A Szerelem Csapdájában [Befejezett]✓

8. fejezet

Deku szemszöge:

Békésen aludtam, amikor is egyszer csak egy rúgásra lettem figyelmes az oldalamnál. Óvatosan, és egyben álmosan kezdtem nyitogatni szemeimet, ám ahogy megpillantottam Kacchan alakját azonnal kipattantak szemeim és bármelyik futó bajnok embert megszégyenítő gyorsasággal keltem fel a földről, majd öleltem meg tiszta erőből.

- Kacchan! Végre itt vagy, már azt hittem sosem jössz vissza! - szólaltam meg hirtelen, mire annyit éreztem, hogy izmai megfeszülnek, majd rögtön ezt követően megfogta a kezem és kidobott a szobámból, aminek hatására én elestem, így a földön ülve néztem eleinte értetlenül magam elé, majd lassan rá könnyes szemekkel.

- Takarodj! - mondta idegesen, és nem tudtam nem észre venni, hogy részeg, és hogy van vele valaki más is. Ezek után rám csapata az ajtót, mire én csak sokkolta ültem tovább, miközben a könnyeim némán folytak le arcomról a linoleum padlóra csöpögve. Nem sokkal később cuppanásokat és egyre hangosabb nyögéseket hallottam kiszűrődni a szobából, mire úgy éreztem megsemmisülök.

   "Ő most tényleg... ide hozott valami idegen fiút... és az én szerelmem... az én szobámban... az én ágyamon, részegen fekszik le éppen ezzel az idegennel."

Úgy éreztem meggyaláztak, megszégyenítettek és darabokra törték a szívem egy kalapáccsal.

   "Miért Kacchan? Miért... "

Úgy érzetem, hogy most kell egy támasz, így azonnal felálltam és mentem is a legjobb személyhez, aki segíthet ezt átvészelni. Amikor oda értem be is kopogtattam az ajtaján.

- Igen? - nyitott ajtót legjobb barátom, Uraraka-san. - Jézusom! Deku-kun... mégis miért ilyen vörös a szemed és az arcod? - vágott egyből aggódó arcot, mire én újra sírásba kezdtem, ahogy felidéztem a pár perccel ezelőtt történteket valamint hallottakat.

- Na jó gyere be és megbeszéljük. - invitált be a szobájába, ahová én kérdés nélkül egyből követtem. Mikor be értünk le ültünk az ágyára, majd halgatott, amíg kellően ki nem sírtam magam.

-------------------
   "Miért érzem úgy, hogy Deku-kunnak szerelmi bánata van? És nekem ettől miért van ilyen rossz érzésem?"
-------------------

- Na deku-kun? Mostmár el tudod mondani, hogy mi zaklatott fel ennyire? - kérdezte meg tőlem Uraraka-san, mire erőtlenül ugyan, de rá bólintottam.

- De ígérd meg, hogy nem fogsz e miatt megutálni, és hogy a barátom maradsz ezek után is. - mondtam enyhén elhaló hangon.

- Hát persze, hogy az maradok. Egy olyan dolog sincs ezen a világon, ami miatt megutálnálak. - mosolygott rám kedvesen és bíztatóan, ami okán vettem a bátorságot és bele kezdtem.

- Hhh... - sóhajtottam egy nagyot. - hol is kezdjem. Hát... nehéz bevallanom, de... meleg vagyok... - itt láttam, hogy teljesen lefagyott.

- Hogy micsoda? - kérdezte teljesen megsemmisülten.

- Baszus. Tudtam, hogy nem jó ötlet! - mondtam, majd már álltam is fel az ágyról, azzal a szándékkal, hogy elhagyom a szobát, ám Uraraka hirtelen megfogta a csuklómat, majd vissza húzott az ágyra, így újra mellette ültem.

- Ne! Semmi bajom vele hidd el. Egyszerűen csak... furcsa és... meglepő. De nem ítéllek el emiatt hidd el! Folytasd csak.

- Hát jó... - mondtam, majd folytattam. - szóval az a helyzet, hogy van egy fiú akit nagyon, de nagyon szeretek, viszont ő egyszerűen csak nem viszonozza az érzéseimet, cserébe utál engem és most még ráadásul össze is vesztünk, most meg hozott is ide valakit, akivel éppen együtt van és én... én annyira féltékeny vagyok, és nekem kéne ott lennem annak a fiúnak a helyében! - kezdtem el újra úgy sírni, mintha csak szökőkútnak készülnék. - Miért nem szeret engem? - zokogtam hangosan Uraraka vállára dőlve. - Mi a baj velem? Az a fiú miben jobb? - kérdeztem inkább magamtól, mégis Uraraka adta a választ.

- Veled semmi baj Deku-kun. Azzal a fiúval van a baj. Valami nincs rendben a fejével ha nem szeret, ebben biztos vagyok. - mondta, mire nem tudtam mit gondoljak. Jó lett volna lehet lehordani Kacchant, de szeretem és ezért nem szeretem, amikor sértegetik.

- Hát nem is tudom. Tudod ő egy nagyon tökéletes fiú... igazán oda vagyok érte. Olyan tökéletes, hogy még modellek is megirigyellhetnék. Jóképű és hibátlan... egyszerűen csak... tökéletes. - áradoztam Kacchanról, valószínűleg csillogó szemekkel amit ahogy elnéztem Uraraka nem igazán díjazott.

- Ha ilyen, akkor ő egyszerűen csak nem érdemel meg téged! Neked egy olyan ember kell aki megérdemel, aki oda figyel rád és aki tiszta szívből szeret. Tudod nekem is van egy olyan fiú akit szeretek, de ő nem szeret viszont.

- Fuhh remélem, hogy nem ugyan abba a fiúba vagyunk szerelmesek... - mondtam félve mire Uraraka csak elnevette magát, majd jó ízü nevetése után válaszolt.

- Az lehetetlen hidd el nekem. De az a fiú is egy tökéletes fiú, akibe én szerelmes vagyok. Csodás mosolya van, és fogalmam sincsen, hogy hogyan lehet ilyen jóképű.

- Biztosan nagyon kedves fiú. - mondtam mosolyogva.

- Óhh, néha még túlságosan is kedves, és olyanokkal is akikkel nem kéne. - mondta csillogó szemekkel nézve a falat, mivel feltételezem elképzelte szerelmét. - Tökéletes. És a világ neki örülhet a legjobban, hogy egy ilyen embert kapott. Én pedig annak örülhetek a legjobban, hogy a barátja lehetek ennek a fiúnak. - mondta ábrándozva.

- De miért nem mondod el neki az érzéseidet? Hiszen ha már barátok vagytok akkor biztosan elfogadna legalabb egy randit és még talán össze is jönnétek. - mosolyogtam rá mindent tudóan.

- Mert neki már elnyerték a szívét, mint ahogy már megtudtam, szóval már nem lenne esélyem. Mondjuk úgy érzem eddig sem lett volna sok.

- Pedig nagyon kedves, okos, aranyos, és szép lány vagy. Biztosan sok fiú örülne neki ha a párod lehetne. - mondtam miközben rá emeltem tekintetem ő pedig ugyan így tett, majd óvatosan vetett egy apró mosolyt.

- Lehet. Egyszer úgy is ki kell derülnie. Ha majd kiderül, szólok, és ezt inkább majd akkor vitassuk meg.

- Egyet értek. Mit szólnál hozzá ha gyorsan hoznék egy kis popcornt a konyhából, és megnéznénk egy filmet közösen?

- jól hangzik. Te menj le a popcornért én addig ki keresek és elindítok egy filmet. Milyen film legyen?

- Szerintem legyen vígjáték. Mit szólsz? - kérdeztem már az ajtóban állva, arra felkészülve, hogy amint Urarakával le egyeztettünk a film témájat indulok is a popcornért a konyhába.

- Szerintem is jó. Jim Carrey az egyik legjobb színész! Mit szólnál ha egy olyan filmet néznénk, amiben ő a főszereplő? Az olyan filmek mindíg jók szoktak lenni. - mondta miközben a távirányítót kereste.

- Tökéletes. Az ő filmjeit én is nagyon szeretem. - mosolyogtam rá a lányra.

- Akkor ezt meg is beszéltük. - viszonozta gesztusomat, majd miután megtalálta a távirányítót el is kezdte keresni a filmet, én pedig le mentem a konyhába a popcornért, ám nagyon úgy tűnt, hogy nem vagyok egyedül.

- Szia Deku... - köszönt Kacchan.

- ...Kacchan... -

-------------------

Na hello mindenki. Tudom ez sem lett a legjobb rész, de az én kezdő szintemhez felmérve már az is sok, hogy 1027 szó van ebben a részben. Remélem azért tetszeni fog🌺.

A kövi részben tali addig is... PLUS ULTRA🧡💚

UI: - 1027 szó -