1.

941 75 6
                                    

○Jimin pov.○

- Én ezt nem csinálom. Inkább magam vonulok börtönbe szexuális célú zaklatásért, de hogy én most kimenjek innen, az teljesen kizárt.
- Jimin, nem bújkálhatsz órákon keresztül a mosdóban. - Taehyung hiába kopogtatott perceken keresztül a fülke ajtaján, még csak fontolóra sem vettem, hogy elhagyjam azt.
- Akkor jó, mert örökre itt akartam maradni, nem csak órákra.
- De ne már, haver, ez nem a világ vége, nincs semmi gond.
- Persze. - Horkantottam fel. - Az egész iskola végig hallgatta, hogy kefélni akarok Jungkookkal. Ráadásul még csak komolyan sem gondoltam. A te hibád az egész.
- Tudom, és sajnálom. Viszont...- Megköszörülte torkát, s hangvétele miatt már rájöttem, hogy mit szeretne mondani. - Ha már mindenki úgy tudja, hogy tetszik neked, nem lehetne, hogy...ez így is maradjon !?
- Tae-
- Tudom, hogy sokat kérek, de esküszöm bármit megadok érte. Állom az összes étkezésedet, vagy nem tudom, de nem akarom, hogy az öcsém tudja, hogy meleg vagyok. Félek elmondani bárkinek is rajtad kívül, te pedig a kezdetektől felvállaltad. Kérlek, Jimin...
- Sokkal tartozol majd nekem. - A zár kattant én pedig kiléptem barátom mellé, ki azonnal egy ölelésbe vont, s hálálkodva megköszönte. Mivel már ment az óra pár perce, így senki nem volt a folyosón szerencsére, ám mikor benyitottunk a terembe, s észrevettek, mindenki tapsolva és vigyorogva követték végig, ahogy fejemet lehajtva siettem a helyemre. Ennél kínosabb életem már nem is lehetne. A maradék óráimat úgy éltem túl, hogy vagy a padba olvadtam, vagy legjobb barátom oldalába. Nap végén a mosdóba siettem, hogy ott várjam meg, míg mindenki elhagyja az épületet, vagy legalább azt, hogy becsengessenek a nyolcadik órára. Mikor már semmilyen neszt nem hallottam, megkönnyebbülten sóhajtva kiléptem a fülkéből és a csaphoz mentem, hogy megmossam arcomat. Mikor felnéztem a tükörbe, egy nagyot kiáltva ugrottam hátra ijedtemben és fordultam meg, hogy szembe legyek a helyiségben tartózkodó személlyel.
- Jimin, ugye ?
- Nem. - Ráztam meg hevesen fejemet. Elmosolyodott, majd karjait keresztbe fonva maga előtt pár lépést közeledett felém.
- Nem !? Hmm, akkor bizonyára összetévesztettelek valakivel.
- Aha, lehet. Én most mennék. - Jelentettem ki, majd egyszerűen el akartam menni mellette, de amint ráfogtam a kilincsre, szavai megállítottak.
- Hova sietsz ? Azt hittem, dugni akarsz velem. - Lassan fordultam meg, s a tükörből néztem vigyorgó arcára. Az istenért, nem tudja egyszerűen elengedni ezt a témát ? Nem is értem, mit eszik rajta Taehyung. Hah, ironikus, mikor azt ecseteltem nem rég az egész iskolának, hogy hogyan falnám fel a fiút.
- Talán te szeretnél velem ? Itt és most !? - Felsőm alját megfogva el is kezdtem fentebb húzni azt, majd mikor már arcom előtt volt az anyag, megéreztem hideg kezeit bőrömre simulni. A póló kiesett a kezemből a meglepettségtől, így az a kezére hullott, ő pedig lassan tolt hátra a falnak végig a szemembe nézbe. Ujjaival szinte észrevétlenül cirógatta oldalamat, én pedig döbbenetemben csak bámultam rá. Úgy látszik a magabiztosságom is csak két percig tartott. Vagy addig se.
- Tudod...elég hízelgő, hogy valaki mindenki előtt kimondja, hogy tetszem neki. Elég vonzónak tartom. - Szinte már fülembe súgta szavait, s mikor ajkai fülemhez értek, feleszméltem és felhorkantva löktem el magamtól.
- Szóval neked elég már az, hogy megtudd, ha valakinek bejössz és rögtön mész, hogy megfektesd, mert tudod, hogy könnyen menne ? Tudod mit !? Menj a francba. - Morogtam, majd arrébb lökve mégegyszer, hagytam ott végül, egyenesen hazaindulva. Vagyis először oda mentem volna, de aztán meggondolva magam Taehyungék felé vettem az irányt. Nem laktunk messze egymástól, így nem telt el sok idő, mire odaértem hozzájuk.
- Tae, itt vagyok. - Kiáltottam el magam, mikor benyitottam.
- Mindjárt megyek.
- Szia Jimin.
- Jongdae, szia. - Kínosan elmosolyodtam, hisz bizonyára ő is hallotta a mai akciómat. Csupán három évvel fiatalabb, mint mi, így ő most másodikos a gimiben. Elég jóban vagyunk, hisz sok időt töltök náluk, viszont jelenleg kínosan érzem magam, tekintve, hogy arra ment ki a játék, hogy beadjuk neki, tetszik nekem Jungkook. E-helyett már mindenki így hiszi.
- Szóval végülis ma választ kaptam a kérdésemre. Bár gondolom véletlen alakult így.
- Hát igen, drága testvéred lebuktatott mindenki előtt. - Sóhajtottam fel, ő pedig karomra simítva elnevette magát.
- Szerintem szuper vagy, hogy felvállalod. Csodállak érte.
- K-köszi. - Meglepett közvetlensége, s bár tudtam, hogy sokkal magabiztosabb, mint Taehyung, azért meglepett, hogy zavarba tudott hozni.
- Hali, Chim. Nem vagy éhes ?
- De, nagyon is. - Vágtam rá, majd ellépve testvérétől a konyhába mentünk. Felültem a pultra, míg néztem, ahogy összedob nekünk valamit. - Tudod, Jungkook nem biztos, hogy olyan kedves, mint ahogy azt gondolod.
- Hogy érted ?
- Hát csak...hallottam ezt-azt. Hogy nem a tartós kapcsolatok híve. - Rántottam meg vállaimat. Nem tudtam, hogy elmondjam-e neki a ma történteket, hiszen ő tényleg kedveli a fiút és nem akartam ezt elrontani. Ennek ellenére, mégis azt éreztem, hogy muszáj közölnöm vele, hogy nem Jeon a legjobb választás neki, hogy megvédhessem.
- Ez csak pletyka is lehet. Meg akarom őt ismerni  ahhoz, hogy eldönthessem, mi a véleményem róla.
- Megértem, csak...
- Én is éhes vagyok, TaeTae. - A szólított hátra nézett a helyiségbe belépő testvérére, s fáradtan sóhajtva egyet bólintott, majd elővett még egy tányért. Közben a fiatalabb mellém sétált, s mikor elhaladt mellettem a combomra csúsztatta tenyerét egy pillanatra. Félrenyeltem tette miatt, mire visszafordult hozzám és esküdni mernék, hogy egy pimasz mosoly futott végig arcán, ami hirtelen aggodalmasra váltott s újra hozzám lépve gyengéden ütögetni kezdte hátamat.
- Jiminie, ne fulladj már meg a semmitől. - Taehyung rosszallóan rázta meg fejét hátra sem nézve, én pedig már felháborodva szólaltam volna fel, de testvére keze hirtelen lefele vette az irányt. Ekkor már inkább leugrottam a pultról és barátom mellé álltam, rá mosolyogva, hogy ne higgye azt; valami gond van. Jongdae amint megkapta az ő adagját el is hagyta a helyiséget, mi pedig a fiú szobájába mentünk, majd az ágyán helyezkedtünk el.
- Mond csak...a tesódnak van valaki képben ?
- Miért kérdezed ? - Ráncolta össze szemöldökét félig teli szájjal.
- Csak érdekel. Sose hallottam, hogy tetszene neki valaki.
- Ja, hát nem tudom biztosra. Nem szoktam ilyesmiről kérdezgetni. De szerintem tetszik neki valaki. Múltkor hallottam a fürdőben, és valami Jia, vagy Minji nevet nyögött. Fhu, azóta is kiráz a hideg. - Megjátszva magát megborzongott az emlékre. Beharaptam alsó ajkamat, ahogy a neveken gondolkoztam, hiszen...Nem, az nem lehet. Sosem közeledett felém a fiú, ráadásul én úgy tudtam, heteró, úgyhogy kétlem, hogy most hirtelen egy srác kezdi érdekelni. Ráadásul pont én. Lehetetlen.

Sziasztok. Remélem tetszett nektek ez a rész is. Tényleg remélem, hogy élvezni fogjátok az olvasását^^ Én szeretem írni, így remélem, ez látszik is.♡
További szép napot mindenkinek ! ❤️🧡💛💚💙💜

I shout out loud; I love you  Befejezett✔️✔️Onde histórias criam vida. Descubra agora