Kapkodva veszem a levegőt,
Visszatartva mindent,
Ami az óceánból maradt.
Szédelgek, s ordibálom a neved.
Eltüntél, de talán sose léteztél.
Csak a fejemben, amely meggyőzte a szívem.
Testem véres, néhol foltokkal tele.
Reggel kelek, szótlanul meredek előre.
Mintha üres lennék, de Mégse.
YOU ARE READING
Sorok Között (Befejezett)
Poetry"Ezek a sorok a szivem darabjai." Te is éreztél már úgy, hogy csak kitéptek valamit belőled, és az élet illetve a szerelem fájdalomba csapott át... Igen, én is. Ez a könyv meghallgat, és ha egyedül vagy veled lesz. Gondalatok, szerelemről, életről...
