BDSM Vulkán 8. (Bef)

31. Anyák napja/ Medúza

Otthon a gyerekek betereltek a szobaba ahova bezartak. Lelkesen hallgatoztam a hangszigetelt helysegben. 🤦‍♀️🤦‍♀️🤦‍♀️
Ne is mond en is jo nagyot rohogtem magamon. Nem tudtam mit tenni bemasztam az ágyikomba. Gondoltam olvasom egy kicsit. Egy fejezet utan...
Mikor nyilt az ajto felcsendultek a gyerekek.
- Orgona ága barackfa virága.....
Minden gyermekem valasztott egy egy viragot nekem amit termeszetesen apa hozott be. Zente egy kis cuki orchideat nyujtott át nekem.
- Anya Boldog Anyák napját. Ugye jol tudom hogy a lila a kedvenc viragod? Ugye?
- Igen kincsem koszonom. 🥰🥰🥰
A ket nagy, verset mondott es a talcat amin a szendvicsek voltak cappuccinoval. Teljes reggelit keszitettek. Csokoladet es bögrét mert eltortem a tavalyit. Potolták nekem. 🥰🥰🥰🥰 Rajzokat es másolt verses mualkotasokat kaptam. Sok puszit es nagy öleléseket. 😍😍😍

Na de az edesanyak napja a mamakrol is szól. Igy a kis csalad ket őrrel bevagta magat a 7szemelyes autoba es elindultunk a mamakhoz. Es elkezdodott az autobeli szekálodas.
- Adam. Belesut a nap a szemembe.
- Örülj neki hogy van.
- Maradj igy. Es ne mozogj.
- Ne jatszd a parancsnokot hercegnő.
- Maradjatooook. Adam nezd meg nyertem.
- Adam lemerült a telefonom.
- Ticaaaaa most muszáj engem ezzel basztatni?
- ADAM. - es apanak betelt a pohara.
- Malnabokoooor. - szol Zenike enyhen dorgalo hangon amitol mosolyogni tamad kedvem. Majd ebbol rohogogorcs lesz es nyikorgas.
- Anya kersz vizet?
- Persze Tica, fullaszd meg anyut pont anyak napjan. 😂😂😂😂😂
Vittunk viragot es bonbonokat. Enekeltek a gyerekek es mindenhol sutiztunk egy keveset. Degeszre ettuk magunkat mire hazaertunk. A szobaban egyedul talalom Citromot.
- Szia. Petya?
- Szerintem te tudsz neki segiteni. Kint van dohanyzik.
Ahogy kierek egy véres kotest szorongato rókát talalok a kerti hintaban. Evek ota mindig ilyenkor omlik ossze lelkileg.
- Szia Bebi Khm. - megtorli a szemét es megpaskolja a helyet maga mellett.
- Segithetek valamiben? - ram teszi a tenyeret ami a combomon szinte tüzel. De a homloka nem forro csak a tenyere.
- Jaj Eperke nem baj ám ha te ma boldog vagy. Nem kell miattam szomorkodnod.
Hat igen torokszorito ha valaki egy temetoben koszont anyak napjat. Szoval nehez barmit is mondani de eros leszek.
- Tudod tegnap a banketten en olyan buszken kihuztam magam. Biztos vagyok abban hogy anyukad vegtelen büszke rád. Hihetetlen utat jartal be. Hihetetlen ember lettel. Anyukad egy fantasztikus fiút hozott a világra. Egy ilyen zseni elmét. - mosolygok rá es osszekocolom a tokeletesre allitott haját. Elkapja a torkom es szenvedelytol futve csokolja ajkaim. Levegovetel nelkul csokol hosszan es vágytól fűtve. A fenekemet simogatva a hatamrol fejtve a bluzom tuzes tenyeret alanyomva. A teraszon vagyunk itt nem lehet. Atkarol es megemel. Bevisz a jatszoszoba maganyaba es magunkra zarja az ajtot.
....
A gyertyák csonkig égnek a mellemen, a csiklom elott es a ket lebam kozott a combomra folyva. Forro iszonyat forro. Halk zene megy. Testem minden porcikaja vibralo keszultsegben. Szadista mosolya jelzi hogy kinozni fog. A venuszdombomba csípő szúró fajdalom jelzi hogy mégcsak a körmével csipett belem. Majd pattan a zacsi es meglatom a tűt is. Figyeli az arcom. A legzesem. A reakciom. Csiklomrol leszedi a viaszt ezzel elobb halalra remitve de mosolyogva a venusz dombombomba szurja egymas utan a 6ot.

Termeszetes forrosag kuszik vegig mindenemben. A verem az ami bőséggel áramlik szerteszét mindenhol a testemben. Energiank orvenye felkorbacsol es elvisz. Messze tengereken keresztul egy uj vilagba. Mozgasunk közben a tűk huzodnak fajnak de orgazmusunk es energiafelvételunk karpotol a kellemetlensegekert. Haha. Amik nem eppen azok. Minden apro kis fajdalomforras kell ahhoz hogy a szimfonia osszeálljon egy nagy egessze. Peter lelke talan nincs rendben de dolgozunk rajta.
Nem elítélni! Ez igen is kell az embernek. Es hangsulyozom ha barki megjegyzeseket tesz neki hogy ez nem ferfias annak garantalom nem lesz tobb gyereke.
Az orgazmus eleg sok hormont felszabadit. Nem ritka hogy hosszu perceket töltök sirassal amire megtisztulok. Peternek hiányzik az az anya akit ismert es szeretett. Halkan razkodo mellkasat erzem. A fejét a vállamba furja. Annyiszor vigasztalt már engem. Most örömömre szolgál hogy viszonozhatom legalabb a toredékét. Mélyrol tör fel valami igen sokaig elfojtott szomorú gyász. Hiány érzet. Torokszorito. En apukamat vesztettem el. Ő az anyukajat. Aterzem a fajdalmát. A multunk azonban ossze sem hasonlithato. Sosem kellett faznom. Nem voltam napokig ehes. Mindig volt teto a fejem felett. Sosem voltam teljesen egyedül. Megeroszakoltak egyetlen delutan par perc volt az egesz. Peter evekig ápolta beteg anyukaja sebeit. Kotozte az ujjat mikor elvagta. Falazott neki az apja elott. Eltemette az anyukajat es evekig hajlektalan modra élt mindezt kamaszkent. Amikor mar erzem hogy a legzese normalizalodik elengedem a fejet amit simogattam eddig. Az elso dolga hogy eltorolje a bizonyitekot. A konnyeket mert nem tartja ferfias dolognak. Rosszul hiszik. Ugy erzem ha 10 evente egyszer kijon aminek ki kell attol még igen is ferfi marad. Peter egyre tobbet edz. Megfelel masok elvarasanak. Engedi hogy katonat faragjanak belőle. Felnézek rá. En mar valoszinu tökön kuldom Nizzat es beintek az egesz bagázsnak. De ő vegigcsinalja.
- Köszönöm. - suttogja szinte csak a szajaval tatog. Biccentek es ezzel elfelejtjuk.