Híres lakótárs ||T.Danny FF.|| Befejezett

II/IX. - A Telegdy család

-Nem kell félned! - Vette elő a telefonját és leállította a hangfelvételt. - Beviszlek a kórházba. - Fogott meg menyasszony pózban és kifelé sietett velem az erdőből. - Feljelentem ezeket a hülyéket, a pendrivet meg szét törjük.

-A..Azt hittem bántani fogsz.. - Zokogtam halkan a vállába.

-Még jó, hogy ezek ide hívtak.. Leírták nekem, hogy mit csinálnak veled. - Mondta kiakadva. - Kis faszok.. Minden rendben lesz, ne aggódj!

-Úgy szédülök.. - Mondtam halkan.

-Hát, vérzik is a fejed nagyon. - Sóhajtva segített be a kocsiba mikor kiértünk a földútra.

-Köszönöm, hogy ide jöttél. - Motyogtam nehezen.

-Sajnálok mindent, szemét módon viselkedtem veled.. - Csatolta be a biztonsági övemet.

*Dani szemszöge *

Csak bámultam magam elé, Levi megfenyegetett, hogy bántani fogja Bekit, ha nem szakítok vele és akkor is, ha keresem őt. Úgy döntöttem haza megyek anyáékhoz mert én ezt már nem bírom tovább, legszívesebben felpofoznám magam, hogy hagytam Levinek, hogy ezt csinálja. Ki kellett volna ütnöm őt amikor átmentünk hozzá és letörölni a videót is mindenhonnan, Kevint is szét verném, hogy ilyet csinált Bekivel. Látszott, hogy a felvételen nincs is szinte magánál. Egyébként pár perces csak a videó és nem hinném, hogy megtette Kevin, hogy lefeküdt vele. Nem bírna a szemembe nézni, ha megcsinálta volna.

***

-Oh, helló! Mindenki itthon? - Mosolyogva mentem be a kis kertbe, anya, Zsófi, Ádám és a felesége Bogi is a kertben ültek.

-Na hát, Danikám! - Mondta anya boldogan és fel állt, átölelt engem.

-Téged is látni erre, öcsi? - Kezelt le velem Ádi és átölelt megütögetve a hátam.

-Régen voltam már tudom. - Nevettem halkan és átöleltem a húgomat, Zsófit is.

-Utoljára az esküvőn találkoztunk! - Adott nekem két puszit Bogi, Ádám felesége.

-Tudom, tudom. - Nevettem halkan majd apára néztem ahogy kijött a házból egy nagy tálca hússal.

-Oh, haza jött az én középső gyerekem is.. - Lepődött meg majd halványan elmosolyodott és letette a húst, átölelt.

-Hiányoztatok! - Mosolyogtam halványan. - Segítsek valamit, fater?

-Ádám segít nekem, ő többet jön mint te. - Tett szenet a grill sütőbe, nagyot sóhajtottam.

-Tudod mennyire elfoglalt, a sok fellépés, zenék és forgatások. - Mondta anya szem forgatva. - Én sűrűn beszélek vele telefonon, az a te bajod ha sosem jössz oda!

-Apa, had segítsen Dani ha már eljött! - Mondta Ádi és mutatta, hogy menjek segíteni.

-Fellépések.. Zenék.. - Motyogta apa. - Sportolónak kéne lenned, nem zenélgetni.

-De nem akartam sportoló lenni, pontosan emiatt költöztem el itthonról Bekivel anno mert nem akartam ezt hallgatni, nekem a zene a mindenem. - Néztem apára kiakadva. - Inkább lennél rám büszke mert nem egy senki házi rapper vagyok kocsmákban, hanem igen is komoly sikereket értem el ebben a szakmában is.. - Mondtam el neki egy levegőre szinte.

-Én büszke vagyok rád, nem erről van szó. - Nézett a szemembe. - Csak ez nem egy szakma, hanem egy hobbi. A szakma amit a testvéreid csinálnak, én így gondolom és így is fogom.

-Apa, Dani nagyon jól megállja a helyét abban amit csinál. - Nézett rá Zsófi is. - Rengetegen imádják őt és bőven megél belőle. - Forgatta meg szemeit.

-Jó, témát lezárom. - Nézett ránk apa. - Akkor segíts begyújtani a tüzet, gondolom maradsz vacsorára. - Pakolt még valamennyi szenet a tartóba.

-Persze, hogy marad! - Vágta rá anya egyből.

***

-Ez nagyon finom volt, köszönöm! - Néztem anyára és apára, a többiek még ettek.

-Hol van Beki? - Kérdezte apa kíváncsian, megköszörültem a torkomat.

-Ez egy nagyon hosszú történet.. - Sóhajtva ittam a kólámba.

-Összejöttetek?! - Kérdezte Zsófi boldogan.

-Olyan régóta érett már ez a dolog köztetek! - Nevetett Ádi is, Bogi mosolyogva bólogatott ahogy anya szemei is felcsillantak.

-Hát, ez ennél tényleg jóval bonyolultabb.. - Nevettem és megdörzsöltem az arcomat.

-Volt itt ma Levike is, mondta, hogy megbeszéltétek, hogy elvisz neked pár cuccot a régi szobádból. - Mondta anya.

-Mi van? - Néztem rá hülyén egyből. - Anya.. Mit vitt el?!

-Nem tudom, nem volt nála semmi igazából.. - Mondta anya miközben megette az utolsó falatokat is. - Azt mondta megbeszéltétek, hogy inkább te jössz a dolgokért.

-Faszom.. - Motyogtam. - Igazából igen is meg nem is. - Álltam fel Zsófira nézve.

-Tudtam én, hogy előbb vagy utóbb összejöttök! - Tapsikolt.

-Anya felmegyek a szobámba és megnézem mit csinált Levi. - Néztem rá. - Mert amúgy rohadtul nem vagyunk már jóban szóval..

Álltam fel és bementem a hátsó ajtón majd felkocogtam az emeletre a szobámba, biztos, hogy valamit elvitt Levi. Közben megnéztem a telefonomat és láttam, hogy Kevin írt egy rohadt hosszú üzenetet.

~Csáó, haver.. Tegyük félre most a csata bárdot egyelőre, sajnálom, hogy akkora barom voltam.. Nem szabadott volna féltékenynek lennem mert Bekinek csak te kellesz! Sajnálom tesó, tényleg! ❤️ Viszont most nagyon nagy gáz van. Most jöttem be Bekivel a kórházba, a sürgősségire. Leviék bántották őt és el is esett, beverte a fejét egy fába.. Most varrják össze a sebet de meg is akarják röntgenezni, ha elolvastad ezt akkor indulj el mert szüksége van rád.

-Basszameg.. - Olvastam az üzenetet majd ott hagyva a szobámat visszamentem az udvarra.

-Mi a baj, kis fiam? - Nézett rám anya.

-Beki kórházba került szóval mennem kell. - Sóhajtottam nagyot és elköszöntem mindenkitől.

-Jaj! - Mondta apa. - Akkor menjél fiam, de gyere majd! - Sóhajtva ölelt át.

-Jövök, szerintem vele együtt! - Mosolyogtam majd beszálltam a kocsiba aggódva, remélem Kevin nem hazudott.

* Beki szemszöge *

Fel-felszisszentem ahogy varrták össze a sebemet, Kevin velem szemben ült a széken a kórteremben és a telefonját nézte. Nagyokat sóhajtozott és láttam rajta, hogy ideges meg feszült.

-Írtam Daninak. - Bökte ki. - Hogy mi van veled..

-Igen? - Kérdeztem halkan. - Áúú.. - Néztem az ápolóra sóhajtva.

-Sajnálom, már adtam helyi érzéstelenítőt de akkor várunk egy kicsit. - Állt meg egy kevés időre.

-Nem válaszolt szóval fogalmam sincs, hogy ide jön-e. - Túrta hátra a haját és kifújta magát.

-Szakított velem szóval nem hiszem, hogy ide jön. - Nevettem halkan majd lehunytam szemeim amikor az ápoló ismét elkezdte összevarrni a sebemet.

-Nem minden úgy van ám, ahogy te hiszed. - Mondta Kevin majd fel állt.

-Most ezt hogy érted? - Nyitottam ki szemeim és rá néztem.

-Na most hív Dani, lehet, hogy jön! - Ment ki miután felvette, én ismét lehunytam szemeim és tűrtem a tompa fájdalmat amit a tű okoz amivel folyamatosan átdöfi a bőröm a nő.