13. fejezet

1.3K 43 0
                                    

Summer Collins

"- Sehol nem találtalak és rohadtul aggódtam érted! Mi a fenéért tűntél el Summer? — ideges beletúrt hajába, majd szemeiben megláttam a csalódottságot."

Jake nem én vagyok az, aki eltűnt erre a hétre. Te voltál az, aki faképnél hagytál és szó nélkül itt hagytál. — fontam keresztbe mellkasom előtt a karomat és nem néztem rá.

- Sum, ne haragudj rám, oké? Volt egy kis dolgom, de már itt vagyok. — nyúl az állam alá, ezzel a tettével kénytelen vagyok a csodás íriszeibe nézni.
Nem habozik, azonnal megszünteti a maradék távolságot és olyan szorosan ölel, mintha attól félne, hogy itt hagyom. Először nem akartam viszonozni, de annyira hiányzott, hogy a dereka köré csavarodtam és mélyen beszippantottam az illatát.

- Csak hogy tudd, még mindig haragszom rád. — a fejemet a mellkasába fúrtam. Istenem, hogy ez most mennyire jól esik.

- Gyere te kis haragos, ideje haza indulni. Ugyanis ma... — nem fejezi be a mondatot,  de én pontosan tudom, hogy ma van a szülinapja.

- Mehetünk, de az utolsó busz is már elment. Hogy jutunk haza? — esek kétségbe egy pillanatra, de amikor kivezet a parti útról és átvágunk mindenen, akkor megpillantom az autóját ami csak arra vár, hogy beszálljunk.

- Autóval jöttem. — kacsint, majd kinyitja az ajtót, de mielőtt beszállhatnék a hátsó ajtóhoz présel és kívánatosan nézi ajkaimat. A pillanat hevében megnyalom az alsó ajkamat, mire elkapja a kezeimet és birtoklóan a fejem fölé emeli, majd olyan közel jön, hogy érzem a túlfűtött energiáit még ruhán keresztül is. — Ha még egyszer végig nyalod az ajkad, esküszöm neked, hogy meg foglak csókolni. — suttogja fülembe, amitől még a hideg is kirázott.
Nagyot nyelve kiszabadítom magam a fogságából és bepattanok az anyós ülésre.
Jake pillanatok alatt mellettem terem és már indította is az autót, hogy mihamarabb hazaérjünk.

Hazafele eszembe jut Jake bulija és elkap a pánik, mivel lemerült a telefonom, fogalmam sem volt, hogy Abbyék előkészültek-e a bulira, vagy sem.
Nagyon fújva Jake felé fordítom a tekintetem, aki meredtem bámulja az utat.

- Jake, lenne egy kérésem. — köszörülöm meg a torkom.

- Igen? — pillant rám zavartan.

- Elkérhetném a telefonod? Az enyém lemerült és Abbyvel beszélnem kellene. — próbálok minél jobb hangnemet megütni.

Szó nélkül átnyújtja a telefonját és már tárcsáznám is a számát, de megakad a szemem a háttérképén. Honnan van képe rólam? Miközben ezen gondolkodom, Jake furán néz rám, így gyorsan kapcsolok és hívom is Abbyt.

- Szia Abby, Summer vagyok. Ne haragudj, a telóm lemerült és Jake talált rám. — hadarom el.
- Sum, te jó ég. Jól vagy?
- Igen, minden oké. Nálad mi a helyzet?
- Nagyjából megvagyunk... — halkul el a hangja.
- Oké, nemsokára hazaérünk. Puszi.

Miután letettem a telefont, gyorsan vissza adtam Jakenek, de a képre nem kérdeztem rá.

Egész hazáig azon kattogtam, hogy vajon milyen állapotok fognak fogadni, amikor belépünk az ajtón.
Azt hittem, hogy sokkal tovább fog tartani amíg hazaérünk, de az út rövidebb volt, mint sejtettem.

Mire észbe kaptam Jake keze már a kilincsen volt és épp lépett volna be, de a kocsi ajtó nem nyílt ki.

- Jake, segítenél? — próbáltam olyan hangosan kiabálni, ahogy csak tudtam.
Ijedten hátra fordult és megcsóválta a fejét.

- Baszki Sum, bocsi. Véletlenül bezártalak. — majd rányomott a nyitás gombra.

- Ezért megöllek, az tuti. — pattantam ki és futottam az ajtóhoz.

De Jake gyorsabb volt és mire odaértem volna, hallottam, hogy Jake még vissza kiabálja: - Nyugi Sum, úgysem érsz utol. — A kis pimasz, ezt még megbánja.
Mikor már én is bent voltam, a többiek egyszerre ugrottak elő a pult mögül.

- Boldog Szülinapot Jake! — kiáltották egyszerre. Jake arcára kiült a döbbenet, ami pillanatok alatt átváltott mosollyá. Mindenki odagyűlt köré és egyesével megölelte. Én meg csak ott álltam Jake mögött, mint egy idióta.

Jobbnak láttam a háttérbe vonulni, így inkább a fürdő felé vettem az irányt. Beléptem és kulcsra zártam az ajtót, majd lecsúsztam a földre. Hát persze, hiszen ők a barátai, nem én. Még Sammy is itt van, de túlságosan leköti Matt...

Köszönöm, hogy elolvastad.
Ha tetszett jelezd egy csillaggal.

Xoxo;
♾️ Fromhungary21.🤍
23.08.05.

A mostoha bátyám - JakeWhere stories live. Discover now