BDSM Vulkán 8. (Bef)

44. Nizzandro Birtok

Nem tudom mi történik napok óta velem de valami nagyon nagyon nagyon nem működik. Minden a feje tetejére állt. Minden. Nem is tudom hol kezdődött hogy romlott el. Vagyis de. Pontosan tudom.
Flavioval beszelgettek a ferfiak. Ő angol francia olasz kevert nyelven én meg mosolyogtam ahogy hallottam beszelni. Kellemes dallamos. Mintha énekelne beszed közben. Marie a kicsikkel a pacsáloban. A viragok a nagyokkal a palyan. Peterre mosolygok es a szemem sikot vált.
Talán nem kellett volna éreznem azokat a görcsöket amit egy kisbaba elvesztése okoz. Amit csak egy édesanya tud átérezni. Egyből tudtam hogy Alexával vagyok összekapcsolva és hirtelen csak azon imádkoztam hogy élje túl. Nem tudom milyen ember az aki képes egy kis ártatlan magzatnak ártani.
- Cherry? - Senki nem mondta de tudom. Tudom hogy ő volt. Már ahogy kezdődött az is gyanakvásra ad okot. Hirtelen egy másik házban találtam magam. Az étkező asztalnál ahol megköszöntem az ebédet. Betoltam a széket. Léptem kettőt és egyszerűen elöntött minden. Közben érzékeltem azt is hogy Péter és Rocco is velem vannak, de én Rómában voltam. A Vincenzo család magán birtokán, az étkezőasztal mellett, a férjem nélkül, az anyósommal és a házvezetőnővel, aki azonnal hívta az orvost de Rómában a közlekedés egyszerűen borzalmas. Mire kiért majdnem belehaltam a görcsbe és a vérveszteségbe. Egyszerre éreztem körülöttem az embereket itthon is és Rómában is. Egyszerre voltam két helyen mintha síkokban ugráltam volna. Annyira tiszta volt. Annyira erős volt a fájdalom.
- ANNA! - Hallom az ittenieket de a pofonokat nem érzem a görcsöktől. Sikitok es kiabalok. Alexa vagyok. Egy roham közepén. Egy gyilkossag aldozatakent. Ahol egy artatlan magzat az áldozat. Aki nem is biztos hogy fiu lett volna. Kapaszkodok valakiben. A ruhajat markolom. Orditok es csatakos vagyok. Nem birom ezt a fajdalmat tovabb. Peter energiaval akarja elvenni tolem a pánikot. Hallom ahogy Nizza átvesz Roccotol. Most eppen a gyilkost szoritom. A hasam iszonyatosan görcsöl. A fajdalom hullamokban erosodik Romaban az orvos bead valamit erre Nizza utasitja Petyat hogy szedáljon le.
A szuras gyorsan érkezik. A lihegesem es a sikitasom elnemul. A gyilkos tart es en csak nezem.
Az égiek azt akarták hogy a sajat szemevel lássa hogy mi a parancsa ára. Tapasztalja meg hogy mit élt át Alexa ezzel. Lehet hogy egy mondat volt es egy valag penz de megtette. Tudom hogy megtette. Es azt is tudom hogy ki. Elottem a kep. Rocco veszi at a penzt. Nizza, Szabi, Rocco egy szobaban. "Nem kell meghalnia. Ha halott elvesz mást felesegul. Nem oldasz meg semmit." Szabi megmentette Alexa életét.
- Kedvesem. Mi van önnel?
Benyugtatozva még inkabb nem tudok beszelni. Azota sem szoltam hozzá. Nem tudok Nizza közelében lenni. Akárhányszor bejön a szobába hányingert kapok tőle. Nem megy. Probalom en a jot meglatni az emberekben de miért kell nekem mindig csalodnom. Túl sok volt nem megy. Es Rocco? Hát igy kell bizonyitania? Csak tunjon el mindenki.
Aznap nem hagytak egyedul. Rocco egesz ejjel velem volt de Nizza is bejott, Peter de még Balazs is bekukkantott döbbenetermre. Leon reggel nezett be. Alvashiany. Alvás. Nem akarok aludni de mar ha akarnék sem tudnék.

⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️

Masnap reggel még mindig erzem magamban a tompasagot és nem is akarom hogy ez kimenjen belolem. Mert igy jo. Nem akarok gondolkodni. Nezem a gyerekeket. Figyelem a boldog arcukat. Mosolygok rájuk. Tica hozzam bujik.
- Anya te megint nem beszélsz?
Kinyitom a szam de mintha kiment volna belőle a hang. Nizza őrei is idegesitenek. Enzo nem beszel. Ő most a legszimpibb. Geri ha lehet inkabb csak van. Silka méreget ugy mint egy darab hust.
- Szeretlek Anya. - Tátogok aztan összeszorul a torkom mikor atkarol Adam es puszit ad a homlokomra. A sok erzelem tulsagosan sok lesz. Tulcsordulok. En is megpuszilom. Kozben megjott a birtok ura es en gyorsan eltunok a hazban, mielott talalkoznánk. A szobám maganyaban nincs semmi eletkedvem mar. Komolyan olyan fullaszto. A falak ossze akarnak nyomni. A levegom allandoan kevesnek erzem a tüdőmet pedig kicsinek. Frusztralt vagyok. De mennyire kell ketsegbeesettnek lenni es szanalmasnak ha mar tenyleg mindentol bedobol a mehem? Kell valami vagy felrobbanok. Valami....A siras határán vagyok sokszor es kell valami ami segit lehiggadni. Nem akarok ujabb panikrohamot. Tudom mit kell tennem. A valami kell.... Huuu. De ezt még leverik majd rajtam a klubban. Vegulis 4 hetig vedett vagyok. Még van harom. Egyszer élunk. Szabi ma sem tert haza. Nem akarnak hireket hozni. Tudom hogy van. Es hogy hol. Az álmaimbol tajekozodom. Ezeket a pillanatokat is megalmodtam. Azt hittem eloszor hogy Citrom az. Aztan elkerult innen. Nem ö az hanem én. Nizza dolgozoja ugyan kulcsra van zarva de tudom hol van a kulcs. Szamtalanszor lattam Oli szemein át. Konyvespolc. Ajto nyit. Ujabb konyvespolc. Francois Villon kötet. Benne a kis faláda es a tasak. Pár szem. Sosem ertettem ha az egyhaznal van az mitol van. De mar tudom. Nizza nyugtatokat hasznalt. Eveken keresztul. "Es egy függő mindig függő marad" ahogy Uram szokta mondani. Bekapok egyet es a kis tasakot megtartom. Mindet. Ki tudja kell e még. Nem akarok rohamokat. Nem akarok feszult lenni nem akarok kurvakent viselkedni. Addig szeanszot sem akarok amig nincs itt az Uram. Nem akarok almokat erzeseket wifit es idegesseget sem. En csak nyugalmat akarok es vegre nem gondolkodni. Visszazárok mindent. A kulcsot is a helyere teszem. Aztan Nagyuram szavai csengenek a fulemben. "Ha valamit el akarsz rejteni, rakd szem elé" a bogyok total olyanok mint a vitaminok. Kipakolom a C vitaminos flakkont es beleszorom. Tokeletes. Minden reggel delben este itt vagyok es szedhetem ha kell. Ez mar tuti jobb hatasu mint Peter idegnyugtatoja. Az tompit de nem kapcsol ki. Nekem azonban pihenes kell.
Beszelgetunk Marieval amikor hatni kezd. Faradt leszek levert es ahogy vagyok letompulok. Elnezest kerek es megyek a szobaba. Mi a fasz ez? Lehet nem is nyugtato? Jo nyugi. Ne panikolj. Csak kiurul es jobb lesz. Ki kene hanynom. De nem tudok. Meg már felszivodott. Csak nincs agyam. Francba nem tudok gondolkodni. Tiszta fej kell. Tuleles. Ösztönös? Annak kene lennie. De ez nem nyugtato. Vagy ha az akkor rohadt erős. Bassza meg. Nem tudom mit vettem be. Gondolkozz! Uram? Fájdalom kell. Azonnali! Gyorsan mert nem fog az agyam. Ki kell tisztitani.
Elokapom a bankkartya méretű kesem es nekiszoritom a combomhoz a hideg fémet. Joleso fajdalom jar körbe ami segit aztan megegyszer es utoljara. Érzem a csipest a fajdalomat es ez most ad egy pluszt amitol eszemnél maradok. Szolni kene valakinak? Es ha valami mas? Oke csak had ürüljön ki. Jo lesz. Minden rendben lesz. Megbeszelem szépen magammal es Nagyurammal hogy ennyi eleg volt...
Eperke bazdmeg tedd azt le de azonnal!
Mar ugyis le akartam ha nem szolsz is.
Eszetlen idiota nőszemély. Egyik hülyébb mint a másik. Hát erre neveltelek? Menj es szolj valakinek. Szolj Öcsinek!
Nem szolok megvan a dolga.
Dragam ez egy parancs volt.
Még jo hogy te mar nem tudsz parancsolni.
Ideges aurajaval egyutt eltűnik. Jon valaki. Csak fogom a harmas verzo sebet. Francba a kés. Gyorsan a parnam ala rejtem de leesik hatul. A combomat betakarva konyvet veszek elő. Ugy teve mintha olvastam volna. Remegő adrenalintol átitatott testem félelemben tudja hogy le fogok bukni de próbálok megnyugodni es mar nyilik is az ajto.
- Cherry? - a gyomrom fordul. A keserű epét visszanyelem. A gyerekek az udvaron vannak hallom a sikongatast es a kacajokat. Arra koncentralok inkabb. - Kedvesem tegnap nem tudtunk beszélgetni. Szeretném ha tudná hogy... - ram nez de nezi kozben a konyvet is a kezemben. Megfogja a kézfejem es szetnyitja az ujjaim. Ekkor veszem eszre hogy véresek maradtak.. Pedig probaltam en eltorolni de olyan... gyorsan? Nézi a szemeim kozben megnyom ket gombot az óráján. - Monami? Megsérult valahol? - nem tudok megszolalni. Egy koszobor lettem kitagult szemekkel. Balazs benyit es megall Nizza mogott. Itt jott a francia halandzsa majd Balazs bolintott es kiment. - Honnan van a vér? Kedvesem? Hol vérzik? - megrazom a fejem kikapom a kezéből a tenyerem és hirtelen feljebb huzom a takarot. Felpattan es hatral. Azt hiszi megrugom. Nezegetjuk egymast. Megjelenik elottem a kep ahogy kiadja a parancsot. Undorral nezek rá. Peter benyit majd szepen elmondja neki ugy hogy en is értsem szepen angolul.
- Hozzon egy fecskendot mert lehet szukseg lesz ra. - Megrazom a fejem csak magam ala huzom a labam es atkarolom magam. A veres ujjkozoket Petya is egybol kiszurja. Csak ő kevésbé ovatoskodik. Megfogja a takaromat es egy kurva eros rantassal leszakitja rolam. A labam levágódik. Felfedve a 3 véres csikot.
- BASSZA MEG EPER!
- Csak finoman barátom. Csak finoman.
Flavio kimegy. Petya marad es beszelni kezd. Kerdezni. Nem tudom miket mert az nem maradt meg. Csak azt érzem hogy szeret. Es rosszul vagyok magamtol amiert en nem ugy. A keringesén erzem hogy melegseg dől belem. A homloka a homlokomon. A fejem ahogy fogja. A torkom ahogy tartja.
- Eperke ne csinald ezt magaddal.
Bolintok. Erzem ha megszolalok akkor kiszakad minden. Atkarolva ringatom. Minden rendben lesz. Mondogatja.
Elvesztettem egy kisbabat tegnap. Gyászolok. Hol vagy Tigrisem? Miert nem vagy velem? Még mindig Alexa érzelmei vannak bennem. A seb nagyon csip. Eszméletlen nagyon aucs. Nagy levegoket veszek. Nagyon faj a fertotlenito miatt. Aztan ram kerul egy kötés. At a combomon.
- Miert tetted? Bebi nem kell ezt tenned magaddal. Mindenki szeret es biztonsagban vagy. Vigyazok rad. Maradok veled jo? - Oh szegenykem hát nem is él ha allandoan csak velem van elfoglalva.
Kint a nyuzsgo gyerek sereg nem tud semmirol. Nem is kell nekik. Zente es Zoe kartyaznak. Tica rajta ül a combomon ami nagyon fajni kezd es leemelem magamrol. Itt vagyok. Gyerekek anya vagyok. Koncentraljunk a feladatra. Kicsit tompább vagyok de jol. Még mindig a gorgonal. Auto hang. Talan Szabi? Szaladok a kapuhoz de csak ujabb valtas miatt jottek az őrök. Nem. Ez nem ő. Kullogok be a szobamba. Majd este. Talán. Annyira álmos vagyok. Aludni azonban nem akarok.
Roccora ebredek. Az arcat latom es a tenyerét. A szemem pislog kettot.
- Innod kell. Ha nem iszol Peter kikot es bekoti az infuziot.
- Add! - a pohar a kezembe kerul.
- Végre megszolaltál. - Igen. Ha tudok akkor tudok de ha nem, akkor ne varjanak tolem csodat. Iszok majd eltolom magamtol amit nem enged. - Nem fekszel vissza! Jossz ki az udvarra! A levegore. Hallasz?
- Hagyjál mar. Faradt vagyok.
- Jo akkor savanyodj. - megsertodott. Ferfiak. 🙄