Ez nem csak egy ábránd!

•2- Vidámpark

-Jól vagy? - kezdett bele Bill.

-Most már igen...azt hiszem - mondtam egy erőltetett mosollyal.
-Várjunk! Hol-hol van a barátnőm? - kérdeztem miközben eszembe jutott, hogy ő végig a koncerten volt míg én itt ültem a színpad mögött.

- Nem egyedül vagy? - kérdezte Tom.

- Nem! A legjobb barátnőmmel jöttem aki ott maradt és nem tudja hol vagyok és biztos keres és aggódik és- kezdtem újra pánikolni.

-Hó hó! Nyugi! - nyugtatott Bill miközben leült mellém és kezét vállamra helyezte.
-Minden rendben! A barátnőd jólvan! Kint vár téged a biztonsági őrökkel.

-Köszönöm! - fordultam Bill felé és arcunk igen közel került. Csak néztem gyönyörű barna szemeibe.
- Kérlek ide hozzátok őt! - fordúltam a többiek felé.

Gustav bólintott egyet és már ki is ment. 3 perc sem telt el és már itt is volt.

- Y/n! Nagyon aggódtam! - szaladt hozzám és szorosan átölelt.

-Ne aggódj jól vagyok! - válaszoltam levegőért kapkodva.
-Hála Billnek- mosolyogtam a fiúra.

-Ó tényleg! Hála Billnek! - engedett el és rám nézett miközben szemöldökeit fel-le mozgatta.

-Hülye! - ütöttem tarkójára amitől felnevetett.

-Siettek haza? - kérdezte Georg.

-Nem! - válaszoltunk egyszerre.

-Nincs kedvetek eljönni velünk a vidámparkba? - kérdezte Tom.

Ránéztem barátnőmre.
-De! Miért ne? - válaszoltam helyette.

El is indultunk. A buszon Bill mellé ültem. Előttem Tom és a barátnőm, mellettünk lévő sorban pedig Georg és Gustav.

- És mi a nevetek? - kezdte a beszélgetést Gustav.

- B/n(barátnőd neve)

- Én Y/n vagyok. 15 éves. Bár ezt nem kérdezted- gondolkodtam el, Bill pedig fel nevetett én pedig felé fordulva mosolyogtam rá.

-Meg jöttünk- szolalt fel Tom.

Be mentünk aztán csak sétálgattunk.

- Nem akarunk fel ülni a hullámvasútra? - kérdezte Georg.

- De- mondtam majd megragadtam Bill csuklóját és velünk együtt a többiek is oda rohantak.

Én imádom a hullámvasútakat csak most még is féltem kicsit lehet, hogy még csak az előző pánikroham utóhatása. Na mindegy remegett a kezem, Bill mellett foglaltam el helyem és ő észrevette a remegő kezem és saját kezét összefonta enyémmel. Tevékenységére elpirúlva rá helyeztem tekintetem. Ő arca is piros volt de csak rám mosolygott.

-Nyugi! Nem lesz baj! - nyugtatott meg.

A hullámvasút fantasztikus volt. Utána tovább sétáltunk mikor is B/n neki ment egy fiúnak.

-Bocs - mondatát nem tudta folytatni mert meglátta a fiú arcát.
-Szia! -mosolygott a fiúra piros arcal. Nekem azonnal leesett!