Ott álltál a szívemet a kezedbe tartva.
Szádat is mosolyra húztad.
Hittem, mint ahogy a vasárnapi misén szokás,
De hírtelen egy darab esett a lábam elé.
Igérted hogy éppségben tartod...
A tenyereid között tört darabjaira...
Én meg előtted rogytam térdre,
S te meg csak azt ismételted
hogy Bocsánat.
ESTÁS LEYENDO
Sorok Között (Befejezett)
Poesía"Ezek a sorok a szivem darabjai." Te is éreztél már úgy, hogy csak kitéptek valamit belőled, és az élet illetve a szerelem fájdalomba csapott át... Igen, én is. Ez a könyv meghallgat, és ha egyedül vagy veled lesz. Gondalatok, szerelemről, életről...
