Sötét tulajdonképpen mi is az
Nem más mint nyugalom csakis az
A fénynek hiánya az éterben
A teljes nyugalom az életben
Az ember sokáig él sötétben
Elzárva a világtól teljesen független
De mégis míg él csakis egy dologra vágyik
Mint a növény napsugárra fényre éhezik
Hisz a sötétség sincsen világosság nélkül
A növény se a Nap éltető fénye nélkül
És e kettő bár nagy ellentét
Épp ettől lesz pont egésszé
Mikor majd sötétnek mélyén egy fénysugár kacsint feléd
Te szépen majd megragadod és örömmel futsz felé
Amint megfogtad öleled csókolod
Hisz ő lesz az éltetőd, ő lesz a hajnalod
BINABASA MO ANG
Versek egy Életről: Az első 18 év
PoetryMindenkinek vannak érzései. Az érzések nap mint nap végig kísérnek bennünket van, hogy ezek pozitívak, de van hogy negatívak. Ott vannak és ott lesznek mindig, csak az a kérdés. Hogyan éled meg őket!
