Vigyázz, kész WEASLEY!

Roxfort

Már sötét volt kint mikor leszálltunk a vonatról.
Harryékhez siettem ahogy azt ígértem... de talán jobb lett volna ha az ikrekkel maradok ugyanis szakadó esőben kellett nyugodtan a hintón ülnünk.
Ha ez nem volna elég mikor csuron vizesen üres hassal beléptünk az ajtón Hóborc a Roxfort egyik szelleme vizes lufikkal dobált minket tanulókat míg McGalagony professzor a szellemet szidalmazva próbált javítani a helyzeten.

- Menjetek - szóltam a fiúkra míg Hermione már rég előre sietett a nagyterembe

- Óh Mrs. Thatcher ?! - szólított meg McGalagony amire hátrafordultam gyorsan

- Igen tanárnő? - néztem a hátam mögé

- Van egy jó hírem az ön számára! Ritkán van ilyen de a jó tanulói átlag mellett amivel magácska tagadhatatlanul rendelkezik akkor feljebb viszik pár évvel... vagyis magát Thatcher kisasszony a hatodévesek közé tettük- szedte össze magát

- Tessék? Ez most komoly? - akadtam ki de a tanárnő reakcióját látva inkább lenyugtattam magam - Vagyis úgy értem... hogy őhm...miért nem Grandert viszi? - intettem a terem felé közben kikerültem egy vízzel teli lufit ami felém száguldott

- Grander kisasszony utasította vissza elsőként maga az utolsó reményem- nézett rám szemüvege mögül kissé könyörgőn amire beadtam a derekam

- Rendben tanárnő ám legyen- mosolyogtam

- Nagyszerű! - húzta mosolyra ajkait

Ezek után bementem a terembe és megkerestem a többieket is.
Mikor leültem az asztalhoz Fred és George mellé a velem szemben ülő Hermione beszélt éppen.

- Ez rabszolga munka! Hisz fizetést se kapnak! - beszélt Hermione egyértelműen a házmianókról

- Hermione én megértem, hogy aggaszt téged a dolog de nem tudsz mit tenni ellene - próbáltam nyugtatni a lányt

- Igaz, és nekik ez így a jó- helyeselt Ron

Nem tartott sok időbe és egyik elég jó barátnőm sétált mellettünk aggodalmaskodva helyet keresgélve, ami épp úgy elvonta mindannyiunk figyelmét, hogy megszakadjon a beszélgetés.

- Petra! - szólítottam meg határozottan a lányt aki amint realizálta ki is szólt hozzá vigyorogni kezdett

- Áhhh szia Thatch - mindig így becézi a vezetéknevem, mikor elkezdte letudtam volna ütni de mostanra megbékéltem vele

- Mit csinálsz? - kérdezte Fred a lányra pillantva

- Nincs elég hely - motyogta a lány de a vigyor nem tűnt el arcáról

- Az lehetetlen, úgy van kialakítva a hely, hogy ez ne legyen lehetséges- szólt közbe Hermione amire most meg kellett, hogy forgassam a szemem

- Ülj le ide- biccentettem a velem szemben lévő helyre amire Petra bólintott és az asztalt megkerülvén lehuppant Hermione és Harry közé

- Kösz- vigyorgott amire újra szemet forgattam de már halvány mosollyal

- Életképtelen- válaszoltam

- Már megint ? - kérdezte Petra és George kórusban

- Csak titeket illet ezzel a jelzővel- karolt át Fred büszkeséggel hangjában

- Igen mivel te tökfilkó vagy- pöcköltem homlokon amire felnevetett

- Áh, tökéletes- ingatta fejét nevetve

Egy kis csönd után Ron szólalt meg.

- Aaaahj... már olyan éhes vagyok- mutatott az üres asztalra