Transformers Prime 2: A szabad robotok

7,fejezet A tengerész gyalogság

(Hope szem szöge)

5 évvel később....

Egy felemás szempárú sebhelyes arcú férfi van a lelki szemeim előtt. Deadshot...mellett fekszem és csak simogatom az arcát. Az ujjbegyeivel meg simítja az arcomat utána lassan közel hajol hozzám és finoman érzékien meg csókol. Viszonozom a csókot és szinte fel falom őt. A karjaiban találok menedékre, a testébe temetkezem miközben a mennyországot élem át a csókjával.Az ébresztőm ránt ki ebből a gyönyörű világból, oldalra nyúlok és ki kapcsolom. Fel ülök az ágyamba és magam mellé nézek. 5 év telt el mióta agresszívan el vitték őt azóta semmit sem hallottam róla. Kitty és én tudjuk hogy mit csinálnak azokkal akiket a K.S.I. visz el...be zúzatják...azóta el költöztem és Kittyvel ketten lakunk egy kis lakásban itt a bázison. El nézek a velem szomszédos ágyra – Kitty- Erre csak hümmög – Kitty kelj fel – Fojtatja – Kitty kelj fel mert ma megyünk az új bázisra – Felém fordítja a fejét – Hova?- Fel húzom a lábaimat – A Szellem másik bázisára – Bólogat és fel ül – Hozzak reggelit?- Erre csak bólogatok és ki megy. A Szellem át helyez minket egy sokkal el dugottabb helyre közel a tengerhez. Ki nőttük a mostani bázisunkat és úgyis egybe akarnak minket vonni a tengerész gyalogosok 4 transformerével. Mind a 4 transformer át állt a mi oldalunkra a lázadóktól de azt sem ön szántukból tették. Valaki onnan meg kérte őket vagy nem is tudom de át álltak a mi oldalunkra- Dízel álá Kitty – Kitty vissza ér két kannával, az egyiket oda adja nekem a másikkal le ül az ágyára velem szembe és neki dől a falnak- Te is rájuk gondolsz?- Bólogatok – Ki másokra?- Egymásra mosolygunk – Legalább hagytak itt rengeteg emléket – Ezzel Kitty a cuccaikra értik amiket itt hagytak mindent meg tartottunk nem hagytuk hogy le foglalják – Hiányoznak...- Bele iszok a kannába – Nekem is...- A nagy lelkizés utána meg ittuk a reggelinket és össze csomagoltunk. Egy hátizsák és egy kisebb táska kíséretében meg indultunk a híd felé ahol a családjaink és a csapat sorakozott. Látom ahogy Jing fogja apa és anya kezét oda megyek hozzájuk – Sziasztok – Rám néznek – Szia nap sugár – A szüleimmel meg romlott a viszonyom azóta, ha lehet kerülöm őket de a kis húgom miatt előttük jó pofizok – Hope tudsz úszni?- Bólogatok – Akkor majd meg tanítasz?- Kérdezi tőlem Jing csillogó szemekkel – Persze neked bármit – Rám mosolyog utána meg indulunk a föld hídba. Amint át érünk meg csap a sós hideg tengeri szél. Az egész "központ" aminek nem nevezném három épületből áll, előttünk van egy kisebb ki kötő. Mögöttünk a hatalmas végtelen erdő és az óriási hegyek amiken a tetején hó van. Lenox sétál felénk – Jó reggelt botok – Karba teszem a kezemet, apa szólal meg – Amikor azt mondtad hogy az új bázisunk jobb lesz nem erre gondoltunk – Muatat el apa a három omladozó épület felé – Nyugi kettő raktár az egyik a lift a bázisra – Forgatom a szemeimet – Gyertek körbe vezetlek titeket az új otthonotokban. A tengerész gyalogos fiúk kicsit késnek dolguk akadt – El indulunk az egyik omladzó bázis felé, rá állunk a teher liftre és el indulunk lefelé. Magamra szorítom Deadshot régi rongyos kabátját, teljesen át van itatva az illatával. Annyira hiányzik...

(Deadshot szem szöge)

Az ágyamon ülök egy szál trikóban és rövid nadrágban. Az új karomat nézegetem, az új test részeimet nézegetem...Olyan mintha a K.S.I. teljesen ki cserélt volna engem. Nem hullik le rólam a fém, érzem mindennek a tapintását, a hideget, a meleget mindent. Fel állok és el kezdek öltözni, így is késésbe vagyunk az új bázissal kapcsolatban – Vadászeb, Célkereszt, Ravacs ébresztő- Két régi tank katonám át állt mellém mikor meg hallották hogy a K.S.I. mellett vagyunk. Mivel a K.S.I. jó cuccokat gyárt így jól jött nekik hogy itt vagyunk- Kelek kelek ke...elekek – Miközben Vadászeb ezt mondja le esik az ágyról- Miért kell ennyire sietni?- Cél kereszt hisztizve mászik ki az ágyból – Mert így is késünk -Ravacs nincs az ágyában – Hova tünt?- Áll Ravacs ágya felett Vadászeb értetlenül – Gondolom csomagol – Amint fel öltöztem én is el kezdek csomagolni – Ha oda érünk viselkedjetek – Ezzel le zárom a beszélgetést és a hátamra kapom a táskámat és el indulok. Ravacs a kikötőben áll zsebre vágott kézzel és élvezi a csípős tengeri szelet. Oda megyek mellé és én is zsebre vágom a kezemet. 5 évvel ezelőtt mikor el vittek minket Optimus és Megatron fel ajánlotta hogy a K.S.I. ki pofoz minket és kapunk rendes katonai képzést. De titokba ezt titokba kellett tartanunk addig ameddig Optimus és Megatron helyre rakta a Szellemben történt dolgokat. Át karolom Ravacsot – Tudom mit érzel – Meg ütögeti a karomat – Bassza meg – El nevetjük magunkat – Tudom – El nézünk mind a ketten a horizont irányába – Bárcsak láthatnám őt újra – Ravacs nagyon magába zuhant amióta Kittytől el szakították. Bennem csak az tartotta a lelket hogy majd egyszer újra láthatom Hopeot. Optimust mindig meg kérdeztem hogy hogy van Hope és ő mindig el mesélte volt hogy képet is mutatott róla így bár hol fel ismerem őt. Meg ütögetem a vállát utána meg indulunk a hajó felé ami el visz minket az új bázisra. Még meg várjuk a másik kettőt és el indulunk, a hajó testébe bújunk el mind – Hat óra oda az út fiúk jóbb ha kényelembe helyezitek magatokat- Szól le nekünk a kapitány, Vadászeb el helyezkedik kényelmesen – Akkor csicsika – A fejére húzza a sisakját és már horkol is – Jobb ha pihenünk úgy is gyorsabban telik az út – Cél kereszt követi Vadászebet. Jobb ha én is követem az ő példájukat Ravaccsal együtt és alszunk.