcseit is. Beszélünk egy halásszal aki nagyon bölcs és okos ember. Elmondja azt is hogy ők miért nincsenek elhízva. Nem esznek finomított olajat. Sőt, semmit amit a multik rájuk akarnak sózni. Egyszerűen azt eszik amit a tenger és a föld adományoz nekik, amit a természettől kapnak. Fontos tudni hogy ezeken a piacokon, árusoknál, gyümölcsösnél, zöldségesnél nem lehet a kártyával fizetni és elég flegmák hogyha turisták akarnak tőlük vásárolni. Szabályosan megsértődnek ha valaki angolul szól hozzájuk. Persze az én férjem nem először van itt. Minden évben ide járt eddig. Ugyanis hamarosan itt lesz az a konferencia aminek kapcsán mi egyáltalán megismerkedtünk. Az, amiért ő idejött és amiért én itt voltam annak idején az apukámmal. A május az a hónap amikor a görögök barátságokat, nemzetközi kapcsolatokat építenek ki a továbbtanulás érdekében. A rengeteg közép és főiskolás diák már most elkezdi, hogy jövő szeptembertől másik országban tanulhasson tovább. Maradhatnának itt is természetesen, de ahogy nálunk is virágzik a cserediák program, úgy ezen a földön is nagy hagyománya van kimenni külföldre és a tudást hazahozni majd ezzel gyarapítani az országot.
Megéheztünk, megszomjaztunk ezért egy kis helyi Kafenioban, kávézóban pihentük ki a mostmár félnapos izomlázunkat.
Igen nőként furán néznek rám a tulajok es a vendegek is. Ezekben ugyanis nők nem járnak. A Kafeniokat a ferfiaknak talalták ki, ők kaveznak. Szabi minden nemzetnek tiszteli a kulturajat es hagyományait igy a teraszon foglalunk helyet hogy ne zavarjam egyedüli nőként a férfiakat bent.A tulaj azonban nem most latta Szabit eloszor.
- Háhááá. Geiaaaa. Hát visszatért. - kiált fel a pincer aki egyben a barista es a tulajdonos is. Remekül elcsevegnek görögül pörög mind a kettő nyelve. Hihetetlen. Ma mar beszélt telefonon Nizzaval franciaul, beszeltek Vio apjával olaszul, irt egy német emailt reggel és angolul tárgyalt a cég neveben. Hát én tuti belezavarodnék. Most meg elkezd nekem magyarra fordítani mintán elment a tulaj elkeszíteni a kávénkat.Törökországban nagyon finom kávét ittunk de igen keserut, erőset. Ezzel szemben itt a görög kávé máshogy különleges. Egész szertartás kötődik hozzá. Nem utólag édesítik, hanem már a cukorral együtt főzik a zaccos kávéval együtt, majd az így felfőzött kávét szűrik át nekünk. Merthogy ők zaccosan isszák meg. És ez még semmi. Metaxát vagy Ouzot is boritanak bele helyenként. De van még egy igazi görögös kávéfajta. Méghozzá a Freddo vagy magyarosan frappé. Egy kecsketejszinnel felhabositott eszpresszó kávénak mondanám de sokkal édesebb és teltebb aromával. Nagyon édesen isznak itt minden kávét kivéve az Arabicat. A zöld kávét ugy fogyasztják ahogy nálunk és még csak a turisták körében fogy. A helyiek nem isszák és ezt a tulaj nem érti. Ő volt Dél Amerikában és elmondja hogy a legjobb a cukorbetegsegre vagy nyiroktisztitasra. Nem rakodik le a zsiradek es a cukor az etkezesek utan. Ez lenne az emberek legjobb gyogyszere. Itt ugyanis nagyon sok a cukorbeteg. Az idosek mind. Igy fogadták el es igy elnek itt addig amennyit az Istenek adnak.
A kellemes kirándulásunkat folytatva vásárolni mentünk. Na most itt aztán érdekes a közlekedési kultúra, de joggal mondhatnám azt is hogy ilyen itt nincs. Csak akkor mehetunk át az uton ha tenyleg mindenki már elment különben egyszerűen kilapitanak. A kaotikus forgalomban az ember nem tudja a másik irányának szándékát. Náluk az index az csak egy felesleges kacat az autóban. A biciklis es a motoros tokon babon megy keresztül senkit nem érdekelt. Az autosok bejonnek a piac reszre is. Mert onnan tok jo korulnezni. Parkolni meg oda parkolnak ahol eppen dolguk van. Nincs rendszer. Nincs parkolosav. A fűre a bokorba a park kozepen vagy eppen az utpadka kocsibeallo rakodo teruletére. Es akkor amikor a masik ki akar menni akkor kiabalnak az utcan hogy ez az auto kie? Mert el szeretnek menni. 🥲😂😂😂
Az orrod alá dohányzik a szomszédos asztalnál a másik vendég, nem törődve azzal, hogy tilos a dohányzás, és a másikat zavarhatja esetleg a füst. Olyan pózban ül, ami otthon a kanapén focimeccs nézése közben lenne megengedett. Az ajtóban a nőket nem engedik előre. Itt ez nem szokás. Az alapveto etikettszabályokat nem ismerik. Ugy erzem még mindig inkabb kelet. Tulsagosan kozel vannak a török tarsadalomhoz és ez nagyon sokszor meglatszik. Oke nem kell kendő az utcán de a nő még mindig másodrendű és ez elkeserítő.
YOU ARE READING
BDSM Vulkán 8. (Bef)
RomanceA 8. Könyv Egy Domináns alávetett kapcsolat mindennapjai egy Család élete. 18+ tartalom Felnőtteknek szól!!!!! Minden jog fenntartva! A novella cselekménye kitalált történeten alapul. A történet szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük a va...