Ha tudnád, hogy hányszor képzeltem már el
S minden alkalommal vadabbnál vadabb formákra lel
Kételyem ugyan van pár de én lehunyom szemem
Lecsukom szemem és igen teljesen elképzelem
Kínos de mégis felemészt azaz igen erős vágy
Melyet elnyomni nem tudok és ez így nem jó már
Mikor meglátlak csak jelenleg ezt látom benned
Kivétel akkor ha csak egyszerűen szeretlek
Van egy csomó veszély amitől féltenem kell magam
De mégis nem bírom tovább ösztön hajtja az agyam
Nem bírom tovább csak te tőled szenvedek
Úgy érzem ez mostmar szinte már teljesen beteg
Hajt a vágy az ösztön hogy szétszedjelek ízekre
És tudom jól ez neked is épp jönne kedvedre
Így csak nézlek, várok de egy szót sem szólok
Csak majd szépen egyszer, csöndben levadászlak
YOU ARE READING
Versek egy Életről: Az első 18 év
PoetryMindenkinek vannak érzései. Az érzések nap mint nap végig kísérnek bennünket van, hogy ezek pozitívak, de van hogy negatívak. Ott vannak és ott lesznek mindig, csak az a kérdés. Hogyan éled meg őket!
