A kertemben ülök,vázlatokat készítek egy tea társaságában. Nem maradok kint sokáig mert már be van borulva és dörög az ég .Nagyon hálás vagyok hogy 19 évesen a saját ruha márkámnak köszönhetően már egy házat is tudtam venni ahol egyedül élek. Najo..mégsem. Léna a legjobb barátnőm folyton nálam van,mintha csak velem lakna. Na de vissza az elejére.
Egész karrierem során ez a kedvenc munkám. Jelenleg Ati táncosainak én tervezem a jelmezeket/ruhákat. Bevallom hozzám is közel áll a tánc. Nem rég talált rám a management,ami számomra hatalmas megtiszteltetés,hisz igen,oda vagyok Atiért mint sok más lány. Mindig is tudtam a létezéséről, de csak 2021-ben figyeltem fel rá,amikor kijött a Camouflage. Hihetetlen inspiráló volt számomra az album. És hát viszonylag sokat segített.
Egy gyerekkori trauma miatt drogfüggő lettem. Elég keményen és rengetegszer visszaestem/esek,de persze úton vagyok a gyógyulás felé. Minden tiszta pillanatomért hálás vagyok,pont ma egy hónapja nem csináltam semmit.
-Jázmin azt akarod hogy az összes vázlat és ruha anyag elázzon? Gyere már be ennyire még te sem lehetsz ilyen szerencsétlen-zökkentett ki a gondolataimból Léna. A legtisztább lelkű és a legkedvesebb ember akit ismerek.
-Megyek de mondjuk nem bánnám ha segítenél becuccolni-Válaszoltam miközben láttam az első villámot.
-Amúgy nem akarod megmutatni Atinak a vázlatokat? Vagy meddig nem mersz még ráírni? -Vagy csak megint "nincs kedved,meg amúgy is biztos elfoglalt" mint az elmúlt 3 hétben?-Faggatott ironikusan barátnőm.
-Ami azt illeti..pont mára beszéltem meg vele egy találkozót hogy megnézze a kész jelmezeket,meg csak úgy dumálni egyet.-Mondtam meg neki az igazat.
-Még a végén lány kérés lesz.-nevetett. Na de tényleg írj már rá!-folytatta,abban a hitben hogy csak vicceltem.
-Mondom ma találkozunk,de tényleg semmi komoly. Viszont nagyon izgulok;mi van ha elbaszok valamit? Nem leszek neki szimpatikus? Valami rosszat mondok? Mi lesz akkor ha ne adj isten fikás lesz az orrom?-Mondtam ki hangosan a gondolataimat,mire Léna olyan nevetésben tört ki hogy már a hasát fogta.
-Majd rakok el neked zsepit.-Nyugtatott
-Kicsit szar hogy beleestem. Úgy értem reménytelen-Mondtam.
Ahogy kimondtam Léna rögtön elővette a tarot kártyáit és választ keresett bennük minden kérdésemre. Kisebb-nagyobb sikerekkel.
__________________________________
Ati egy viszonylag eldugott,kis kávézót keresett valahol a város szélén. Oda felé úton nyilván izgultam de azzal nyugtattam magam hogy biztos odáig lesz a jelmezekért. 20 perc buszozás és egy séta után megérkeztem a helyre,ahol rögtön megláttam Attilát,és a mellette ülő barátnőjét. Kicsit olyan érzésem volt mintha én lennék a harmadik kerék,de ez gyorsan változott. Borzasztóan feszült volt a hangulat.
-Hali-köszönt teljesen közvetlenül és lazán,pedig rajta is érezhető volt a szorongás -Ő is szerette volna látni a terveket ha nem baj.-Nézett a mellette ülő lányra.
-Sziasztok! Semmi gond,örülök ha érdekelnek a munkáim-néztem a barátnője szemébe,akiben nem volt túl nagy kedvesség.
Nem is a munkáimat nézte hanem folyamatosan engem hesszelt,amit Ati is észrevett ezáltal a hangulat csak még inkább feszültebb volt.
-Nekem nagyon tetszenek! Mikorra tudjátok elkészíteni az összeset?-kérdezte egy kicsit félénkebb és visszafogottabb hangnemben amit nem értettem.
Mondták hogy kicsit introvertáltabb de azt hittem ennél bővebb lesz a találkozás.
Átbeszéltünk mindent,beszélgetés közben fel is oldódtunk mind a ketten. A barátnője egyszer csak felállt és kiviharzott a kávézóból.
-Figyu ne haragudj,ha hazaértem írok instán,befejezzük ezt a beszélgetést és elmagyarázom hogy mi történt. Tényleg sajnálom,de mennem kell.-Az elköszönés előtt egy halk "bazdmeget" még elmormogott és ment a lány után.
__________________________________
Otthon csalódottan elmondtam mindent Lénának,mikor reagálhatott volna az egészre pont rámírt. Léna kényszerített hogy olvassam fel neki hangosan.
"Szia Mina,ez most kicsit cink lesz tudom,de pont a találkozás előtt vesztünk össze ami mostanában egyre gyakoribb,gecikínosan éreztem magam,remélem benned nem keltett hasonló érzéseket ez az eset. Nagyon szeretem ezt a lányt,rettentően félek hogy elveszítem."
-Miafasz a pali most kajak a ruha márkád nevén hív-nevetett Léna
-Na megragadtad a lényeget...miért nyílik meg nekem? Miért mond el ilyet? És miért zavar ennyire hogy más lányról beszél amikor most találkoztunk életünkben először?-soroltam kérdéseim.
-Akarod hogy elővegyem az ingám?-próbált segíteni az ezoterikus beállítottságú barátnőm.
Nem megyek sokra vele..most mit válaszoljak?
Sziasztok! Úgy gondoltam mivel mostanában időm is engedi belekezdek egy ff-be. Igyekszem minél izgalmasabb sztorit írni,és persze figyelni arra hogy mindenki kellően bele tudja magát élni.Lenne igény a folytatásra?
YOU ARE READING
Mégis Léteznek Véletlenek?
Fanfiction"Csak ültem,s meredten néztem magam elé. Az idő megszűnt létezni,a levegő vétel sem volt egyszerű. A kezem sem tűnt igazinak,minden csak szimuláció. Ismerős érzés...Véget vethetek valaha ennek?-Tűnődtem miközben próbáltam összeszedni minden erőm hog...