Egy forró éjszaka Tokióban

4.rész

Sziasztok. Mivel írtam, hogy hétvégén fogok feltölteni részeket így gondoltam miért ne rakjam ki ha kész.
Szóval  igen kész lettem a 4.résszel így most kiraktam.

Jó olvasást.

Köszönöm, hogy olvassátok és a csillagokat is nagyon szépen köszönöm.

Csomagjaimat kipakolva leballagtam a konyhába vacsorát készíteni.

Hm… -mit is készítsek? Gondolkodók el rajta mi is legyen mivel a hűtőben nem sok minden van. Szóval be kéne vásárolni, de nem tudom merre van a legközelebbi  szupermarket. Ezért összeütök egy egyszerű vacsorát. Így a tojásos omletre eset a választásom.

Mikor elkészültem meghallottam egy aprócska lábak lépteit a lépcsőn.Oldalra pillanatva láttam még JunJit aki szemeit dörzsölve ásítva jön a konyhába. 

-Éjhes vagyjok.-szól JunJi. 

-Gyere kicsim ülj ide az asztalhoz máris adom a vacsorát. -mivel időben végeztem az omlettel így készítettem még palacsintát is. 

-Micsoda illatok.-hallom meg hátam mögött Jungkook hangját. 

-Apa ülj le. -mondja neki JunJi. 

Kiraktam az omletet és a palacsintát az asztalra és így hármasban megvacsoráztunk.

Míg én vacsora után elrakodtam a konyhában addig apa és lánya a nappaliban nézték a tv-ét.

-Mi most elmegyünk JunJivel a partra sétálni. Velünk tartasz? -hallom Jungkook hangját, de én nemleges válaszkét rázom meg fejemet. Nekem most nagyon nem lenne jó nyilvánosan mutatkozni. 

Takarítás után rögtön felmentem a, szobámba és a, szekrény aljából kivettem a fekete táskát tartalmazó laptopot. 

Hívást indítottam több országból is, nehogy könnyen rám találjanak és hívtam barátomat Teamint.

-Hallóóó. -szólt bele jó hosszan. 

-Teamin? -kérdezem halkan. 

-Jiiimiiiiin. -ordít hangosan bele a fülembe. Egy kicsit el is vettem a telefont. 

-Ember ne üvölts.-szólok bele újra a telefonba. 

-Hogy vagy? -kérdezi most már nyugodtan.

-Lehetne jobb is. Teamin, tudod kihez kerültem. -kérdezem tőle mivel ő mindent tud rólam. Még azt a Tokiói éjszakát is. 

-Nee ugye nem ő hozzá? -kérdezte meglepetten. 

-De pontosan a tokiói sexy pasihoz.

-Nagyon szerencsés vagy, de várjunk csak… -most elképzelem ahogy leesik neki miért is vagyok itt. 

-Khm… -aprót köhintek.

-Neki van gyereke? -kérdezi újra egy csöppet hangosan. 

-Igen van egy aranyos cuki kislánya. -nevét nem akarom mondani biztonság miatt. 

-De most térjünk a lényegre. Mi ujság van? Van valami fejlemény az ügyünkben. 

-Igen va… -de hirtelen hangokat hallottam és sajnos köszönés nélkül bontani kellett a hívást. 

Pár perc múlva nyitodot a, szobám ajtaja és pont annyi időm volt elrakni a laptopot a, szekrényem aljába. 

-Mi jaz? -kérdezi JunJi. 

-Semmi kicsim csak kipakoltam a dolgaimat. 

-Jösz mesjét néjzni velem. -annyira cuki ahogy beszélt. Megfogtam aprócska kezét és leballagtam vele a nappaliba ahol Jungkook már várt egy hatalmas popcorn tállal. 

-Mit csináltál amíg nem voltunk itthon? -kérdi Jungkook. 

-Kipakoltam a maradék dolgaimat. -elég fura lett volna ha azt mondom titkos hívásom volt. 

-Értem.-furcsán méreget. 

Mese nézés közben JunJi elaludt így Jungkook megfogta és felvitte a, szobájába lefektetni. Addig én átmentem a konyhába és a zsebemből előhuztam a gyógyszeres dobozt. 

Nagyon nem szeretem szedni de most szükségem van rá mivel belül lunám ordít Jungkook farkasa után. Kinyitom a hütöt egy palack vizért. Kiveszem dobozból a gyógyszert de… - ez nem lehet igaz. - mondom ki hangosan úgy, hogy észre se veszem mikor Jungkook kikapja kezemböl a gyógyszert és beledobja a lefolyoba. Így úszik el minden reményem a ma esti túléléshez. 

-Tudod te mit tettél!! -ordítok rá torkom szakadtábol, de rögtön meg is bánom mert Jungkook szeme olyan vörös lesz ami miatt megijedek és csendben maradok. 

-Hogy beszélsz te velem. -ordít rám. De tudom, hogy itt már a farkasa is jelen van. 

-Miféle gyógyszer volt ez? -tovább ordít és ha nem csinálok rögtön valamit képes lesz megölni. 

Ezért segitségül hívom lunát csillapítsa le Jungkook farkasát.Közben kezemet arcára téve kezdem nyugtatni ami láthatóan sikeres lesz. Szeme kezd vissza változni. 

-Mi történt? -kérdezi tőlem most már nyugodtan, de lunám tovább kacérkodik a farkasával amit Jungkook is érez. 

-Kidobtad a gyógyszeremet ami az utolsó darab volt. Én meg rádkiabáltam. -suttogom az utolsó szót. 

-Mire szedted azt a gyógyszert? Azt hittem drog. Ne haragudj eldurrant az agyam. 

-Te Alfa vagy én meg Omega. Ezért muszáj szagelnyomot szednem főleg hamarosan heatben leszek. Másképp nem tudom ezt túlélni. 

-Mi ez az illat? -gondolataimból kiszakítva hallom meg Jungkook hangját. 

-Még eddig ezt nem éreztem. -szippant mélyen a levegőbe. Erre én megijedek mert eddig az exem mindig rosszul volt tőle "émelyitően rossz a, szagod" folyton ezt mondta és olyankor ha nem volt gyógyszerem, a közelembe se jött. 

-Mennyei ez az illat. -most már sokkal közelebbről hallom meg Jungkook hangját, de erőt veszek magamon és félre lökve kezét rohanok fel a lépcsőn a zuhanyzóban. Túlságosan is melegem lett muszáj lehűteni magam. Gyorsan ledobom ruháimat és rögtön a hideg vizet engedve állok be allá. 

-Hogy mondhatja ezt. -mondom ki hangosan gondolataimat. 

-Szörnyű illatom van. -ahogy ezt kimondtam. Egy hatalmas kéz fogta meg kezem és olyan lendülettel fordított meg hogy neki vágodtam a csempe falához.

-Jungkookh.-suttogom halkan.