3.rész

397 14 0
                                    

-Várj!- szólt utánam Daniel, amikor már a lépcső aljához értem. -Tudom, hogy legszívesebben a családoddal lettél volna.- idiótán igazgatta a haját. -De most már ide tartozol.- tette hozzá később.

Egy pillanatra kezdtem azt hinni, hogy mégsem akkora tuskó ez az ember, de csalódnom kell.
Mert az, és ezen pár jó pofi dumával nem igazán fog változtatni.

Megfordultam, és egyenes felsétáltam a szobába.

*

Az ünnepek alatt, ebben a házba rengeteg ember fordult meg, így nem csoda hogy a nappali úszik az egymásra tornyosult ajándékoktól. A legkisebb doboztól a legnagyobb dobozig állnak az ajándékok.A nagyobb dobozban el sem tudom képzelni mi lehet, de ha tippelnem kéne sok-sok kokain.
Na jó, ez nem igaz.
Vagyis lehet, ugyanis ő egy Maffiának a feje, szóval bármi elképzelhető. Ilyen az, ha rengeteg pénz és ember felett van hatalmad.

Reggelire simán csak müzlit ettem, mivel ebéd időben keltem fel, így vészesen közel van a fő étkezés.A mogyoró krémmel töltött kis párnácskák, azok amik talán nem teszik annyira elviselhetetlenné ezt az egészet. Bár nem sok ideig nyújt megnyugvást, de nekem ez is elég. Pár napja vagyok csak itt, de ez a ház igazán kiismerhetetlen számomra. Rengeteg szoba van, és ha nem kevesebb, de három helyiség biztosan csak nappalinak van fenn tartva.
Furcsa...
Szerintem Daniel nem sok időt tölt egyikben sem, hisz a dolgozó szobájában van egész nap.
Még a kaját is oda viteti fel.

Miután felálltam az asztaltól, megkérem az egyik őrt, hogy mutassa be a házat. Nem, nem kell beszélnie, csak mindenhova kísérgetnek, mint aki szökésre készen állna.Vagyis megtenném, de nem igazán ismerem ezt a palotát, sőt semmit nem tudok róla. A tervem szerint pedig meg kell ismernem, ahhoz hogy sikerüljön is. Miután a felső szinttel végeztem, a lépcsőn lefordulva a hatalmas folyosóra vettem az irányt, ahol rengeteg szoba sorakozott egymással szemben. Benyitogattam az összesbe, hátha egyik a hátsó kertbe fog nyílni. De csalódásomra, csak vendégszobák voltak, illetve egy edzőterem. Nem is csodálkozom, hogy ennyi pénzből miért ne lenne.
Legalább ha az ember belül rohad, kívülről legyen tökéletes, nem igaz?

-Callie!- rezzentem össze a nevem hallatától.

-Mr. Daniel hívatja önt.-tessékel ki az edzőteremből az őr, aki már jó ideje kísérget.

Végig szambázva a hatalmas házon, Daniel irodája elé álltam, és kettőt kopogva jeleztem, hogy itt vagyok, seggfej.

-Gyere.- érdes hangja egészen furcsának hangzott.

Az ajtón belépve, megláttam, hogy az említett férfi ajkai között egy füstölgő cigaretta pihent, a kezében itallal megtöltött pohár hevert. A szemeit lassan felemelve az enyémhez szögezte.

-Hallom, körbe jártad a házat.- hangja inkább tűnt kíváncsinak,mint gyanakodónak.
-És mond, tetszett a látvány?- mélyen nézett a szemembe, amitől még levegőt is elfelejtettem venni.

-Szép ház.-kis idő múlva sziszegem a fogaim között. Valószínüleg idétlenül állhatok itt, hiszen mindenhova nézek, csak az Ő szemébe nem.

-Anyámé volt, ő ajándékozta nekem.- össze ráncoltam a szemöldököm.
-Amikor kicsi voltam, mindig lakásban éltünk.- emlékezett vissza. -Erről a házról nem is tudtam, egészen a haláláig.- majd egy hatalmasat kortyolt az italából.

-Csodaszép ház.- lehet úgy hangzott mint egy idióta, de ezt nem tudom hova tenni, ez az ember sebezhetetlen.
A kihívó kinézete, és komoly arca sosem az sugallja, hogy neki vannak érzései.

-A legszebb benne hogy minden eredeti, nem nyúltam hozzá semmihez.- komorodik el.

-Ez nagyon szép gesztus.- biztatom.

Bár a férfi most egészen sebezhetőnek mutatja magát. Amit mondott most, úgy vélem az anyját nagyon szerette.
Viszont, akkor is csúnya dolgokat tesz, és rohadtul fizetnie kell érte.

-És miért hívattál?- jelzem neki óvatosan, mert biztos nem ez volt az oka.

-Tudod szilveszter van, szóval ma nem leszek itthon, ezért ma bármit csinálhatsz a házon belül.- milyen kedves vagy Daniel.

-Uhm...oké.- válaszolom furcsállva.

Int a fejével, hogy hagyjam magára, ezért a szobát elhagyva, a sajátomhoz sétálok. Amilyen gyorsan lehet beugrok az ágyba, és neki látok a tervemnek.

Nos, ha ma nem lesz itthon, akár pakolhatnék is. De, biztos hogy rengeteg testőr fog vigyázni a házra, főleg hogy itt tartózkodom.
Talán, ha lenne egy balesetem, akkor kórházba kéne szállítani, ahol csak jelezném a helyzetet az egyik ápolónak. Viszont ez tuti nem működne, mert vagy van magánkórháza, vagy még a rendes kórházak is neki dolgoznak.- gondoltam magamban.

Hosszas gondolkozás után, mintha fejbe vertek volna, az ötlet hirtelen támadt a fejembe, és mintha be is férkőzött volna abba.
Daniel-t el kell csábítanom, majd ha egészen új szintre lépünk, az az a kamu kapcsolatra, akkor mindenhova vinni akar majd, aztán csak úgy lelépek.
Azt hiszem ez működhet...

Csak annyit kell tennem, hogy egy kevés jelet küldök neki, majd megvárom hogy fusson utánam. Mint a gimiben, amikor a lányok hülyítik a kiszemeltjüket.

A tervem megvalósítását bízzuk a holnapra.

Maffiát KarácsonyraDonde viven las historias. Descúbrelo ahora