Mégis Léteznek Véletlenek?

14.(16+)

Ahogy közelebb húzott magához tudtam hogy régóta várt már erre. -Megcsókolhatlak? - kérdezte mikor már a szánk súrolták egymást Ahelyett hogy válaszoltam volna a szájára tapadtam és a nyaka köré fontam a karjaimat, úgy húztam magamhoz közelebb. Hirtelen változtatott a helyzeten ő leült a kanapéra és az ölébe húzott, így folytattuk eddigi tevékenységünket. Egyre fülledtebb és fülledtebb lett körülöttünk a levegő ezért elváltam a szájától hogy a szemébe nézzek. Attilának nem is kellett több elkezdte csókolgatni a nyakamat. Itt-ott meg is szívta de nem bántam. Mielőtt a nyakamtól lejjebb haladt volna felnézett a szemembe olyasmi engedélykérésszerűen, bólintottam egyet ezzel engedélyt adva neki. Egy fekete szatén, spagetti pántos ejtett kivágású ruha volt rajtam,amit elkezdett szépen lassan lehúzni rólam.Mostmár melltartóban és bugyiban ültem. Ekkor gondolt egyet felkapott az ölébe és bevitt az ágyra, kicsit erőszakosan ledobott de azért óvatosan, én végigfeküdtem az ágyon, Attila a számtól egészen a bugyim vonaláig végigcsókolt. Elkezdte nőiességem kényeztetni,először csak félrehúzta a bugyimat,de mikor meguntam hogy csak én élvezem a szituációt változtattam a helyzetünkön. Lehúztam nadrágját,én voltam a soron...
Végig az arcát néztem, látni akartam a reakcióit. Mikor meguntam visszatértem a szájával egy vonalba, egy darabig csak néztük egymást a naplemente fényében aztán hirtelen a szájára húzott és egy újabb csókcsatába kezdtünk ezalatt benyúlt a bugyimba ezért belenyögtem a csókunkba. Értette a célzást ezért nem tétovázott, kihúzta az éjjeli szekrény fiókját kihúzott onnan egy óvszert majd a kezembe adta. Egyből lekúsztam róla rágörgettem az óvszert majd lehúztam magamról a bugyimat majd megkértem hogy dőljön neki az ágy háttámlájának mert nekem úgy élvezetesebb. Egy kérdés nélkül beleültem az ölébe. Az elején kicsit feszített, ezért vártam egyikőnk se mozdult. Attila próbált ellazítani azzal hogy a hátamat és az arcomat gyengéden simogatta. Egy kis idő után már egyáltalán nem feszített ezért elkezdtem mozogni amit mindketten egy jóleső sóhajjal értékeltünk. Egyikünk sem akarta hogy unalmas legyen így pozíciót váltottunk így már én voltam alul.
Most hogy lekerült a melltartóm,kicsit elhagyott az önbizalmam,amit Ati is észrevett. Elkezdtem takargatni magam.
-Jól vagy?-Állt meg egy pillanatra ezt követően egy puszit adott a homlokomra. Kicsit szokatlan volt hogy ennyire természetesen tette. -Ne takargasd magad,tökéletes vagy. Szeretnéd hogy abbahagyjam?-Látszott rajta hogy nem szívesen kérdezte meg,és én sem szerettem volna hogy abbahagyjuk szóval megráztam a fejem és a kezeim újra a nyaka köré fontam. Nagyon jól esett amit mondott,örültem hogy így lát.

Egyre közelebb éreztem magam a végéhez és ő is egyre gyorsabban kezdte el venni a levegőt.
Mikor végeztünk csak lefeküdt mellém és egy kis ideig nem is mondott semmit.
-Jól érzed magad?-Puhatolózott.
-Igen...kifejezetten.-Bújtam hozzá.-Kaphatnék egy törölközőt?-Kérdeztem.
-Persze.-Válaszolt majd a mellettünk lévő szekrényből kivett egy törcsit és egy pólót.
Szó nélkül kiindultam a fürdőbe miután magamra tekertem a törölközőt. Engedtem a kádba vizet,beleültem majd ijedten néztem a telefonra,miután láttam hogy 2 nem fogadott hívásom is van Árontól.

"Jázmin kérlek vedd fel,beszélnünk kell"

Elkezdtem aggódni szóval visszaírtam neki;
"ha olyan fontos kerlek irdd le,megijesztesz"
1 perc után kaptam is a választ:
"ne aggodj,hazaerek felhivlak es megbeszeljuk,amugy hannahoz van koze gondolom tudod hogy itt van"

Meg sem lepődtem...innentől kezdve már nem igazán érdekelt,de úgy voltam
vele mindenképp meghallgatom amit mond.
A szobából lépteket hallottam a fürdő felé,nem sokkal később Ati résnyire kinyitotta az ajtót.
-Jöhetek?-Szegezte szemeit a kilincsre.
Már úgy is mindegy.
-Igen.
A derekára tekert törölközőt levette magáról és beült a kádba mögém. A haja szokás szerint gubancokban állt,a tekintete teljesen más volt mint szokott lenni. Először igyekezett nem érni hozzám,ezért én kezdeményeztem.
Ahogy hátradőlt megfogtam a kezét,mire ő közelebb húzott magához.
-Akkor jól gondoltam.-Mondta halkan,mégis hallhatóan hisz ajka a fülem súrolta.
-Mit?
-Hogy neked nem csak ennyit jelentett ez az egész.-Felelte,a hajamat igazgatva.
-Nem tudom. Nagyon szeretlek úgy mint barátot. És lehet hogy kicsit jobban,de bizonytalan vagyok,nem akarok csalódni.
-Ezzel azt szeretnéd jelezni hogy részedről ez egy barátság extrákkal téma?-Kérdezte az eddig megszokott nyugodtságával.
-Nem. Vagyis..nem tudom. Sok minden van az életemben amit helyre kéne hozzak és lehet nem lenne szükségem most egy komoly kapcsolatra. Nem szeretnélek megbántani,lehet jobb lenne ha távol tartanálak.-Mondtam el az igazat.
-Segíthetek.-Reagált a mondatom első felére,majd megpuszilt és közelebb húzott magához.

Ati szemszöge:

Mina azt mondta itt marad estére szóval adtam neki egy pólót és egy melegítő nadrágot. Nem értem milyen tervei vannak velem de én képes vagyok várni rá.
Épphogy elaludt mellettem mikor elkezdett csörögi a telefonja,rögtön felvettem.
-Jázmin kérlek ne haragudj,meg tudom magyarázni mi volt ez az egész és miért voltál ennyire rosszul a kokaintól amit adtam,csak tartsd magad távol Hannától!-Szólt bele a telefonba.
-Áron? Te vagy az?-Kérdeztem lepődötten.
-Igen,azt beszéltük Jázminnal hogy felhívom és megbeszélünk valamit,de nagyon nehezen válaszolt az üzeneteimre.-Folytatta.
-Dolga volt...-Végülis tényleg.
-Át tudnád neki adni amit most mondtam?
-Persze,holnap elmondom neki csak most alszik,elfáradt.-Nyugtattam
-De hát még csak 9 óra van. Mit csinált?
Úgy éreztem ha csendben maradok,azzal többet mondok.
-Akkor örülök hogy beszéltünk..Szia!-Búcsúzott el,majd kinyomtam a telefont.
Éppen mentem volna vissza a már igazak álmát alvó Minához,de Murphy törvénye szerint pont akkor kezdett el rezegni az én telefonom.
-Szép estét Hanna,szabad tudnom hogy miért keresel ilyenkor?
-Hát igazából,örülnék neki ha holnap tudnánk találkozni és beszélgetni egyet,csak kérlek Jázminnak ne szólj erről!-Intett óvatosságra.
-De miért? Ne haragudj de nem értem hogy nekünk miért kéne találkozni,és azt sem hogy erről Jázmin miért nem tudhat.-Értetlenkedtem.
-Csak örülnék neki ha tudnánk személyesen találkozni és beszélni. Eljössz?
-Nem tudom.-Tettem rá a telefont.
Egyre zavarosabb ez az egész. Nem értem hogy Áronnak és Hannának mi közük van egymáshoz. Azt mondta Áron hogy Mina tartsa magát távol Hannától,azt nem hogy én is. Valami bűzlik és ezt ki fogom deríteni,ezért is fogok holnap találkozni Hannával.
Vártam még egy kicsit hátha esetleg valaki még fel szeretne engem hívni és miután megbizonyosodtam arról hogy ma már senki,odamentem Minához.
Lefeküdtem mellé,hátulról átkaroltam és óvatosan magamhoz húztam figyelve arra hogy ne keltsem fel,majd egy puszit nyomtam a vállára.