A mostoha bátyám - Jake

1. fejezet

Summer Collins

- Summer drágám, fent vagy? Sammy nemsokára itt van érted. - kiabálja anyám a földszintről...
- Igeen, már fent vagyok, épp készülődök. - válaszolom kicsit hangosabban a kelleténél.

Miközben összeszedem a maradék cuccaimat (telefon, zsepi, pénztárca) az órára pillantok. Még csak nemrég múlt 8 óra. Sammy jön értem, hogy kihasználjuk az utolsó napomat itthon.
Miközben gondolkodok, hogy mi fog velem történni az elkövetkezendő időszakba még a hideg is kiráz. De annyira elbambulok, hogy egy hatalmas sikításra leszek figyelmes hála drága barátnőmnek.
- Szia barátnőm. - sikítja Sammy a fülembe.
- Sam, a frászt hozod rám. - ölelem meg barátnőmet.
- Jajj ne legyél ennyire félős, ki lesz majd aki megvéd, ha én nem leszek? - érdeklődik. Tipikus Sam.
- Nem tudom, de most ez mozgat a legkevésbé. Viszont én kész vagyok, tőlem indulhatunk, hogy kihasználjuk az utolsó napomat. - miközben beszélek, már épp tartok le a lépcsőn, hogy elköszönjek anyától.
- Várj már Summer... - fut utánam, hogy beérjen a konyhába.
- Szia anya, majd valamikor jövünk, szeretlek. - megölelem anyát és már úton vagyok a kint parkoló Audi felé, amit Sam kapott a szüleitől.
- Szia Eve, késő délutánra hazahozom Summert, puszi. - köszön el anyától.
- Na barátnőm kezdődjön az utolsó együtt töltött napunk. - mondta Sam és közben elindultunk, hogy kiélvezzük az utolsó együtt töltött óráinkat.

Nyár lévén egy lenge ruha mellett döntöttünk mind ketten, hullámos hajjal, szerencsénkre lapos talpú cipővel. Még jó, hogy reggel ezt a szettet beszéltük meg, különben a lábaim rég fel adták volna a szolgálatot.

Mire végeztünk a bevásárlással, éhes hassal és fáradtan foglaltuk el helyünket egy kávéra és valami harapnivalóra a közeli kávézóba.

Hazaérve gyors lepakoltam a cuccaimat és lementem anyához vacsorázni, akit eddig szóvá tartott a barátnőm. Érdeklődött, hogy miket vásároltunk miközben megvacsoráztunk.

- Anya majd mi elpakolunk te addig pihenj le, holnap hosszú út vár ránk. - mondtam anyunak, miközben a torkomban hatalmas gombóc keletkezett, már csak a puszta tényre is, hogy holnap elhagyom a számomra békét nyújtó otthonunkat. Persze kifele ezt nem mutattam neki, mivel nem akartam, hogy az utolsó estéjén szomorú legyen, azért magamra erőltettem egy hamis mosolyt.

- Igen Eve menj csak pihenj le, de előbb kérek egy ölelést, mielőtt felmennél lepihenni. - tárta szét karjait Sammy, hogy búcsút vegyen anyától. - Hiányozni fogsz Eve! - mondta barátnőm az ölelés közben.

- Te is nekem Sammy, olyan vagy mintha te is a lányom lennél. - miközben e szavakat használta anya, könny csillogott a szemeibe. - El is köszönök, mielőtt végig sírnánk a búcsúzkodást.

- Szeretlek Eve! - hüppögött Sammy.

- Én is téged. - mondták egyszerre, miközben ölelték egymást.

Anyu utoljára elköszönt és elment összepakolni a holnapi útra. Ránéztem barátnőmre és az ő szemében is láttam a szomorúságot, mint a sajátomban. De még rám is várt egy búcsúzás, melyet nehezen, de visszafogottan kezeltem.

- Sammy... - mondtam miközben kísértem ki... - hiányozni fogsz, hiszen te vagy a legjobb barátnőm kis korom óta és nagyon szeretlek, remélem tudod. - ahogy ezek a szavak elhagyták a szám egy könnycsepp hullott le az arcomra.

- Summer... - kezdett bele Sam. - te is nagyon fogsz hiányozni nekem. Kérlek, amint oda értetek írj, vagy hívj. Én is szeretlek barátnőm. - majd hosszan megöleltük egymást.

A verandáról figyeltem ahogy elhajt és már csak arra eszméltem fel, hogy bámulom a messzeséget.

Felmentem az emeletre, körbe néztem, hogy mindent elpakoltam-e a holnapi indulásra.

Én erre nem állok készen. Nem akarok itt hagyni az otthonomat.

Miután lefürödtem, bebújtam az ágyba, de nem jött álom a szememre. Fogalmam sincs mikor aludtam el, de hajnalba, amikor szólt az ébresztő nem volt mit tennem. Eljött az idő...

Jake Miller

- Csá haver. - jött be Matt az alagsori kondiba, ahol épp edzettem. - Mi a pálya, ezer éve nem láttalak, el voltál tűnve.
- Matt fogd már be, kibaszott két napja nem láttál, az hol ezer év?! - válaszoltam barátomnak, aki néha kiakasztó tud lenni.
Erre a válasza egy váll rántás volt. Tipikus Matt.
- Egyébként a kérdésedre a válasz, apámmal elmentem apa-fia programra, ugyanis holnap jön apám nője meg a lánya. - na erre a válaszra Matt összeszűkült szemmel nézett rám.
- Mi a f... - ki ne mondd, vágtam a szavába.
- Igen tudom, eddig nem említettem. Én is tegnap tudtam meg. De ne a szád járjon, hanem a lábad a futópadon. - fejemmel biccentettem a mellettem lévő futópadra.
- Oké, oké. - válaszolta szem forgatva.

Miután lefutottuk a 10km-es távot, izzadtan terültünk el a földön. Persze Matt csak futott, én előtte edzettem is.

- Hé Jake, mikor kezdődik a buli? - érdeklődött Matt a földön fetrengve.
- Matt, szerinted a bulik mikor kezdődnek?! :) - amikor MI megjelenünk.
- Na tesó, akkor én lépek, aztán felveszlek 9körül. - közben lepacsizott és elindult kifelé.

Edzés után gyorsan bekaptam valamit, aztán elmentem tusolni, hogy legyen időm pihenni a nyár utolsó bulijára. Persze apám megint jött a szokásos szöveggel, hogy többet lehetnék itthon és kevesebbet kéne eljárnom...
Melyik 18 éves nem jár bulizni?

9 kor már kint álltam a ház előtt egy üveg whiskey-vel a bal kezembe, a jobbal pedig épp rágyújtottam egy cigire. Elszívtam a cigimet Matt is megérkezett, szokásosan a szürke Audijával.

Mire a buli helyszínére értünk, azt hiszem Jessicáék házához, már észre vehető volt a tömeg.

Matt hozta a szokásos sör, cola kombót, én pedig a whiskey-vel a hónom alatt léptem be a házba.
Sosem iszok másnál alkoholt, csak amit én viszek magammal, ez nálam alap szabály.

Belépve megcsapott a tömény alkohol és fű szag.
Mattel a nyomomban elindultunk megkeresni Trevort, aki az isten tudja hol bújkált egész nap.

Épp a konyha felé igyekeztünk, amikor megjelentek a "lányok", Jessica és Jennyfer.

- Szia Jake baby, miújság? - jött oda hozzám Jessica és próbált megölelni.
- Jessica, neked is szia. - közben Mattnek próbáltam jelezni, de bele merült Trevor keresésébe. - Hoztunk egy kis alkoholt.
- Jajj Jake, ha lesz időd kérek egy táncot. - majd végig simított a karomon.
- Meglátjuk Jess. - ezzel sarkon fordultam és megkerestem a konyhát.

Belépve a konyhába megláttam a két barátomat, akik már jó pár felesen túl vannak.

- Jake, haver hát te hol maradtál? - kérdezte Trevor, majd Matt sejtelmesen eleresztett egy vigyorgást.
- Matt véletlen nem mondta, hogy Jessica épp letámadott, miközben téged kerestünk? - fordultam feléjük.
- Neem, Matt nem mondta, de hagyjuk is ezt a témát és érezzük jól magunkat.

Pár órával és fogalmam sincs hány felessel később már nem érdekelt semmi, csak jól akartam magam érezni a suli kezdés előtt.

A buli annyira jól sikerült, hogy másnap délután tértem magamhoz. A telefonom lemerült, Matt és Trevor azt se tudom hova tűnt az éjjel.
Mellettem meg itt fekszik Jessica és az a legjobb, hogy azt se tudom hogy kerültem mellé.
Na ezzel ráérek később foglalkozni gondoltam és vissza dőltem aludni.

Este 9 után értem haza, gyorsan lezuhanyoztam, majd ébresztőt állítottam hajnalra, hogy időbe beérjek az edzésre.

Azt hittem ez is újabb unalmas év lesz a gimiben, mint a többi....

Köszönöm, hogy elolvastad.
Ha tetszett a fejezet, nyomj egy csillagot. ;)

Xoxo;
Fromhungary21.🤍
23.06.14.